Az Alzheimer-kór
- Dátum: 2018.09.25., 19:43
- Alzheimer-kór, betegség, butulás, demencia, demens, kezelés, leépülés, plakk, zárvány
Az Alzheimer-kór, vagy röviden AD (Alzheimer’s disease) egy idegrendszeri megbetegedés. A gondolkodás beszűkülése és leépülése, bizonyos kognitív funkciók kiesése és a gyors szellemi visszafejlődés a leginkább jellemző tünetek. A beteg környezete számára bár jól érzékelhetők az előbb felsoroltak, még koránt sem biztos, hogy ha ezek fennállnak, Alzheimer-kórról beszélhetünk. Biztosan megállapítani csak az agy szövettani vizsgálatából lehet. Egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg szövettani képén úgynevezett plakkokat és zárványokat látunk, valamint kisebb és kevesebb barázdát.
Az elmúlt évek adatai alapján egyre többen szenvednek ebben a betegségben. Az előrejelzések és a korábbi tapasztalatok alapján minden 10 évben megduplázódik majd a demens betegek száma. Különösen gyakori az előfordulás a 80 év felettieknél.

Bár a betegség tünetei és diagnosztikája jól ismert, az okáról nem sokat tudunk. Annyi azonban biztos, hogy a genetikai háttérnek nagy szerepe van és a környezeti tényezők, mint például korábbi fejsérülések, magas vérnyomás, cukorbetegség illetve depresszió is fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét. Érdekes tény, hogy nem csak immunológiai és anyagcserezavarral kapcsolatos okokat sorakoztatnak fel, hanem szocioökonómiai tényezőket is. Például az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetben lévő embereknél ritkábban fordul elő ez a betegség, de a kiegyensúlyozottabb, egészséges táplálkozás is helyet kapott az okok listáján.
Sajnos kezelni a mai napig nem tudják, azonban átmenetileg csökkenthetők a tünetek, ez viszont nem akadályozza meg a betegség súlyosbodását és a folyamatos leépülést. Általában a pontos diagnosztikától számítva 3-10 év a várható túlélés. Nem csak a beteget, de a hozzátartozókat, gondozókat is megviseli a betegség, hiszen nem csak az egyik legköltségesebb kórkép, de szellemileg is megterhelő a kezelése.
A legújabb kezelési stratégiát 2016-ban dolgozta ki Dale Bredesen, egy kaliforniai egyetem professzora. Meglepően sok olyan pont szerepel a tervezetben, ami nem igényel kifejezetten orvosi beavatkozást. A melatonin, metilkobalamin, D3-vitamin, halolaj és Q10-koenzim mellett olyan dolgok szerepelnek a kezelés leírásában, mint például a szénhidrátok eltávolítása az étrendből, több zöldfőzelék és gyümölcs fogyasztása, napi 7-8 óra alvás vagy a napi kétszeri meditálás, illetve jóga.
Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?
Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.
A karizma tudományos megközelítése
A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.
A megcsalás lehetséges jelei nőknél – viselkedési, érzelmi és kapcsolati mintázatok
A párkapcsolati hűtlenség érzékeny és összetett jelenség, amelyet ritkán lehet egyetlen biztos jel alapján felismerni. A megcsalás többnyire nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat eredménye, amely során a viselkedés, az érzelmi kötődés és a mindennapi szokások is megváltozhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem bizonyítékok, hanem olyan mintázatok, amelyek együttes megjelenése gyanút kelthet.
Mit árul el valakiről, ha beszélgetés közben a haját csavarja?
A haj tekergetése sokak számára apró, automatikus mozdulatnak tűnik, amit szinte észre sem veszünk. Pedig a testbeszéd szakértők szerint ez a gesztus többet mondhat a személy belső állapotáról, mint elsőre gondolnánk.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.