Menü

Gond-e, ha sokat felejtett a gyerek nyáron?

Emlékszem, gyerekkoromban Édesanyám kérésére a nyári szünidő utolsó egy hetét mindig az előző évi tananyag ismétlésével kellett töltenem. Habár színtiszta kitűnő voltam, mégsem fűlött a fogam a nyárvégi, egész napos tanuláshoz.

Valószínűleg a tanárok is imádják a hosszú nyári szünetet. Az elhivatottabbak viszont ugyanebben hátrányt is látnak benne. Gondolnak ugyanis arra, hogy a gyerekek mennyit felejtenek egy nyár alatt, így nehezebb őket visszaszoktatni, illetve a tananyagot folytatni.

Mit mond a tudomány? A kutatások szerint a felső középosztály azok gyermekei szerencsésebb helyzetben vannak, mert több lehetőségük van tudásuk fenntartására, így ők kevesebbet felejtenek, mint az alsó osztályba tartozó gyerekek.

Tudományos bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy a matematikai tudás jóval inkább megfogyatkozik a nyár folyamán az olvasási készséghez képest. Ezt a legtöbben nem is csodáljuk! :)

Sorolhatnánk még további eredményeket, de inkább nézzük meg, mit ajánlanak a szakemberek! Eszerint három egymáshoz kapcsolódó dolog van, ami szükséges ahhoz, hogy a nebulók a nyárra a tanulás elől való menekülési lehetőségként és az örök felejtés motívumaként tekintsenek. Noha a nyár már eltelt, jövőre még használhatjuk ezeket az információkat, s talán akad olyan közöttük, amik év közben is fontosak lehetnek.

1. Iktassunk be a mindennapjaikba apró tanulási lehetőségeket, gyakorlást, akár olyat is, amiről ők nem is realizálják, hogy valóban tanulnak. A lényeg, hogy játékos elfoglaltságot találjunk nekik, aminek álcája mögé rejtőzik a tudás magunkhoz vételének lehetősége.

2. A hatékony tanuláshoz hozzátartozik az emberi tényező is. Fontos, hogy a gyerek és a szülő, valamint a gyerek és a tanár közötti kapcsolat jó legyen! Ez fogja ösztönözni őt a tanulásra, ettől válhatnak elkötelezetté.

3. Bebizonyították, hogy azok a gyerekek, akik néhány hetes nyári tanulóprogramokon vesznek részt, alig felejtenek a tananyagból.

+1. Az igazság viszont az, hogy a hangsúly a játékos tanuláson van. A gyereknek fontos, hogy ne csak a kötelességet lássa a tudás megszerzésében, ha az élmény is lehet.

A bugyuta számítógépes játékok helyett buzdíthatjuk őket olyanokra, amelyekből játékosan tanulnak. Mutassuk meg nekik, hogy a tanulás nem teher, hanem lehetőség!

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.