A zene hatása egészségünkre
- Dátum: 2018.07.31., 21:54
- Varga Ágnes Kata
- dallam, egészség, egyszerű, feszültség, feszültség-levezetés, gitár, hangszer, hatás, izgalom, lélek, mozgás, psziché, pszichológia, rendszer, stressz, szintetizátor, test, zene
Az életünk fontos részét képezi a zene, néha úgy, hogy nem is tudunk róla. Hallgatjuk otthon, néha munkahelyen, ebédszünetben, úton, és közben rengeteg dolgot tanulunk meg kifejezni általa. Ha felcsendülnek kedvenc dallamaink, megváltozik a hangulatunk, felkapjuk a fejünket, néha még táncra is perdülünk. A szórakozás rengeteg fajtájához a zenén keresztül vezet az út.
De nemcsak szórakozhatunk rajta keresztül. Az egyik legjobb feszültségoldás ugyanis a zenehallgatás vagy a zenélés. A stressztől megszabadulni sokféleképpen lehet, nagyon sokan rádiót hallgatnak, vagy elindítanak egy lemezt, hogy a vágyott nyugalmat elérjék. Ha, ezt napi rendszerességgel, állandóan megteszik, akkor hosszútávon ennek számos előnyét élvezhetik. Az egyik a nyugodtabb alvás, a másik az alacsonyabb vérnyomás. Természetesen ez nem feltétlenül jelent minden problémára gyökeres megoldást, és gyógymódot sem egy régóta fennálló betegségre. Mindenesetre, a megelőzésben rendkívül hasznos a zene, nem beszélve arról, hogy ha a belső feszültségünktől sikerül megszabadulni, annak fizikai eredményei is lesznek. Súlyproblémák esetén a zenével való elmélyült foglalkozás például helyettesítheti a „stresszevést”, ami hosszú távon akár súlyvesztéshez is vezethet. Ha pedig fokozni szeretnénk a zene stressz-csökkentő hatását, akkor kombináljuk valamilyen sporttal, például futással, tánccal, spinninggel, aerobikkal, zumbával, vagy bármivel, ami rendszeres és intenzív mozgással jár, és zenével párosulva segít kiadni magunkból a mindennapok izgalmait.
A hangszeren való játék nem való mindenkinek, de vannak olyan egyszerűbb alapok, amelyet az ember a saját szórakozására is kipróbálhat, például ismertebb dallamokat lejátszani szintetizátoron, vagy néhány könnyebb akkordot megtanulni gitáron nem olyan megterhelő, mégis leköti a felesleges energiákat, maga a cselekvés pedig dopamint szabadít fel, amelytől az ember jobban érzi magát, esetleg hasznosabbnak látja a napi tevékenységeit.
A zene tehát, akár hallgatjuk, akár mi kreáljuk, jó hatással van lelki egészségünkre, ezáltal segít elkerülni néhány pszichés eredetű testi betegséget. Úgyhogy érdemes minden nap időt fordítani a zenére, akár rövid ideig is kizárólagosan arra figyelni, és élvezhetjük a szórakoztató, esztétikai igényeinket kielégítő zene élettani hatásait is.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.