Mesterséges édesítőszerek – inkább ne!
- Dátum: 2018.10.05., 19:21
- Udvari Fanni
- https://www.sciencedaily.com
- aszpartám, baktérium, édesítőszerek, egészség, étrendkiegészítők, környezet, kutatás, mérgezés, mesterséges édesítőszerek, szennyezés, toxicitás
Egy izraeli egyetem, a BGU és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös kutatása kimutatta, hogy az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) által elfogadott mesterséges édesítőszerek és sporthoz használt étrendkiegészítők toxikusak lehetnek a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokra. A tanulmány hat mesterséges édesítőszer (többek között pl. aszpartám, szukralóz, szacharin) és tíz sportolók által használt étrendkiegészítő relatív toxicitását (~ mérgezőképesség) mutatta meg a kutatók számára. Az emésztőrendszerben található baktériumokat a mesterséges édesítőszerek egy mg/ml koncentrációjú környezetének tették ki, s a baktériumok azokat már ebben a meglepően alacsony koncentrációban is toxikusnak érezték.
A vizsgálatok céljából a kutatók a biolumineszcens (ez azt jelenti, hogy az adott élőlény fény kibocsátására képes; ismert példa lehet a szentjánosbogár) E. coli baktériumot módosították, amelyek akkor bocsátanak ki fényt, ha toxikus anyagot érzékelnek, ezáltal a mikrobiális rendszerünk érzékelő modelljeként funkcionálhatnak a kutatások során. Az, hogy a mikroorganizmusok mérgező anyagként detektálják a mesterséges édesítőszereket, és ezáltal az emésztő szervrendszer mikrobiális aktivitását negatív irányban befolyásolják, számos egészségügyi probléma megjelenésének nyithat utat.
A mesterséges édesítőszereket számtalan étel és ital készítésekor alkalmazzák a termék alacsonyabb cukortartalmának elérése érdekében. Sokan optimista hozzáállással vásároljuk meg ezeket a termékeket a szupermarketekben anélkül, hogy róluk bármilyen információnk is lenne.
A mesterséges édesítőszerek ezenfelül környezetszennyezőként is ismertek, hiszen megtalálhatóak az ivóvízben, a felszíni vizekben és a víztározókban is. Ez a tanulmány viszont segíthet megérteni ezen anyagok negatív hatásait mind az emberi szervezetre, mind a környezetre.
Végül, az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a kutatások céljából módosított baktérium panel a későbbiekben a mesterséges édesítőszerek környezetben való kimutatására is alkalmas lesz.
eredti cikk:https://www.sciencedaily.com
Mit kell tudni a jojobáról?
A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.
Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?
Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!
Novemberi kerti teendők
Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.
Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.
Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt
A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.