Menü

A boldog emberek 8 közös tulajdonsága

Mindenki boldog szeretne lenni, ezért az elmúlt évek során a tudományos kutatások is nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára.

A tudományos kutatások szerint a boldogságunk 40%-a áll fennhatóságunk alatt, míg a maradékot a genetika és a külső tényezők határozzák meg. (Mindenki eldöntheti maga, hogy valóban hisz-e ebben.) Mindenesetre úgy tűnik, azért rengeteg dolog van, amit megtehetünk annak érdekében, hogy boldogabbá váljunk.

8 tudományosan igazolt, a boldogságot befolyásoló viselkedés:

1. A kapcsolatok létfontosságúak. Egy tanulmányban több száz férfi életét követték nyomon több mint 70 éven keresztül, és azt találták, hogy azok voltak a legboldogabbak, akik szoros kapcsolatokat ápoltak.

2. Az idő megelőzi a pénzt. A boldog emberek általában több szabadidővel rendelkeznek, mint pénzzel.

3. Természetesen a több pénz is segít, hiszen a számlákat ki kell fizetni...

4. Illatozzuk meg a rózsákat! Azok az emberek, akik gyakran használják a reflexeiket, ösztöneiket és érzékeiket, a jelentések szerint sokkal elégedettebbek.

5. Ha kedvesen viselkedünk, javítjuk a saját hangulatunkat is. Vigyük ki a barátainkat a reptérre, vagy heti egy-egy délutánra vállaljunk önkéntes munkát.

6. A fizikai aktivitás sem csak kalóriaégetésre alkalmas. A boldogságunk szintjét is nagymértékben növeli! A sport a mentális betegségek tüneteit is csökkenti.

7. Ha pénzünket tárgyak helyett élményre költjük, sokkal boldogabbak leszünk. Egy új könyv elolvasása vagy a sziklamászás sokkal boldogabbá tesz minket.

8. A meditáció segíthet minket, hogy megtanuljunk a jelenben élni. Növeli a tudatosság mértékét, hogy jobban át tudjuk élni a pillanatokat.

Forrás: www.iflscience.com

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.