Az öregedés – 1. rész
- Dátum: 2018.05.27., 20:15
- bőröregedés, életkor, genetika, kor, környezet, nap, öreg, öregedés, öregség, UV-sugárzás
Először érdemes definiálni, hogy mi is az az öregedés. Ez a fogalom az élőlények (szinte) mindegyikére igaz. Talán a következőképp lehet, ezt a megfoghatatlan és szerteágazó dolgot a legjobban megfogalmazni: a reprodukciós érettség elérésétől kezdődő progresszív funkcionális kapacitáscsökkenés. Másképp is definiálható, például úgy, hogy egy soklépcsős elkerülhetetlen biológiai folyamat, ami a szervezet legyengüléséhez és alkalmazkodóképességének csökkenésévez, végül pedig halálhoz vezet.
Szokás is mondani; az egyetlen elkerülhetetlen dolog az életben: a halál. Valamiért nem szeretünk a halállal foglalkozni és a mondás ellenére igyekszünk elkerülni azt, még ha tudjuk is, hogy ez lehetetlen. Azonban a tudományok egy óriási hányada foglalkozik a témával.Az embert már ősidők óta foglalkoztatja az öregedés és a halál, és napjainkban sincs ez másképp. Rengeteg kutatás irányul az öregedés késleltetésére és megakadályozására, csakúgy, ahogy régen kerestek egyfajta „életelixírt”.
Felmerül a kérdés, hogy akkor mennyi az ember maximális élettartama? Ezt úgy határozzák meg, hogy a lakosság leghosszabb életű 10%-ának veszik az átlagos élettartamát. Ez jelenleg 115 év.
Az állatvilágon belül a leghosszabb élettartammal a galápagosi elefántteknős rendelkezik; akár 175 évig is elélhet. Utána következik a tokhal, aminél a mért legmagasabb életkor a 82 év, de akár, a hozzánk kicsit közelebb álló pontyot is hozhatnánk példának a maga 50 évével. A homárok kifejlett, a 20 kg-ot is elérő egyedei akár 100 évet is élhetnek, bár erre ritkán van példa.
Az emberek között a jelenlegi csúcstartó Jeanne Calment, aki 1997-ben halt meg 122 éves korában. Persze időnként felbukkannak rejtélyes, magukat 100 évnél sokkal idősebbeknek valló emberek, azonban ez az eset talán hihető, mivel több hírforrás is megerősítette.
Az öregedés hátterében állhatnak genetikai tényezők, azonban az eddigi eredmények szerint csak maximum 30%-ban határozza meg a génállományunk az öregedés ütemét és élethosszunkat. Jó példa erre a bőr, ahol szemmel láthatóan látszanak a környezeti hatások, mind például az UV-sugárzás okozta bőröregedés. Persze, hangsúlyozandó a genetikai meghatározottság, hisz egy barnább bőrű ember kevésbé van kitéve a Nap káros hatásainak, de nagyobb részben a környezeti hatások felelősek az öregedésért.
/Szerző: Balogh Emese/
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.