Az Alzheimer-kór
- Dátum: 2018.09.25., 19:43
- Alzheimer-kór, betegség, butulás, demencia, demens, kezelés, leépülés, plakk, zárvány
Az Alzheimer-kór, vagy röviden AD (Alzheimer’s disease) egy idegrendszeri megbetegedés. A gondolkodás beszűkülése és leépülése, bizonyos kognitív funkciók kiesése és a gyors szellemi visszafejlődés a leginkább jellemző tünetek. A beteg környezete számára bár jól érzékelhetők az előbb felsoroltak, még koránt sem biztos, hogy ha ezek fennállnak, Alzheimer-kórról beszélhetünk. Biztosan megállapítani csak az agy szövettani vizsgálatából lehet. Egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg szövettani képén úgynevezett plakkokat és zárványokat látunk, valamint kisebb és kevesebb barázdát.
Az elmúlt évek adatai alapján egyre többen szenvednek ebben a betegségben. Az előrejelzések és a korábbi tapasztalatok alapján minden 10 évben megduplázódik majd a demens betegek száma. Különösen gyakori az előfordulás a 80 év felettieknél.
Bár a betegség tünetei és diagnosztikája jól ismert, az okáról nem sokat tudunk. Annyi azonban biztos, hogy a genetikai háttérnek nagy szerepe van és a környezeti tényezők, mint például korábbi fejsérülések, magas vérnyomás, cukorbetegség illetve depresszió is fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét. Érdekes tény, hogy nem csak immunológiai és anyagcserezavarral kapcsolatos okokat sorakoztatnak fel, hanem szocioökonómiai tényezőket is. Például az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetben lévő embereknél ritkábban fordul elő ez a betegség, de a kiegyensúlyozottabb, egészséges táplálkozás is helyet kapott az okok listáján.
Sajnos kezelni a mai napig nem tudják, azonban átmenetileg csökkenthetők a tünetek, ez viszont nem akadályozza meg a betegség súlyosbodását és a folyamatos leépülést. Általában a pontos diagnosztikától számítva 3-10 év a várható túlélés. Nem csak a beteget, de a hozzátartozókat, gondozókat is megviseli a betegség, hiszen nem csak az egyik legköltségesebb kórkép, de szellemileg is megterhelő a kezelése.
A legújabb kezelési stratégiát 2016-ban dolgozta ki Dale Bredesen, egy kaliforniai egyetem professzora. Meglepően sok olyan pont szerepel a tervezetben, ami nem igényel kifejezetten orvosi beavatkozást. A melatonin, metilkobalamin, D3-vitamin, halolaj és Q10-koenzim mellett olyan dolgok szerepelnek a kezelés leírásában, mint például a szénhidrátok eltávolítása az étrendből, több zöldfőzelék és gyümölcs fogyasztása, napi 7-8 óra alvás vagy a napi kétszeri meditálás, illetve jóga.
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?
A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.