Menü

A zene hatása egészségünkre

Az életünk fontos részét képezi a zene, néha úgy, hogy nem is tudunk róla. Hallgatjuk otthon, néha munkahelyen, ebédszünetben, úton, és közben rengeteg dolgot tanulunk meg kifejezni általa. Ha felcsendülnek kedvenc dallamaink, megváltozik a hangulatunk, felkapjuk a fejünket, néha még táncra is perdülünk. A szórakozás rengeteg fajtájához a zenén keresztül vezet az út.

De nemcsak szórakozhatunk rajta keresztül. Az egyik legjobb feszültségoldás ugyanis a zenehallgatás vagy a zenélés. A stressztől megszabadulni sokféleképpen lehet, nagyon sokan rádiót hallgatnak, vagy elindítanak egy lemezt, hogy a vágyott nyugalmat elérjék. Ha, ezt napi rendszerességgel, állandóan megteszik, akkor hosszútávon ennek számos előnyét élvezhetik. Az egyik a nyugodtabb alvás, a másik az alacsonyabb vérnyomás. Természetesen ez nem feltétlenül jelent minden problémára gyökeres megoldást, és gyógymódot sem egy régóta fennálló betegségre. Mindenesetre, a megelőzésben rendkívül hasznos a zene, nem beszélve arról, hogy ha a belső feszültségünktől sikerül megszabadulni, annak fizikai eredményei is lesznek. Súlyproblémák esetén a zenével való elmélyült foglalkozás például helyettesítheti a „stresszevést”, ami hosszú távon akár súlyvesztéshez is vezethet. Ha pedig fokozni szeretnénk a zene stressz-csökkentő hatását, akkor kombináljuk valamilyen sporttal, például futással, tánccal, spinninggel, aerobikkal, zumbával, vagy bármivel, ami rendszeres és intenzív mozgással jár, és zenével párosulva segít kiadni magunkból a mindennapok izgalmait.

A hangszeren való játék nem való mindenkinek, de vannak olyan egyszerűbb alapok, amelyet az ember a saját szórakozására is kipróbálhat, például ismertebb dallamokat lejátszani szintetizátoron, vagy néhány könnyebb akkordot megtanulni gitáron nem olyan megterhelő, mégis leköti a felesleges energiákat, maga a cselekvés pedig dopamint szabadít fel, amelytől az ember jobban érzi magát, esetleg hasznosabbnak látja a napi tevékenységeit.

A zene tehát, akár hallgatjuk, akár mi kreáljuk, jó hatással van lelki egészségünkre, ezáltal segít elkerülni néhány pszichés eredetű testi betegséget. Úgyhogy érdemes minden nap időt fordítani a zenére, akár rövid ideig is kizárólagosan arra figyelni, és élvezhetjük a szórakoztató, esztétikai igényeinket kielégítő zene élettani hatásait is.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.