A zene hatása egészségünkre
- Dátum: 2018.07.31., 21:54
- Varga Ágnes Kata
- dallam, egészség, egyszerű, feszültség, feszültség-levezetés, gitár, hangszer, hatás, izgalom, lélek, mozgás, psziché, pszichológia, rendszer, stressz, szintetizátor, test, zene
Az életünk fontos részét képezi a zene, néha úgy, hogy nem is tudunk róla. Hallgatjuk otthon, néha munkahelyen, ebédszünetben, úton, és közben rengeteg dolgot tanulunk meg kifejezni általa. Ha felcsendülnek kedvenc dallamaink, megváltozik a hangulatunk, felkapjuk a fejünket, néha még táncra is perdülünk. A szórakozás rengeteg fajtájához a zenén keresztül vezet az út.
De nemcsak szórakozhatunk rajta keresztül. Az egyik legjobb feszültségoldás ugyanis a zenehallgatás vagy a zenélés. A stressztől megszabadulni sokféleképpen lehet, nagyon sokan rádiót hallgatnak, vagy elindítanak egy lemezt, hogy a vágyott nyugalmat elérjék. Ha, ezt napi rendszerességgel, állandóan megteszik, akkor hosszútávon ennek számos előnyét élvezhetik. Az egyik a nyugodtabb alvás, a másik az alacsonyabb vérnyomás. Természetesen ez nem feltétlenül jelent minden problémára gyökeres megoldást, és gyógymódot sem egy régóta fennálló betegségre. Mindenesetre, a megelőzésben rendkívül hasznos a zene, nem beszélve arról, hogy ha a belső feszültségünktől sikerül megszabadulni, annak fizikai eredményei is lesznek. Súlyproblémák esetén a zenével való elmélyült foglalkozás például helyettesítheti a „stresszevést”, ami hosszú távon akár súlyvesztéshez is vezethet. Ha pedig fokozni szeretnénk a zene stressz-csökkentő hatását, akkor kombináljuk valamilyen sporttal, például futással, tánccal, spinninggel, aerobikkal, zumbával, vagy bármivel, ami rendszeres és intenzív mozgással jár, és zenével párosulva segít kiadni magunkból a mindennapok izgalmait.
A hangszeren való játék nem való mindenkinek, de vannak olyan egyszerűbb alapok, amelyet az ember a saját szórakozására is kipróbálhat, például ismertebb dallamokat lejátszani szintetizátoron, vagy néhány könnyebb akkordot megtanulni gitáron nem olyan megterhelő, mégis leköti a felesleges energiákat, maga a cselekvés pedig dopamint szabadít fel, amelytől az ember jobban érzi magát, esetleg hasznosabbnak látja a napi tevékenységeit.
A zene tehát, akár hallgatjuk, akár mi kreáljuk, jó hatással van lelki egészségünkre, ezáltal segít elkerülni néhány pszichés eredetű testi betegséget. Úgyhogy érdemes minden nap időt fordítani a zenére, akár rövid ideig is kizárólagosan arra figyelni, és élvezhetjük a szórakoztató, esztétikai igényeinket kielégítő zene élettani hatásait is.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?