A sírás biológiája – 1. rész
- Dátum: 2018.11.02., 08:19
- biológia, egészség, jel, kontroll, könny, megismerés, megkönnyebbülés, ok, sírás, tünet
A kontrollálhatatlan sírás elszomorító, kényelmetlen, zavaró és kimerítő lehet. Megkönnyebbülést érhetünk el azonban, ha megértjük, mi okozza, és megtanuljuk, hogyan lehet kordában tartani. Néha az ember akkor is sír, ha nem akar, és miközben nagyon fontos megértenünk, hogy a sírásban semmi rossz nincs, léteznek módszerek is, amelyek segítenek kontrollálni, illetve megelőzni a sírást. Meg kell említenünk, hogy a sírás egy mélyebben gyökerező probléma jele is lehet. Ilyen esetekben érdemes lehet szakorvoshoz fordulni.
Léteznek mindenki által ismert, általános, írással kapcsolatos tények, mégpedig:
Néhány ember alig tud, vagy nem tud sírni, még nagyon szomorú esetekben sem, míg másokat apró dolgok is sírásra késztethetnek.
A sírásra nincs specifikus gyógyír.
A sírás számos helyzetben normális válasznak tekinthető.
A kezelések segítenek, főleg, ha az adott személy hangulatzavarral küzd.
A sírásnak is vannak típusai?
Az ember biológiai értelemben a könnyeknek háromféle típusát tudja „előállítani”. Mindhárom típus külön céllal keletkezik.
Bazális könnyek: ezek teszik lehetővé, hogy a szem ne száradjon ki, tehát ott állandóan jelen van. Az ember naponta nagyjából 140-280 gramm bazális könnyet termel.
Reflexkönnyek: feladatuk a szem védelme. Ha füst, por vagy bármilyen irritáció éri a szemünket, a szaruhártyában lévő idegek üzennek az agynak, amely beindítja a reflexkönnyek termelését.
Érzelmi/emocionális könnyek: ha elérzékenyülünk, a nagyagy (=cerebrum, az agy elülső része) rögzíti az érzést, és egy specifikus hormon termelését indítja be, ami előidézi az emocionális könnyek megjelenését.
Miből áll a könny?
A könny négy fő összetevővel rendelkezik, ezek a következők: víz, fehérje, nyálka és olaj. A könny típusától függően annak összetétele is változik. A bazális könny például 98%-ban vizet tartalmaz, míg az „érzelmi” könnyek számos különböző fehérjét, hormont és különböző kémiai anyagokat is tartalmaznak.
Mennyi az annyi? – Amikor túl sok a sírás
Tulajdonképpen nincs írott szabály arra, hogy milyen mennyiségű sírást nevezhetünk túl soknak. Függ attól, hogy milyen érzelmi szinten vagyunk éppen, és attól is, hogy a sírással való megküzdésünk milyen mértékben befolyásolja a mindennapi tevékenységeinket, a kapcsolatainkat és hétköznapjaink egyéb állomásait.
A sírás normális, még akkor is, ha számos okunk adódik rá. Milyen okok válthatják ki leggyakrabban? Frusztráció, félelem, rossz hír, hiány, empátia, szomorú emlékek, harag, sokk, egy kapcsolat felbomlása, boldogság, túlterheltség. A sírás nem a gyengeség jele. A sírás egy olyan automatikus folyamat, amely megkönnyebbülést hozhat, és amelynek kordában tartására cikkösszeállításunk következő részében választ kaphatnak.
Forrás: www.medicalnewstoday.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?