Menü

5 mód, hogy motiváltak maradjunk

A motiváció tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy miért is csináljuk azt, amit csinálunk. Van egy kérdés, amit időnként érdemes feltennünk magunknak: „Ha vezetőként vagyunk jelen az életben, hogyan maradhatunk motiváltak?” Vagy másként: „Mi ad értelmet, jelentést az életemnek?”

Hogyan tarthatjuk magunkat ebben az állapotban? Lentebb néhány egyszerű technikát olvashattok.

1. Hagyjunk időt a visszajelzésre! Az üzletben és a magánéletünkben is rendszerint elfelejtünk reflektálni saját magunkra és arra, hogy mi is történik éppen az életünkben, illetve mit tanulhatunk ezekből a dolgokból.

2. Ne felejtsünk el álmodni! Néhány embert annyira lefoglalnak a mindennapi feladatai, hogy elfelejtenek a jövőről álmodni. Ezért nem vágynak túl sokra vagy túl messzire, sem magukért, sem a szervezetükért, ahol dolgoznak, vagy amivel foglalkozni szeretnének. „Miről álmodok, hogy megvalósítsam az életben? A karrieremben van valami ilyen?”

3. Szenteljünk egy kis figyelmet azoknak, akik sikeresek körülöttünk! Találjunk szerepmintákat, amelyek megérdemlik a figyelmet. Akik úgy irányítják az életüket, a karrierjüket, amilyen módon mi is vágyunk erre. Akik különböznek másoktól olyan módon, ahogyan mi magunk is szeretnénk.

4. Kicsit vonuljunk vissza a haladástól! Legalább egyszer egy évben – ha nem gyakrabban – vizsgáljuk meg az életünket és a céljainkat. Talán szeretnénk is kimozdítani magunkat a mindennapokból, és elmenni valahová, ahol sem telefonon, sem e-mailen keresztül nem érnek el minket.

5. Mentoráljunk valaki mást! A legjobb módja annak, hogy kiszivárogtassuk, amit mi magunk jól tudunk, ha megosztjuk azt másokkal. Segíteni egy másik embernek ráadásul gyümölcsöző lehet motivációnkat illetően.

Forrás: https://marksanborn.com/5-ways-to-stay-motivated/

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.