A pletyka és hatásai a pszichére
- Dátum: 2018.05.14., 21:35
- depresszió, egészség, elismerés, empátia, értékelés, fejlesztés, pletyka, psziché, pszichológia, szorongás
A pletykálást elkerülni nehéz. Nagy a kísértés, és ha valaki meghall valamit, nehéz megállni, hogy ne adja tovább. Ezért is terjed olyan könnyen egy-egy történet, aminek az igazságalapját kevesen firtatják. De miért van szükségünk egyáltalán arra, hogy beszéljünk másokról?
Az ok, amiért szeretünk mások életének passzív részesei lenni, hogy visszaigazolást várunk tőle a saját életünkre vonatkozóan. Az elismerésnek különböző formái vannak, jöhet másoktól és saját magunktól. A saját magunk elismerését pedig úgy vívhatjuk ki, ha sikeresek vagyunk, jobb híján sikeresebbek másoknál. Ezt az élet minden területénél kivetítjük. Mert ugye, milyen jó érzés, hogy én idilli párkapcsolatban élek, míg az a másik pár mindig veszekszik. Annál jobban érezzük magunkat, minél több területen aratunk sikert másokkal szemben. És ahhoz, hogy ezt meg tudjuk ítélni, folyamatosan tudnunk kell, kivel mi történik.
Csakhogy a pletykáknak mindig két oldala van: saját érdeklődésünk alapján jogosan gondolhatjuk, hogy mások ugyanennyire törődnek a mi életünkkel. És mi valószínűleg szeretnénk a lehető legjobb képet mutatni kifelé, nehogy a társaink számára mi legyünk a negatív példa. Ha valami történik a magánéletünkben, rögtön elkezdünk félni a külső visszhangjától. Pedig mások életének külső visszhangjai épp mi vagyunk. A legnagyobb hiba, amit pletykálkodás során elkövetünk, hogy nem tudunk empátiával fordulni a másik felé. Ezzel egy ördögi kört hozunk létre, hiszen amit mi elkövetünk más ellen, azt ők miért ne viszonoznák?
Sokan nem tudják, hogy az empatikus készség, akarattal fejleszthető. Ha odafigyelünk a kifelé mutatott reakcióinkra, egy idő után tudatosság nélkül is képesek leszünk megértést tanúsítani másokkal szemben, és nehezebben leszünk rávehetők arra, hogy másokat rossz színben tüntessünk fel. A pletykálás hosszú távon ugyanis a cselekvőben is szorongást kelt, végső soron pedig akár depresszióhoz is vezethet az állandó feszültség.
A mindennapi életünkre, másokhoz való hozzáállásunkra is érvényes a mondás, hogy csak azt tegyük másokkal, amit mi is elvárunk tőlük. Ha egészséges életet szeretnénk élni, ahhoz az önmagunkkal és másokkal is harmóniában kell lennünk.
Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.