Menü

A depressziót (f)okozó belső tényezők

A belső tényezők jelen esetben azt jelentik, hogy a beteg testében és elméjében milyen folyamatok, reakciók játszódnak le az egyes eseményekre, illetve milyen állapotot alakít ki magában. A gondolatok fontos befolyásoló elemei a hangulatunknak. Ha pozitív gondolatokat árasztunk magunkból, előbb-utóbb a hangulatunk hozzá fog módosulni, ám ez fordítva is igaz.

Az egyik legnegatívabb belső érzés: a magány. Ez szoros összefüggésben a társas kapcsolatokkal, de nem fedi le azt teljesen. Előfordul, hogy az ember körül van véve emberekkel, mégis egyedül érzi magát. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy túlságosan különbözőnek érzi magát, nem ért egyet a barátaival, vagy úgy érzi, a kapcsolatai csupán felületesek. Ezen leginkább az őszinte beszélgetések és a többiek felé nyitás tud segíteni.

A másik kockázati tényező: az önértékelési zavarokból adódik. Hiszen, akinek önbizalomhiánya van, nehezen tud saját magával kibékülni, az könnyen esik bele az önostorozás hibájába, és ebből fakadóan könnyen el is vágja magát a társaságtól. Az elzárkózás, pedig könnyen sodorja depresszióba az embert. Ha pedig valaki túlságosan is önmaga megszállottja, előfordulhat, hogy saját maga üresíti ki az életét. A narcisztikus személyeket a társaság sokszor kitaszítja magából, ami szintén megemészthetetlen traumát okoz a pszichének. Mindkét önértékelési probléma könnyen vezethet magányhoz vagy depresszióhoz, és mindkét esetben érdemes akkor is szakemberhez fordulni, ha az egyén nem érzi magát depressziósnak.

A listát- várható módon- egy trauma elszenvedése vezeti. Egy szakítás, haláleset, munka elvesztése, betegség, kilakoltatás, és még sok mindennel tudnánk folytatni. Ezekre az eseményekre ugyanis a test fizikai tünetekkel is reagál, majd ha a megzuhanás tartós lesz, a depresszió is testi tünetekkel jár. Ha az ember képes is feldolgozni, szép lassan, az esemény okozta traumát, előfordulhat, hogy a testi tünetek enyhítése érdekében gyógyszerekre szokott rá, vagy elkezdett dohányozni, alkoholt fogyasztani, kényszeresen enni, vagy valami olyan pótcselekvést folytatni, ami eltereli a figyelmét. Tehát, ha bárkit trauma ér, érdemes a lehetőségeihez mérten pszichológus tanácsát és segítségét kérni a feldolgozáshoz, hogy mindenféle káros következmény elkerülhető legyen.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.