Menü

Mitől lesz koszos a melltartó?

Amikor cseperedni kezdtem, és lassan melltartót is hordtam – bár a természet úgy áldott meg, hogy jóformán még ma sem nagyon lenne rá szükségem :D – Édesanyám arra tanított, hogy 2-3 naponta érdemes őket kimosni. Útmutatását eddigi életem során nagyjából követtem is.

Azután másik házhoz kerültem, ahol a következő kérdéssel fordultak hozzám: „Amúgy is, miért kell a melltartót olyan gyakran mosni? Mitől lesz koszos egy melltartó?”

Abban a pillanatban eszembe jutott az a jelenet, amit Csányi Vilmos, a híres magyar etológus Ironikus etológia című könyvében olvastam:

Csányi nem érti, mikor koszolódik össze a zokni. Este, amikor leveszi, és ledobja az ágy mellé, megnézi, még nem koszos. Viszont reggel, amikor felébred, a felesége közli vele, hogy az a zokni márpedig igenis koszos, a szennyesben a helye. Nem tudnak dűlőre jutni, ezért Csányi egyik éjszaka ébren marad, mert szeretné elkapni a pillanatot, amikor a zokni bekoszolódik. Sajnos nem jár sikerrel, hiába virraszt egész éjszaka a ruhadarab mellett. A felesége reggel ugyanolyan tárgyilagosan közli vele, hogy a zokni koszos.

Ahelyett, hogy családi programként az egész éjszakát ébren töltöttük volna a pillanatra várva, hogy mikor „lesz koszos” a melltartó, inkább egy kicsit utána olvastam a témának.

Számos különböző vélemény, szokás, tanács és javaslat olvasható az interneten ezzel a témával kapcsolatban, amelyek gyakran sajnos egymásnak szöges ellentétei is. Most összegyűjtöttem Nektek azokat, amelyek a józan ész megítélése szerint a leghasznosabbak.

A köztudat eddig úgy tudta, a melltartókat, ha nem is naponta, de 2-3, vagy ha időhiánnyal küszködünk, 4 naponta érdemes kimosnunk. Logikusan belegondolva ez teljesen reális, mivel a melltartó egy olyan ruhadarab, amely közvetlenül a bőrünkkel érintkezik, egész nap viseljük, így számos elhalt bőrsejt tapad meg rajta nap mint nap. Ezek az elhalt bőrsejtek pedig vonzzák a poratkákat, amelyek szintén nem bírnak túl előnyös hatással egészségünkre. Továbbá a hónaljból távozó és a mell területén megjelenő izzadság is a melltartóban végzi.

Újabb kutatások azt javasolják, hogy szinte tilos 7 napi viselést megelőzően melltartót mosni, mert roncsolódik az anyaga, és így gyorsan tönkremegy, miközben ezen fehérneműk ára egyre inkább a magasba szökik. Saját megítélésem szerint ennél jóval fontosabb az, hogy milyen mikroorganizmusok telítik meg a viselt ruhaneműinket, ezért inkább mossuk őket a „régi” elképzelés szerint!

A gépi mosás helyett érdemes a kézi verziót választani, ugyanis így valóban hosszabb ideig őrizhetjük meg melltartóink minőségét. Ha mégis a gépi mosást választjuk, alkalmazzunk mosóhálót, hogy a többi ruhadarabtól elkülönítve tisztítsuk őket. Érdemes ilyenkor a hasonló anyagú ruhákkal együtt mosni. Fontos, hogy mindig alacsony hőfokon mossuk őket!

Szárításánál ügyeljünk arra, hogy sose tegyük szárítógépbe! A magas hőmérséklet szintén anyagroncsoló hatással rendelkezik, ezért télen se tegyük a radiátorra a gyorsabb száradás reményében. Ha nyáron a napon szárítjuk, ügyeljünk arra, hogy vegyük be, amint megszáradt.

Lógatás helyett inkább fektetve szárítsuk, így a melltartó pántjai sokkal később fognak kinyúlni.

Utolsó pontként pedig azt javaslom, válogassunk a fenti javaslatokból saját ízlésünk szerint!

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

A legjobb természetes édesítők

A cukorfogyasztás csökkentése manapság egyre többek számára válik a tudatos életmódváltás részévé. Az egészségtudatos emberek nem szeretnének lemondani az édes ízekről, ugyanakkor keresik azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak finomak, de a szervezetükre is kedvező hatással vannak. A természetes édesítők pont ezt kínálják: finom alternatívát a hagyományos kristálycukor helyett, hozzáadott értékekkel.

A szemszárazság kialakulása, tünetei és kezelése

A vörös és viszkető szem ma már nem csupán az idősebb korosztály problémája. Egyre több fiatal is szenved tőle, különösen azok, akik napjuk túlnyomó többségét képernyő előtt töltik. A modern életvitel, a mesterséges fények és a légkondicionált környezet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy látószervünk természetes védelmi rendszere – a könnyfilm – felboruljon.

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.