Menü

Mitől lesz koszos a melltartó?

Amikor cseperedni kezdtem, és lassan melltartót is hordtam – bár a természet úgy áldott meg, hogy jóformán még ma sem nagyon lenne rá szükségem :D – Édesanyám arra tanított, hogy 2-3 naponta érdemes őket kimosni. Útmutatását eddigi életem során nagyjából követtem is.

Azután másik házhoz kerültem, ahol a következő kérdéssel fordultak hozzám: „Amúgy is, miért kell a melltartót olyan gyakran mosni? Mitől lesz koszos egy melltartó?”

Abban a pillanatban eszembe jutott az a jelenet, amit Csányi Vilmos, a híres magyar etológus Ironikus etológia című könyvében olvastam:

Csányi nem érti, mikor koszolódik össze a zokni. Este, amikor leveszi, és ledobja az ágy mellé, megnézi, még nem koszos. Viszont reggel, amikor felébred, a felesége közli vele, hogy az a zokni márpedig igenis koszos, a szennyesben a helye. Nem tudnak dűlőre jutni, ezért Csányi egyik éjszaka ébren marad, mert szeretné elkapni a pillanatot, amikor a zokni bekoszolódik. Sajnos nem jár sikerrel, hiába virraszt egész éjszaka a ruhadarab mellett. A felesége reggel ugyanolyan tárgyilagosan közli vele, hogy a zokni koszos.

Ahelyett, hogy családi programként az egész éjszakát ébren töltöttük volna a pillanatra várva, hogy mikor „lesz koszos” a melltartó, inkább egy kicsit utána olvastam a témának.

Számos különböző vélemény, szokás, tanács és javaslat olvasható az interneten ezzel a témával kapcsolatban, amelyek gyakran sajnos egymásnak szöges ellentétei is. Most összegyűjtöttem Nektek azokat, amelyek a józan ész megítélése szerint a leghasznosabbak.

A köztudat eddig úgy tudta, a melltartókat, ha nem is naponta, de 2-3, vagy ha időhiánnyal küszködünk, 4 naponta érdemes kimosnunk. Logikusan belegondolva ez teljesen reális, mivel a melltartó egy olyan ruhadarab, amely közvetlenül a bőrünkkel érintkezik, egész nap viseljük, így számos elhalt bőrsejt tapad meg rajta nap mint nap. Ezek az elhalt bőrsejtek pedig vonzzák a poratkákat, amelyek szintén nem bírnak túl előnyös hatással egészségünkre. Továbbá a hónaljból távozó és a mell területén megjelenő izzadság is a melltartóban végzi.

Újabb kutatások azt javasolják, hogy szinte tilos 7 napi viselést megelőzően melltartót mosni, mert roncsolódik az anyaga, és így gyorsan tönkremegy, miközben ezen fehérneműk ára egyre inkább a magasba szökik. Saját megítélésem szerint ennél jóval fontosabb az, hogy milyen mikroorganizmusok telítik meg a viselt ruhaneműinket, ezért inkább mossuk őket a „régi” elképzelés szerint!

A gépi mosás helyett érdemes a kézi verziót választani, ugyanis így valóban hosszabb ideig őrizhetjük meg melltartóink minőségét. Ha mégis a gépi mosást választjuk, alkalmazzunk mosóhálót, hogy a többi ruhadarabtól elkülönítve tisztítsuk őket. Érdemes ilyenkor a hasonló anyagú ruhákkal együtt mosni. Fontos, hogy mindig alacsony hőfokon mossuk őket!

Szárításánál ügyeljünk arra, hogy sose tegyük szárítógépbe! A magas hőmérséklet szintén anyagroncsoló hatással rendelkezik, ezért télen se tegyük a radiátorra a gyorsabb száradás reményében. Ha nyáron a napon szárítjuk, ügyeljünk arra, hogy vegyük be, amint megszáradt.

Lógatás helyett inkább fektetve szárítsuk, így a melltartó pántjai sokkal később fognak kinyúlni.

Utolsó pontként pedig azt javaslom, válogassunk a fenti javaslatokból saját ízlésünk szerint!

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.