Menü

Az öregedés – 1. rész

Először érdemes definiálni, hogy mi is az az öregedés. Ez a fogalom az élőlények (szinte) mindegyikére igaz. Talán a következőképp lehet, ezt a megfoghatatlan és szerteágazó dolgot a legjobban megfogalmazni: a reprodukciós érettség elérésétől kezdődő progresszív funkcionális kapacitáscsökkenés. Másképp is definiálható, például úgy, hogy egy soklépcsős elkerülhetetlen biológiai folyamat, ami a szervezet legyengüléséhez és alkalmazkodóképességének csökkenésévez, végül pedig halálhoz vezet.

Szokás is mondani; az egyetlen elkerülhetetlen dolog az életben: a halál. Valamiért nem szeretünk a halállal foglalkozni és a mondás ellenére igyekszünk elkerülni azt, még ha tudjuk is, hogy ez lehetetlen. Azonban a tudományok egy óriási hányada foglalkozik a témával.Az embert már ősidők óta foglalkoztatja az öregedés és a halál, és napjainkban sincs ez másképp. Rengeteg kutatás irányul az öregedés késleltetésére és megakadályozására, csakúgy, ahogy régen kerestek egyfajta „életelixírt”.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mennyi az ember maximális élettartama? Ezt úgy határozzák meg, hogy a lakosság leghosszabb életű 10%-ának veszik az átlagos élettartamát. Ez jelenleg 115 év.

Az állatvilágon belül a leghosszabb élettartammal a galápagosi elefántteknős rendelkezik; akár 175 évig is elélhet. Utána következik a tokhal, aminél a mért legmagasabb életkor a 82 év, de akár, a hozzánk kicsit közelebb álló pontyot is hozhatnánk példának a maga 50 évével. A homárok kifejlett, a 20 kg-ot is elérő egyedei akár 100 évet is élhetnek, bár erre ritkán van példa.

Az emberek között a jelenlegi csúcstartó Jeanne Calment, aki 1997-ben halt meg 122 éves korában. Persze időnként felbukkannak rejtélyes, magukat 100 évnél sokkal idősebbeknek valló emberek, azonban ez az eset talán hihető, mivel több hírforrás is megerősítette.

Az öregedés hátterében állhatnak genetikai tényezők, azonban az eddigi eredmények szerint csak maximum 30%-ban határozza meg a génállományunk az öregedés ütemét és élethosszunkat. Jó példa erre a bőr, ahol szemmel láthatóan látszanak a környezeti hatások, mind például az UV-sugárzás okozta bőröregedés. Persze, hangsúlyozandó a genetikai meghatározottság, hisz egy barnább bőrű ember kevésbé van kitéve a Nap káros hatásainak, de nagyobb részben a környezeti hatások felelősek az öregedésért.

/Szerző: Balogh Emese/

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Mit tegyünk éjszakai köhögés ellen?

Az éjszakai köhögés több okból is kialakulhat, lehet szezonális megfázás, arcüreg- vagy mandulagyulladás, esetleg a fűtési szezonra jellemző száraz levegő vagy akár asztma, allergia miatt. Ha a tünetek tartósan fennállnak, orvosi segítséghez kell fordulni.

Az elliptikus tréner több fantasztikus hatása

Sokak számára a mindennapi futás fájdalmakhoz, sérülésekhez vezethet. Ennek megakadályozása érdekében az aktív helyreállítási edzéseket érdemes beépíteni a futóprogramba, ez ugyanis ad egy kis szünetet, kicsit változtat a rutinon, ez pedig segít fenntartani a motivációt.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jelek, melyek vitaminhiányra utalnak

A vitaminhiánynak számtalan jele lehet: hajunk, körmünk, bőrünk mind árulkodhatnak hiánybetegségről. Szerencsére azonban van megoldás. Összeszedtük a leggyakoribb hiányállapotokat, valamint, hogy mit érdemes fogyasztani ilyen esetben.