A depressziót (f)okozó belső tényezők
- Dátum: 2018.07.09., 23:16
- Varga Ágnes Kata
- állapot, belső folyamat, depresszió, elme, haláleset, lélek, magány, narcisztikus, önbizalomhiány, önértékelés, psziché, pszichológia, pszichológus, szakember, szakítás, tényező, trauma
A belső tényezők jelen esetben azt jelentik, hogy a beteg testében és elméjében milyen folyamatok, reakciók játszódnak le az egyes eseményekre, illetve milyen állapotot alakít ki magában. A gondolatok fontos befolyásoló elemei a hangulatunknak. Ha pozitív gondolatokat árasztunk magunkból, előbb-utóbb a hangulatunk hozzá fog módosulni, ám ez fordítva is igaz.
Az egyik legnegatívabb belső érzés: a magány. Ez szoros összefüggésben a társas kapcsolatokkal, de nem fedi le azt teljesen. Előfordul, hogy az ember körül van véve emberekkel, mégis egyedül érzi magát. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy túlságosan különbözőnek érzi magát, nem ért egyet a barátaival, vagy úgy érzi, a kapcsolatai csupán felületesek. Ezen leginkább az őszinte beszélgetések és a többiek felé nyitás tud segíteni.
A másik kockázati tényező: az önértékelési zavarokból adódik. Hiszen, akinek önbizalomhiánya van, nehezen tud saját magával kibékülni, az könnyen esik bele az önostorozás hibájába, és ebből fakadóan könnyen el is vágja magát a társaságtól. Az elzárkózás, pedig könnyen sodorja depresszióba az embert. Ha pedig valaki túlságosan is önmaga megszállottja, előfordulhat, hogy saját maga üresíti ki az életét. A narcisztikus személyeket a társaság sokszor kitaszítja magából, ami szintén megemészthetetlen traumát okoz a pszichének. Mindkét önértékelési probléma könnyen vezethet magányhoz vagy depresszióhoz, és mindkét esetben érdemes akkor is szakemberhez fordulni, ha az egyén nem érzi magát depressziósnak.
A listát- várható módon- egy trauma elszenvedése vezeti. Egy szakítás, haláleset, munka elvesztése, betegség, kilakoltatás, és még sok mindennel tudnánk folytatni. Ezekre az eseményekre ugyanis a test fizikai tünetekkel is reagál, majd ha a megzuhanás tartós lesz, a depresszió is testi tünetekkel jár. Ha az ember képes is feldolgozni, szép lassan, az esemény okozta traumát, előfordulhat, hogy a testi tünetek enyhítése érdekében gyógyszerekre szokott rá, vagy elkezdett dohányozni, alkoholt fogyasztani, kényszeresen enni, vagy valami olyan pótcselekvést folytatni, ami eltereli a figyelmét. Tehát, ha bárkit trauma ér, érdemes a lehetőségeihez mérten pszichológus tanácsát és segítségét kérni a feldolgozáshoz, hogy mindenféle káros következmény elkerülhető legyen.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.