A zene hatása egészségünkre
- Dátum: 2018.07.31., 21:54
- Varga Ágnes Kata
- dallam, egészség, egyszerű, feszültség, feszültség-levezetés, gitár, hangszer, hatás, izgalom, lélek, mozgás, psziché, pszichológia, rendszer, stressz, szintetizátor, test, zene
Az életünk fontos részét képezi a zene, néha úgy, hogy nem is tudunk róla. Hallgatjuk otthon, néha munkahelyen, ebédszünetben, úton, és közben rengeteg dolgot tanulunk meg kifejezni általa. Ha felcsendülnek kedvenc dallamaink, megváltozik a hangulatunk, felkapjuk a fejünket, néha még táncra is perdülünk. A szórakozás rengeteg fajtájához a zenén keresztül vezet az út.
De nemcsak szórakozhatunk rajta keresztül. Az egyik legjobb feszültségoldás ugyanis a zenehallgatás vagy a zenélés. A stressztől megszabadulni sokféleképpen lehet, nagyon sokan rádiót hallgatnak, vagy elindítanak egy lemezt, hogy a vágyott nyugalmat elérjék. Ha, ezt napi rendszerességgel, állandóan megteszik, akkor hosszútávon ennek számos előnyét élvezhetik. Az egyik a nyugodtabb alvás, a másik az alacsonyabb vérnyomás. Természetesen ez nem feltétlenül jelent minden problémára gyökeres megoldást, és gyógymódot sem egy régóta fennálló betegségre. Mindenesetre, a megelőzésben rendkívül hasznos a zene, nem beszélve arról, hogy ha a belső feszültségünktől sikerül megszabadulni, annak fizikai eredményei is lesznek. Súlyproblémák esetén a zenével való elmélyült foglalkozás például helyettesítheti a „stresszevést”, ami hosszú távon akár súlyvesztéshez is vezethet. Ha pedig fokozni szeretnénk a zene stressz-csökkentő hatását, akkor kombináljuk valamilyen sporttal, például futással, tánccal, spinninggel, aerobikkal, zumbával, vagy bármivel, ami rendszeres és intenzív mozgással jár, és zenével párosulva segít kiadni magunkból a mindennapok izgalmait.
A hangszeren való játék nem való mindenkinek, de vannak olyan egyszerűbb alapok, amelyet az ember a saját szórakozására is kipróbálhat, például ismertebb dallamokat lejátszani szintetizátoron, vagy néhány könnyebb akkordot megtanulni gitáron nem olyan megterhelő, mégis leköti a felesleges energiákat, maga a cselekvés pedig dopamint szabadít fel, amelytől az ember jobban érzi magát, esetleg hasznosabbnak látja a napi tevékenységeit.
A zene tehát, akár hallgatjuk, akár mi kreáljuk, jó hatással van lelki egészségünkre, ezáltal segít elkerülni néhány pszichés eredetű testi betegséget. Úgyhogy érdemes minden nap időt fordítani a zenére, akár rövid ideig is kizárólagosan arra figyelni, és élvezhetjük a szórakoztató, esztétikai igényeinket kielégítő zene élettani hatásait is.
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.