Mi vagy ki alakíthat ki jó csoportot?
- Dátum: 2019.06.25., 06:53
- Varga Ágnes Kata
- állapot, cél, csapat, csoport, csoportdinamika, egyesület, együttes, együttműködés, életstílus, élmény, érdek, iskola, kapcsolat, munka, negatív, pozitív, probléma, psziché, pszichológia, sport, szakkör, szerepek, tagok, tudat, vezető, zene, zenekar
Óvodás korunktól fogva közösségre, szociális életre nevelnek minket, arra ösztönözve, hogy egymást támogatva, segítve próbáljunk meg beilleszkedni. Az iskolában, egyetemen, munkahelyen mindezek új értelmezést nyernek, hiszen a közösségi érdekek és az egyéni érdekek közti tökéletes lavírozgatás játssza a főszerepet a csoportalakításban. Viszont vannak bizonyos tényezők, amelyek, ha pozitívan tudnak kiütközni, akkor jó és összetartó csapatot tudnak formálni.
Közös érdeklődés
Ez leginkább a sportegyesületek, zenekarok, táncegyüttesek esetében mérvadó kritérium. Hiszen egy adott dolog (zene, sport) szeretete kovácsolja össze a csapatot. De teljesen hétköznapi csoportosulások esetében is megfigyelhető, hogy nagyobb az összetartás olyan emberek között (akár munkahelyen is), ahol van egy közös érdeklődési kör. Ettől ugyanis több lesz a közös téma, és többféle közös programot lehet szervezni.
Közös cél
Különösen olyan csoportok esetében fontos, amelyek rendszeresen megmérettetik magukat, vagy esetleg egy adott állapotba szeretnének eljutni. Ez iskolai szakkörök, munkacsoportok esetén a leggyakoribb, de megfigyelhető sportegyesületeknél is. Az, amit csapatszellemnek hívnak ilyen esetekben, az igazából nem más, mint a közös cél felé való törekvés egyéni áldozatokkal. Ez az áldozatvállalás egymásért pedig nem történhet hiába, kell valami, ami miatt megéri. És ha ez megvan, esetleg még eredménye is van, akkor az képes egy nagyon összetartó csapatot létrehozni.
Közös élmény/emlék/trauma
Talán a trauma kissé drasztikusan hangzik, de pont ennyire szélsőséges tud lenni ez a dolog néha. Hiszen sokszor az tesz egy csapatot igazi, jó, dinamikus csapattá, hogy annak tagjai már elszenvedtek valami különösen jó vagy különösen rossz élményt együtt. Az emlékezet ugyanis sokat alakít a csoportok összetartásán. Ha van valami, amire közösen emlékezhetnek, az olyanná teszi őket, mint egy család. Emiatt erősebbé válnak a kötelékek a tagok között.
Közös probléma
Ahol egy nehézség legyőzése formálja meg a csoportot, ott mindig önzetlenebbek és érzékenyebbek tudnak lenni a tagok. Ez pedig egymás felé nagyobb tiszteletet eredményez, ami egy csoportban az egyik fő szükséglet.
Jó vezetők
Ebbe a fogalomba szinte minden belefér. Mert mitől jó a vezető? Például alázatos, a közös cél érdekében dolgozik, de nem él vissza a pozíciójával. Ez érvényes munkahelyi főnökökre, tanárokra, edzőkre, zenekarvezetőkre, és mindenkire, aki egymaga egy nagyobb csapatot fog össze, de azoknak tagjai felett nem uralkodni akar, hanem tenni értük és velük valamit.
Tehát nem elég összetömörülni valamiért, kellenek bizonyos körülmények, amelyek lehetővé teszik az olajozott működést.
„Ha neki szabad, nekem miért nem?” – avagy a testvérkonfliktus
A testvérek vagy szövetségesek, vagy ellenségek, sokszor a két véglet között ritka az átmenet, így a közöttük lévő konfliktusok kezelése nem könnyű feladat a szülők, nagyszülők számára.
Elérhetetlen gyermekpszichiátriai ellátás
Sokszor halljuk a pszichológus, pszichiáter szavakat. Viszont bele sem gondolunk, hogy a pszichiátriának van egy kimondott gyerekekkel foglalkozó ága. Milyen problémákat kell kezelniük az itt dolgozó orvosoknak, ki kivel áll kapcsolatban, és milyen kezelési formákat alkalmaznak? Az alábbi cikkben a gyermekpszichiáterek munkájáról tudhatunk meg többet.
Vállalkozni vagy alkalmazottnak lenni?
Vállalkozó vagy alkalmazott – Hogyan lehet biztos jövőképem? Gyakran halljuk, hogy jó lenne vállalkozni valamivel, és függetlennek lenni a főnöktől, vezetőktől. Valamint, hogy az üzletemberek jól keresnek. A valóságban azonban ez a kép sokkal árnyaltabb. De mi is az alapvető különbség a kettő között? Egyéni szinten mely választás lehet jobb?
Mit jelent az idegen nyelvi szorongás?
Beszélem a nyelvet, csak épp megszólalni nem merek – valahol itt kezdődik az idegen nyelvi szorongás.
Énközpontúság – Miért önmagunkat helyezzük a középpontba?
Szinte mindannyiunknak vannak olyan ismerősei, akikkel időnként kicsit fárasztó élmény a beszélgetés. Bármi is a téma, mintha mindig próbálnának rálicitálni az elhangzottakra valamivel, ami velük esett meg. Emiatt a mi szerepünk egy idő után a bólogatásra, és arra redukálódik, hogy csendben hallgatjuk a másikat. Az énközpontúság komoly terhet jelenthet a kapcsolatoknak, ám a háttérben gyakran többről van szó, mint a középpontba kerülés vágyáról.