Menü

Gond-e, ha sokat felejtett a gyerek nyáron?

Emlékszem, gyerekkoromban Édesanyám kérésére a nyári szünidő utolsó egy hetét mindig az előző évi tananyag ismétlésével kellett töltenem. Habár színtiszta kitűnő voltam, mégsem fűlött a fogam a nyárvégi, egész napos tanuláshoz.

Valószínűleg a tanárok is imádják a hosszú nyári szünetet. Az elhivatottabbak viszont ugyanebben hátrányt is látnak benne. Gondolnak ugyanis arra, hogy a gyerekek mennyit felejtenek egy nyár alatt, így nehezebb őket visszaszoktatni, illetve a tananyagot folytatni.

Mit mond a tudomány? A kutatások szerint a felső középosztály azok gyermekei szerencsésebb helyzetben vannak, mert több lehetőségük van tudásuk fenntartására, így ők kevesebbet felejtenek, mint az alsó osztályba tartozó gyerekek.

Tudományos bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy a matematikai tudás jóval inkább megfogyatkozik a nyár folyamán az olvasási készséghez képest. Ezt a legtöbben nem is csodáljuk! :)

Sorolhatnánk még további eredményeket, de inkább nézzük meg, mit ajánlanak a szakemberek! Eszerint három egymáshoz kapcsolódó dolog van, ami szükséges ahhoz, hogy a nebulók a nyárra a tanulás elől való menekülési lehetőségként és az örök felejtés motívumaként tekintsenek. Noha a nyár már eltelt, jövőre még használhatjuk ezeket az információkat, s talán akad olyan közöttük, amik év közben is fontosak lehetnek.

1. Iktassunk be a mindennapjaikba apró tanulási lehetőségeket, gyakorlást, akár olyat is, amiről ők nem is realizálják, hogy valóban tanulnak. A lényeg, hogy játékos elfoglaltságot találjunk nekik, aminek álcája mögé rejtőzik a tudás magunkhoz vételének lehetősége.

2. A hatékony tanuláshoz hozzátartozik az emberi tényező is. Fontos, hogy a gyerek és a szülő, valamint a gyerek és a tanár közötti kapcsolat jó legyen! Ez fogja ösztönözni őt a tanulásra, ettől válhatnak elkötelezetté.

3. Bebizonyították, hogy azok a gyerekek, akik néhány hetes nyári tanulóprogramokon vesznek részt, alig felejtenek a tananyagból.

+1. Az igazság viszont az, hogy a hangsúly a játékos tanuláson van. A gyereknek fontos, hogy ne csak a kötelességet lássa a tudás megszerzésében, ha az élmény is lehet.

A bugyuta számítógépes játékok helyett buzdíthatjuk őket olyanokra, amelyekből játékosan tanulnak. Mutassuk meg nekik, hogy a tanulás nem teher, hanem lehetőség!

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció

Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.