Menü

A depressziót (f)okozó belső tényezők

A belső tényezők jelen esetben azt jelentik, hogy a beteg testében és elméjében milyen folyamatok, reakciók játszódnak le az egyes eseményekre, illetve milyen állapotot alakít ki magában. A gondolatok fontos befolyásoló elemei a hangulatunknak. Ha pozitív gondolatokat árasztunk magunkból, előbb-utóbb a hangulatunk hozzá fog módosulni, ám ez fordítva is igaz.

Az egyik legnegatívabb belső érzés: a magány. Ez szoros összefüggésben a társas kapcsolatokkal, de nem fedi le azt teljesen. Előfordul, hogy az ember körül van véve emberekkel, mégis egyedül érzi magát. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy túlságosan különbözőnek érzi magát, nem ért egyet a barátaival, vagy úgy érzi, a kapcsolatai csupán felületesek. Ezen leginkább az őszinte beszélgetések és a többiek felé nyitás tud segíteni.

A másik kockázati tényező: az önértékelési zavarokból adódik. Hiszen, akinek önbizalomhiánya van, nehezen tud saját magával kibékülni, az könnyen esik bele az önostorozás hibájába, és ebből fakadóan könnyen el is vágja magát a társaságtól. Az elzárkózás, pedig könnyen sodorja depresszióba az embert. Ha pedig valaki túlságosan is önmaga megszállottja, előfordulhat, hogy saját maga üresíti ki az életét. A narcisztikus személyeket a társaság sokszor kitaszítja magából, ami szintén megemészthetetlen traumát okoz a pszichének. Mindkét önértékelési probléma könnyen vezethet magányhoz vagy depresszióhoz, és mindkét esetben érdemes akkor is szakemberhez fordulni, ha az egyén nem érzi magát depressziósnak.

A listát- várható módon- egy trauma elszenvedése vezeti. Egy szakítás, haláleset, munka elvesztése, betegség, kilakoltatás, és még sok mindennel tudnánk folytatni. Ezekre az eseményekre ugyanis a test fizikai tünetekkel is reagál, majd ha a megzuhanás tartós lesz, a depresszió is testi tünetekkel jár. Ha az ember képes is feldolgozni, szép lassan, az esemény okozta traumát, előfordulhat, hogy a testi tünetek enyhítése érdekében gyógyszerekre szokott rá, vagy elkezdett dohányozni, alkoholt fogyasztani, kényszeresen enni, vagy valami olyan pótcselekvést folytatni, ami eltereli a figyelmét. Tehát, ha bárkit trauma ér, érdemes a lehetőségeihez mérten pszichológus tanácsát és segítségét kérni a feldolgozáshoz, hogy mindenféle káros következmény elkerülhető legyen.

A féltékenység pszichológiai okai

A féltékenység egy természetes, velünk született érzés, melynek szerepe van az életösztönünk, a természetes versengés és a fajfenntartás kapcsán.

Jelek, hogy egy férfi szerelmes

Nem titok, hogy a nők és a férfiak másképp mutatják ki érzéseiket. Míg a nők szerelmi vallomásokra vágynak, addig a férfiak finoman elsimítják a hajat a szerelmük szeme elől. Nőként épp ezért olyan egyszerű összezavarodni, ha azon gondolkozunk, vajon mit is gondolnak.

A halogatás megelőzhető mellékhatásai

Halogatunk, mert nincs kedvünk valamihez. Halogatunk, mert unalmas vagy idegőrlő valamit elkezdeni, befejezni. Mindannyian halogatunk, de vajon milyen hatása van ennek az életünkre?

A párkapcsolat ellensége a munkamánia

A munkaalkoholizmus egy olyan szenvedélybetegség, amelynek társadalmi megítélése pozitív, hiszen kezdeti szakaszában az egyén rendkívül jól teljesít, halad előre a karrierépítésben és a jövedelemszerzésben.

Praktikák a düh kezelésére

A harag az egyik legerőteljesebb emberi érzelem. Sok mindent befolyásol, ezért súlyos következményei is lehetnek. A kulcs, hogy a haragunkat konstruktívan fejezzük ki. Mert ha kikerül az irányításunk alól, uralma alatt tarthatja akár az egész életünket.