Menü

Mitől lesz koszos a melltartó?

Amikor cseperedni kezdtem, és lassan melltartót is hordtam – bár a természet úgy áldott meg, hogy jóformán még ma sem nagyon lenne rá szükségem :D – Édesanyám arra tanított, hogy 2-3 naponta érdemes őket kimosni. Útmutatását eddigi életem során nagyjából követtem is.

Azután másik házhoz kerültem, ahol a következő kérdéssel fordultak hozzám: „Amúgy is, miért kell a melltartót olyan gyakran mosni? Mitől lesz koszos egy melltartó?”

Abban a pillanatban eszembe jutott az a jelenet, amit Csányi Vilmos, a híres magyar etológus Ironikus etológia című könyvében olvastam:

Csányi nem érti, mikor koszolódik össze a zokni. Este, amikor leveszi, és ledobja az ágy mellé, megnézi, még nem koszos. Viszont reggel, amikor felébred, a felesége közli vele, hogy az a zokni márpedig igenis koszos, a szennyesben a helye. Nem tudnak dűlőre jutni, ezért Csányi egyik éjszaka ébren marad, mert szeretné elkapni a pillanatot, amikor a zokni bekoszolódik. Sajnos nem jár sikerrel, hiába virraszt egész éjszaka a ruhadarab mellett. A felesége reggel ugyanolyan tárgyilagosan közli vele, hogy a zokni koszos.

Ahelyett, hogy családi programként az egész éjszakát ébren töltöttük volna a pillanatra várva, hogy mikor „lesz koszos” a melltartó, inkább egy kicsit utána olvastam a témának.

Számos különböző vélemény, szokás, tanács és javaslat olvasható az interneten ezzel a témával kapcsolatban, amelyek gyakran sajnos egymásnak szöges ellentétei is. Most összegyűjtöttem Nektek azokat, amelyek a józan ész megítélése szerint a leghasznosabbak.

A köztudat eddig úgy tudta, a melltartókat, ha nem is naponta, de 2-3, vagy ha időhiánnyal küszködünk, 4 naponta érdemes kimosnunk. Logikusan belegondolva ez teljesen reális, mivel a melltartó egy olyan ruhadarab, amely közvetlenül a bőrünkkel érintkezik, egész nap viseljük, így számos elhalt bőrsejt tapad meg rajta nap mint nap. Ezek az elhalt bőrsejtek pedig vonzzák a poratkákat, amelyek szintén nem bírnak túl előnyös hatással egészségünkre. Továbbá a hónaljból távozó és a mell területén megjelenő izzadság is a melltartóban végzi.

Újabb kutatások azt javasolják, hogy szinte tilos 7 napi viselést megelőzően melltartót mosni, mert roncsolódik az anyaga, és így gyorsan tönkremegy, miközben ezen fehérneműk ára egyre inkább a magasba szökik. Saját megítélésem szerint ennél jóval fontosabb az, hogy milyen mikroorganizmusok telítik meg a viselt ruhaneműinket, ezért inkább mossuk őket a „régi” elképzelés szerint!

A gépi mosás helyett érdemes a kézi verziót választani, ugyanis így valóban hosszabb ideig őrizhetjük meg melltartóink minőségét. Ha mégis a gépi mosást választjuk, alkalmazzunk mosóhálót, hogy a többi ruhadarabtól elkülönítve tisztítsuk őket. Érdemes ilyenkor a hasonló anyagú ruhákkal együtt mosni. Fontos, hogy mindig alacsony hőfokon mossuk őket!

Szárításánál ügyeljünk arra, hogy sose tegyük szárítógépbe! A magas hőmérséklet szintén anyagroncsoló hatással rendelkezik, ezért télen se tegyük a radiátorra a gyorsabb száradás reményében. Ha nyáron a napon szárítjuk, ügyeljünk arra, hogy vegyük be, amint megszáradt.

Lógatás helyett inkább fektetve szárítsuk, így a melltartó pántjai sokkal később fognak kinyúlni.

Utolsó pontként pedig azt javaslom, válogassunk a fenti javaslatokból saját ízlésünk szerint!

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.