Menü

Van-e értelme szünetet tartani?

A szüneteltetés elsősorban párkapcsolatokban fordul elő. Arra az esetre használják a felek, amikor a kapcsolatuk szokásos menetét megállítják, egyáltalán nem vagy csak ritkán találkoznak, kevesebbet beszélnek, és a másik helyett inkább önmagukra fókuszálnak. A szünet csakis közös megegyezéssel jöhet létre, közös szabályok alapján. A probléma azzal van, amikor ezek a szabályok nem pontosak, tisztázatlanok, vagy az egyik fél eltér tőlük.

Eltérni pedig nem is olyan nehéz, mint gondoljuk. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a szünet nem szakítás. Normál esetben nem lenne szabad beleférnie a kicsapongó életmódnak, sem egy formálódó új kapcsolatnak, sem megcsalásnak. Hiszen a szünet nem egy kibúvó a kötelezettségeink alól, hanem egy lehetőség az érzelmek tisztázására, külső befolyásolás nélkül. Márpedig egy új kapcsolat vagy egy harmadik személy igencsak erős befolyásoló hatást jelent.

Mi értelme van akkor egyáltalán a szünetnek? Hiszen két ember miért akar külön-külön gondolkodni arról, hogy mennyire jó együtt? Nos, vannak érthető érvek, amelyek mellette szólnak. A párkapcsolatban két ember vesz részt, akik egyénenként is emberek. Lehetnek problémáik, amelyeket magukban tudnak csak megoldani, és lehetnek kételyeik, amelyekből a másik nem tudja őket kirángatni. Egymás állandó jelenléte nem hagyja a feleket önmagukban elmélyülni, ezáltal csak homályos, torz képet kaphatnak a valóságról. Van abban is valami rejtélyesen szép, amikor valaki egyedül oldja meg azokat az érzelmi kríziseket, amelyek kettejüket veszélyeztetik. Ilyen esetekben a szünet egy elfogadható döntés. De ha csak az elválás késleltetésére szolgál, akkor felesleges érzelmi megterhelés és egyben kötöttség mindkét fél számára. Azt, akivel nem akarunk együtt lenni, el kell engednünk, még akkor is, ha maga az elengedés nehéz. Szünet tartásával arra kötelezni őt, hogy hűségesen, szeretettel várja meg, míg érzelmileg elég éretté válunk az elköteleződésre vagy a szakításra, hatalmas önzőség.

Tehát a szünet nem ördögtől való dolog, de biztosan nem is tartós, tartható megoldás. Sokkal fontosabb a helyes kommunikáció, a változáshoz és változtatáshoz szükséges akarat, valamint önmagunk és a másik fél tisztelete. Ha nem tudjuk a szünetet úgy megvalósítani, hogy ezek a tényezők adottak legyenek benne akkor nem is érdemes belekezdeni.

Varga Ágnes Kata

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.