Csókbetegség: mi is az?
Sokat emlegetjük a csókbetegséget, halljuk a tv-ben, rádióban, olvassuk az interneten, de sokan nincsenek tisztában azzal, mi áll ennek a hátterében, mit is jelent pontosan.
A tudományos nevén mononucleosis infectiosa-t leggyakrabban az EBV okozza, amely hosszabb nevén Epstein-Barr vírusként ismert. Leggyakrabban tinédzserek körében fordul elő a betegség, de gyakorlatilag bárkit megfertőzhet. Az ok, amiért csókbetegségnek vagy angolul kissing disease-nek nevezik az, hogy nyállal terjed.
Tünetek
A csókbetegséggel küzdő páciensek gyakran tapasztalnak magas lázat, megdagadt nyirokcsomókat, torokfájdalmat. A vírus által okozott legtöbb betegség azonban enyhe lefolyású, vannak, akiknél tünetmentesen zajlik, és észre sem veszik, hogy átestek a fertőzésen.
A nyirokcsomók legtöbbször a nyaki, illetve hónalj tájékon duzzadnak meg. Az előforduló tünetek közé tartozhat még a fejfájás, a fáradtságérzés, az izomgyengeség, az éjszakai izzadás és a gyulladt mandulák is. Alkalmanként máj- vagy veseduzzanat is megfigyelhető.
A nehézséget az okozza, hogy a betegséget nehéz megkülönböztetni más, általános előforduló megbetegedésektől, például az influenzától. Azonban ha a tünetek nem enyhülnek egy-két otthon, pihenéssel töltött hét után, érdemes visszamennünk a háziorvosunkhoz.
A terjedés útja
Az EBV a herpeszvírusok családjába tartozik. Fentebb már említettük, hogy a vírus nyállal terjed, és itt fontos megjegyezni, hogy a vér útján való terjedéstől nem kell félnünk, mert nem lehetséges. Elkaphatjuk csókolózással, köhögéssel, tüsszentéssel, vagy ha egymás után eszünk ugyanazzal az evőeszközzel vagy iszunk ugyanabból a pohárból.
Gyerekeknél a fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik. Fiatal felnőttek és felnőttek esetében a tünetek a fertőzött esetek 35-50%-ában észlelhetőek.
Kezelés
A csókbetegség kezelésére nincs bevált módszer. Általában a tünetek enyhítése a cél, és sok pihenést, vízivást, húsleves fogyasztást, valamint vény nélkül kapható gyógyszerek szedését szokták javasolni a szakemberek. A betegség egyébként egy-két hónapon belül magától gyógyul.
Érdekesség
Ritkább esetekben a CMV (cytomegalovirus), amely szintén a herpeszvírusok közé tartozik, is okozhat csókbetegséget. A vírus megtalálható nyálban, vizeletben, vérben és a könnyben. A fertőzés úgy terjed, ha ezen testnedvek valamelyikével közvetlen kapcsolatba kerülünk. A legelterjedtebb a csókkal vagy szexuális együttléttel való átadás. Sajnos a vírus átterjed anyáról a születendő gyermekére is, és mivel gyakran tünetmentes a fertőzés, így legyengült immunrendszerű kismamák esetében előfordulhat, hogy a magzat életét veszélyeztető komplikációkat nem ismerik fel időben. Szerencsére napjainkban vannak már erre kötelező szűrővizsgálatok, így ezek a nem várt kellemetlenségek megelőzhetők.
Megnyugtatásként írom, hogy a társadalom nagy része úgy esik át a csókbetegségen, hogy nem is tud róla, mert az tünetmentesen zajlik le, és további komplikációkat sem okoz életük során.
Miért őszül meg az ember haja?
Az ősz haj az öregedés egyik legismertebb jele, és annak, hogy őszülünk, megvannak az okai.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
Elektromos rollerek veszélyei – amikor a játékból pillanatok alatt baleset lesz
Az elektromos rollerek az elmúlt években villámgyorsan elterjedtek Magyarországon is. A könnyű használat, a gyors közlekedés és a „menő” külső miatt egyre több gyerek és fiatal szeretne ilyen járművet. Sokan azonban elfelejtik, hogy az elektromos roller nem játék, hanem egy komoly közlekedési eszköz.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.