Menü

Introvertált vagyok, hogyan barátkozzak?

Az, hogy valaki introvertált, nem jelenti feltétlenül azt, hogy képtelen másokkal beszélgetni. Inkább annyit takar, hogy a valódi személyiségét megismerni sokkal nehezebb, mint egy extrovertált emberét. Megtudni, mit szeret, mit nem szeret, mi a véleménye, néha igazi kihívás.

És ha te magad is ilyen vagy, sokszor érezheted, hogy csupán felszínes kapcsolataid vannak, hiszen az emberek alig tudnak valamit rólad. De ha jobban belegondolsz, akár a javadra is fordíthatod a zárkózottságodat.

A titokzatos embereket mindenki „meg akarja fejteni”. Épp ezért amellett, hogy nehéz kiismerni téged, igazi dicsőség az emberek szemében, ha úgy érzik, rájuk bízod a valódi személyiséged egy apró morzsáját. Minden információ, amit elárulsz magadról, egy láthatatlan kapcsot hoz létre, közted és a társad közt. Nem kell mindent kifecsegned ahhoz, hogy ismerjenek és megbecsüljenek, hiszen a személyiséged része az is, hogy nehezen nyílsz meg. Ha viszont túlságosan is nehéz másokkal szóba elegyedned, gondolj bele, mi baj lehet abból, ha egy kicsit nyitsz feléjük. Elvégre nem kell mindenkiben ellenséget látni, nem fog minden szembejövő visszaélni a rá bízott információkkal.

Van néhány gyakorlat, ami segíthet abban, hogy kifejezd magad. Először is szükséged lesz arra, hogy magad számára is megfogalmazd a gondolataidat, érzéseidet. Ezért ha teheted, írj minden nap fel pár érzést, eseményt, a kiváltott reakcióidat, hogy tisztában légy vele, mit gondolsz. Ha már biztonsággal tudod kezelni magadban az érzelmeidet, véleményedet, akkor keress magadnak egy barátot, és mondd el neki őket. Ha lépésenként haladsz, és először csak semleges dolgokról beszélsz, szépen lassan ,egyre több dolgot árulhatsz el magadról. Nem kell, hogy a legbelsőbb titkaidat kiadd, elég, ha képes vagy valakivel olyan bizalmi kapcsolatot kialakítani, amelyben szorongás nélkül fejezed ki a véleményedet és a személyes érintettségedet egy-egy helyzetben.

Ha már egyvalakit a bizalmi körödbe fogadtál, könnyebb lesz (akár az ő segítségével) egyre bővíteni azoknak a körét, akik társaságában könnyen beszélsz. Így egy idő után a nagyobb társaság előtt sem fogod magad kínosan érezni még akkor sem, ha abban sok az ismeretlen személy.

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Nepotizmus, nepo babyk

Manapság a világ a hatalmak harcának színtere, legyen az országok között, országokon belüli megmérettetések, vagy akár a showbiznisz. Ennek egyik mozgatórugója a nem mindig etikus nepotizmus.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!