Introvertált vagyok, hogyan barátkozzak?
- Dátum: 2018.06.12., 21:26
- Varga Ágnes Kata
- barát, barátság, beszéd, beszélgetés, csendes, félénk, introvertált, napló, nehézségek, pszichológia, szórakozás, táraság, téma, titkok, titokzatos
Az, hogy valaki introvertált, nem jelenti feltétlenül azt, hogy képtelen másokkal beszélgetni. Inkább annyit takar, hogy a valódi személyiségét megismerni sokkal nehezebb, mint egy extrovertált emberét. Megtudni, mit szeret, mit nem szeret, mi a véleménye, néha igazi kihívás.
És ha te magad is ilyen vagy, sokszor érezheted, hogy csupán felszínes kapcsolataid vannak, hiszen az emberek alig tudnak valamit rólad. De ha jobban belegondolsz, akár a javadra is fordíthatod a zárkózottságodat.

A titokzatos embereket mindenki „meg akarja fejteni”. Épp ezért amellett, hogy nehéz kiismerni téged, igazi dicsőség az emberek szemében, ha úgy érzik, rájuk bízod a valódi személyiséged egy apró morzsáját. Minden információ, amit elárulsz magadról, egy láthatatlan kapcsot hoz létre, közted és a társad közt. Nem kell mindent kifecsegned ahhoz, hogy ismerjenek és megbecsüljenek, hiszen a személyiséged része az is, hogy nehezen nyílsz meg. Ha viszont túlságosan is nehéz másokkal szóba elegyedned, gondolj bele, mi baj lehet abból, ha egy kicsit nyitsz feléjük. Elvégre nem kell mindenkiben ellenséget látni, nem fog minden szembejövő visszaélni a rá bízott információkkal.
Van néhány gyakorlat, ami segíthet abban, hogy kifejezd magad. Először is szükséged lesz arra, hogy magad számára is megfogalmazd a gondolataidat, érzéseidet. Ezért ha teheted, írj minden nap fel pár érzést, eseményt, a kiváltott reakcióidat, hogy tisztában légy vele, mit gondolsz. Ha már biztonsággal tudod kezelni magadban az érzelmeidet, véleményedet, akkor keress magadnak egy barátot, és mondd el neki őket. Ha lépésenként haladsz, és először csak semleges dolgokról beszélsz, szépen lassan ,egyre több dolgot árulhatsz el magadról. Nem kell, hogy a legbelsőbb titkaidat kiadd, elég, ha képes vagy valakivel olyan bizalmi kapcsolatot kialakítani, amelyben szorongás nélkül fejezed ki a véleményedet és a személyes érintettségedet egy-egy helyzetben.

Ha már egyvalakit a bizalmi körödbe fogadtál, könnyebb lesz (akár az ő segítségével) egyre bővíteni azoknak a körét, akik társaságában könnyen beszélsz. Így egy idő után a nagyobb társaság előtt sem fogod magad kínosan érezni még akkor sem, ha abban sok az ismeretlen személy.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.