A pletyka és hatásai a pszichére
- Dátum: 2018.05.14., 21:35
- depresszió, egészség, elismerés, empátia, értékelés, fejlesztés, pletyka, psziché, pszichológia, szorongás
A pletykálást elkerülni nehéz. Nagy a kísértés, és ha valaki meghall valamit, nehéz megállni, hogy ne adja tovább. Ezért is terjed olyan könnyen egy-egy történet, aminek az igazságalapját kevesen firtatják. De miért van szükségünk egyáltalán arra, hogy beszéljünk másokról?
Az ok, amiért szeretünk mások életének passzív részesei lenni, hogy visszaigazolást várunk tőle a saját életünkre vonatkozóan. Az elismerésnek különböző formái vannak, jöhet másoktól és saját magunktól. A saját magunk elismerését pedig úgy vívhatjuk ki, ha sikeresek vagyunk, jobb híján sikeresebbek másoknál. Ezt az élet minden területénél kivetítjük. Mert ugye, milyen jó érzés, hogy én idilli párkapcsolatban élek, míg az a másik pár mindig veszekszik. Annál jobban érezzük magunkat, minél több területen aratunk sikert másokkal szemben. És ahhoz, hogy ezt meg tudjuk ítélni, folyamatosan tudnunk kell, kivel mi történik.
Csakhogy a pletykáknak mindig két oldala van: saját érdeklődésünk alapján jogosan gondolhatjuk, hogy mások ugyanennyire törődnek a mi életünkkel. És mi valószínűleg szeretnénk a lehető legjobb képet mutatni kifelé, nehogy a társaink számára mi legyünk a negatív példa. Ha valami történik a magánéletünkben, rögtön elkezdünk félni a külső visszhangjától. Pedig mások életének külső visszhangjai épp mi vagyunk. A legnagyobb hiba, amit pletykálkodás során elkövetünk, hogy nem tudunk empátiával fordulni a másik felé. Ezzel egy ördögi kört hozunk létre, hiszen amit mi elkövetünk más ellen, azt ők miért ne viszonoznák?
Sokan nem tudják, hogy az empatikus készség, akarattal fejleszthető. Ha odafigyelünk a kifelé mutatott reakcióinkra, egy idő után tudatosság nélkül is képesek leszünk megértést tanúsítani másokkal szemben, és nehezebben leszünk rávehetők arra, hogy másokat rossz színben tüntessünk fel. A pletykálás hosszú távon ugyanis a cselekvőben is szorongást kelt, végső soron pedig akár depresszióhoz is vezethet az állandó feszültség.
A mindennapi életünkre, másokhoz való hozzáállásunkra is érvényes a mondás, hogy csak azt tegyük másokkal, amit mi is elvárunk tőlük. Ha egészséges életet szeretnénk élni, ahhoz az önmagunkkal és másokkal is harmóniában kell lennünk.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?
A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"
A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról
A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet
A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.