Migrént, „rossz” alvást is okozhat egy elcsúszott állkapocsízület

Vannak olyan tünetek, amelyek hátterében nem is sejtjük, hogy fogászati problémák állnak. Fogcsikorgatást, fej- és nyakfájdalmat, migrént, fülzúgást, vagy nyugtalan, rossz alvást is okozhat ugyanis, ha elmozdul eredeti helyzetéből az állkapocsízületünk. Ennek a pici ízületnek - az izmok, szalagok és fogak mellett - fontos szerepe van a rágás és a beszéd bonyolult állkapocs mozgásainak biztosításában. Emellett összekapcsolja az állkapcsot a koponyával. A gnatológus szakember szerint alapos, az egész testet érintő felmérés szükséges, hogy megszüntessék az állkapocsízülettel kapcsolatos problémákat.

A fogászat talán leggyorsabban fejlődő, és egyik legújabb területe a gnatológia, amely a fogak, rágóizmok, állcsontok és az állkapocsízület működésének vizsgálatával foglalkozik. Nemzetközi kutatások és hazai tapasztalatok támasztják alá, hogy a harapási, rágási rendellenességeket a fogak és fogágy károsodásán kívül számos egyéb, olykor a problémától nagyon távolinak látszó tünet kíséri. Ezek lehetnek a fogakkal, nyeléssel, légzéssel, vagy akár a testtartással összefüggő problémák is. A folyamatos fülzúgás, vagy az állkapocs kattogása nagyon idegesítő, a mindennapi életet súlyosan befolyásoló jelenség. A megváltozott arcszimmetria, a ferde mosoly, a beszéd közben ferde száj rontja az önbecsülést, az önbizalmat. A régóta tartó, ok nélküli fájdalom pedig kimerítő és elkeserítő.

Gyakran előfordul, hogy az állkapocsízület a rossz fogsorzáródás miatt deformálódik, amely sokáig nem okoz panaszt, csak később jelentkeznek a tünetek. Ezek megnyilvánulhatnak fültájéki heves fájdalomban, rágási nehézségekben, az állkapocs mozgását kísérő kattogásban, furcsa hangokban, fülfájásban, nyugtalan, rossz alvásban. Nem is gondolunk bele, hogy amikor rágunk, állkapcsunk milyen bonyolult mozgást végez - ez az izmok és az állkapocsízület együttműködése révén valósul meg. Ennek a rendszernek a legfontosabb elemei a fogak, illetve azok érintkezése, vagyis a fogsorzáródás.

„Ha a fogazat valami miatt megváltozik, például kopás, fogvesztés, pontatlan fogtömés, fogpótlás miatt, ez az állkapocs mozgásának, pozíciójának a megváltozását is okozza. Elég egy tized milliméteres eltérés egy fog magasságában ahhoz, hogy az állkapocs ne találja meg a nyugalmi pozícióját, és ez állandó szorításhoz, csikorgatáshoz vezet, ami a többi fog kopását, az izmok és az állkapocsízület deformálódását eredményezi. Nem véletlen, hogy olyan sokan elroppantják az új pótlásukat, ha a fogsorzáródás új pozíciója nem egyezik meg az állkapocs nyugalmi állapotával. Ezért olyan fontos a gnatológiai bemérés a fogpótlások esetén” – fogalmazott Dr. Tóth Szilvia fogszakorvos, a gnatológia specialistája.

Egy jó szakorvos a testet, mint összefüggő rendszert vizsgálja. Megfigyeli a testtartásbeli rendellenességeket, elemzi a rágószervben esetlegesen található, már jelenlévő elváltozásokat (a fogak állapotát, a fogkopást, a kényszeres harapást, az állkapocs helyzetét), vizsgálja a fogpótlás viselhetőségét, az esztétikai hatást, kikérdezi a pácienst a saját tapasztalatairól, műszeres méréseket végez, amelyek az állkapocsízület helyzetét valamint a fogsorzáródási problémákat mérik, majd ezek alapján készíti el a kezelési tervet.

„A gnatológiai problémák hosszú távon alakulnak ki, ezért a javulás, gyógyulás is sok időt vesz igénybe. Több hónapig is eltarthat, de általában látványos eredménnyel zárul. Nemcsak a fogazat és az arc esztétikáját alakítjuk, hanem a társult funkcionális eltéréseket is kezeljük” – tette hozzá a szakember.

Mikor forduljon gnatológushoz?

Állkapocsízülethez kapcsolódó problémák: kattogás, éjszakai csikorgatás, erős fogszorítás, lekopott fogsor, kilazuló fogak, fognyaki érzékenység, sorvadó íny, állkapocsízületi gyulladás, állkapocsízületi fájdalom, mozgáskorlátozottság, szájzár, fájdalom (arc, fej, fül), nyelési rendellenességek, öröklött, vagy szerzett mélyharapás, nyitott harapás, arcduzzanat, fülzúgás, fülfájás, harapási asszimetria, arc asszimetria, nyugtalan alvás, „elfeküdt nyak”