Menü

A boldog emberek 8 közös tulajdonsága

Mindenki boldog szeretne lenni, ezért az elmúlt évek során a tudományos kutatások is nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára.

A tudományos kutatások szerint a boldogságunk 40%-a áll fennhatóságunk alatt, míg a maradékot a genetika és a külső tényezők határozzák meg. (Mindenki eldöntheti maga, hogy valóban hisz-e ebben.) Mindenesetre úgy tűnik, azért rengeteg dolog van, amit megtehetünk annak érdekében, hogy boldogabbá váljunk.

8 tudományosan igazolt, a boldogságot befolyásoló viselkedés:

1. A kapcsolatok létfontosságúak. Egy tanulmányban több száz férfi életét követték nyomon több mint 70 éven keresztül, és azt találták, hogy azok voltak a legboldogabbak, akik szoros kapcsolatokat ápoltak.

2. Az idő megelőzi a pénzt. A boldog emberek általában több szabadidővel rendelkeznek, mint pénzzel.

3. Természetesen a több pénz is segít, hiszen a számlákat ki kell fizetni...

4. Illatozzuk meg a rózsákat! Azok az emberek, akik gyakran használják a reflexeiket, ösztöneiket és érzékeiket, a jelentések szerint sokkal elégedettebbek.

5. Ha kedvesen viselkedünk, javítjuk a saját hangulatunkat is. Vigyük ki a barátainkat a reptérre, vagy heti egy-egy délutánra vállaljunk önkéntes munkát.

6. A fizikai aktivitás sem csak kalóriaégetésre alkalmas. A boldogságunk szintjét is nagymértékben növeli! A sport a mentális betegségek tüneteit is csökkenti.

7. Ha pénzünket tárgyak helyett élményre költjük, sokkal boldogabbak leszünk. Egy új könyv elolvasása vagy a sziklamászás sokkal boldogabbá tesz minket.

8. A meditáció segíthet minket, hogy megtanuljunk a jelenben élni. Növeli a tudatosság mértékét, hogy jobban át tudjuk élni a pillanatokat.

Forrás: www.iflscience.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.