Mitől lesz koszos a melltartó?
- Dátum: 2017.07.17., 00:07
- anyag, ár, érték, fehérnemű, higiénia, melltartó, mikroorganizmus, minőség, mosás, roncsolás, ruhadarab, ruhanemű, szárítás, tisztítás
Amikor cseperedni kezdtem, és lassan melltartót is hordtam – bár a természet úgy áldott meg, hogy jóformán még ma sem nagyon lenne rá szükségem :D – Édesanyám arra tanított, hogy 2-3 naponta érdemes őket kimosni. Útmutatását eddigi életem során nagyjából követtem is.
Azután másik házhoz kerültem, ahol a következő kérdéssel fordultak hozzám: „Amúgy is, miért kell a melltartót olyan gyakran mosni? Mitől lesz koszos egy melltartó?”

Abban a pillanatban eszembe jutott az a jelenet, amit Csányi Vilmos, a híres magyar etológus Ironikus etológia című könyvében olvastam:
Csányi nem érti, mikor koszolódik össze a zokni. Este, amikor leveszi, és ledobja az ágy mellé, megnézi, még nem koszos. Viszont reggel, amikor felébred, a felesége közli vele, hogy az a zokni márpedig igenis koszos, a szennyesben a helye. Nem tudnak dűlőre jutni, ezért Csányi egyik éjszaka ébren marad, mert szeretné elkapni a pillanatot, amikor a zokni bekoszolódik. Sajnos nem jár sikerrel, hiába virraszt egész éjszaka a ruhadarab mellett. A felesége reggel ugyanolyan tárgyilagosan közli vele, hogy a zokni koszos.
Ahelyett, hogy családi programként az egész éjszakát ébren töltöttük volna a pillanatra várva, hogy mikor „lesz koszos” a melltartó, inkább egy kicsit utána olvastam a témának.
Számos különböző vélemény, szokás, tanács és javaslat olvasható az interneten ezzel a témával kapcsolatban, amelyek gyakran sajnos egymásnak szöges ellentétei is. Most összegyűjtöttem Nektek azokat, amelyek a józan ész megítélése szerint a leghasznosabbak.
A köztudat eddig úgy tudta, a melltartókat, ha nem is naponta, de 2-3, vagy ha időhiánnyal küszködünk, 4 naponta érdemes kimosnunk. Logikusan belegondolva ez teljesen reális, mivel a melltartó egy olyan ruhadarab, amely közvetlenül a bőrünkkel érintkezik, egész nap viseljük, így számos elhalt bőrsejt tapad meg rajta nap mint nap. Ezek az elhalt bőrsejtek pedig vonzzák a poratkákat, amelyek szintén nem bírnak túl előnyös hatással egészségünkre. Továbbá a hónaljból távozó és a mell területén megjelenő izzadság is a melltartóban végzi.
Újabb kutatások azt javasolják, hogy szinte tilos 7 napi viselést megelőzően melltartót mosni, mert roncsolódik az anyaga, és így gyorsan tönkremegy, miközben ezen fehérneműk ára egyre inkább a magasba szökik. Saját megítélésem szerint ennél jóval fontosabb az, hogy milyen mikroorganizmusok telítik meg a viselt ruhaneműinket, ezért inkább mossuk őket a „régi” elképzelés szerint!

A gépi mosás helyett érdemes a kézi verziót választani, ugyanis így valóban hosszabb ideig őrizhetjük meg melltartóink minőségét. Ha mégis a gépi mosást választjuk, alkalmazzunk mosóhálót, hogy a többi ruhadarabtól elkülönítve tisztítsuk őket. Érdemes ilyenkor a hasonló anyagú ruhákkal együtt mosni. Fontos, hogy mindig alacsony hőfokon mossuk őket!
Szárításánál ügyeljünk arra, hogy sose tegyük szárítógépbe! A magas hőmérséklet szintén anyagroncsoló hatással rendelkezik, ezért télen se tegyük a radiátorra a gyorsabb száradás reményében. Ha nyáron a napon szárítjuk, ügyeljünk arra, hogy vegyük be, amint megszáradt.
Lógatás helyett inkább fektetve szárítsuk, így a melltartó pántjai sokkal később fognak kinyúlni.
Utolsó pontként pedig azt javaslom, válogassunk a fenti javaslatokból saját ízlésünk szerint!
Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?
A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.