Praktikák önkontroll fejlesztéséhez
- Dátum: 2019.10.06., 15:24
- Udvari Fanni
- akarat, alvás, energia, jutalom, lélek, mozgás, nemet mondás, önbizalom, önkontroll, test
Túlzott önkontroll esete
Egyik legértékesebb tulajdonságunk az önkontroll. Ünnepeljük az elme hatalmát arra, hogy meghozzon nehéz döntéseket. Tiszteljük azokat, akik szabályozni tudják vágyaikat és cselekedeteiket, és próbáljuk ezeket a jellemvonásokat belenevelni gyermekeinkbe. De vajon elképzelhető, hogy az önuralom olykor inkább akadály, semmint a boldogság és a harmónia forrása? A Tufts Egyetem pszichológusai, Evan Apfelbaum és Samuel Sommers érdeklődését felkeltette az, hogy a túlzott önuralomnak hátulütője is létezik, és hogy lemondani egy kevéske kontrollról paradox módon frissítő hatású lehet mind az egyén, mind a társadalom számára.
Szabad tévednünk!
Ha sikerül gyakorlatba ültetnünk olyan dolgokat, amiket előtte elterveztünk, ha sikerül megvalósítani elképzelt dolgokat, normális, ha utána kicsit vállon veregetjük magunkat. A kihívás azonban ott kezdődik, hogy ne engedjük magunkat teljesen megadni a kísértésnek és ne essünk a ló túlsó oldalára. Egy sikeresen teljesített szigorú diéta után ne érezzük bűnösnek magunkat, ha megeszünk egy kalóriadús tortaszeletet. Ez nem kell, hogy megállítson minket a végső cél elérésében, csupán egy kis pihenőt jelent a célhoz vezető utunkon – persze, amennyiben nem a cukrászköltemények teszik ki a táplálékunk 80 %-át. Nem az a művészet, hogy ne igyunk, hanem az, hogy két pohár után megálljunk. Fontos a motiváció és az erkölcs között különbséget tennünk, amit gyakran hajlamosak vagyunk összetéveszteni. Ha jóllaktunk pizzával, holott a nagy cél egy diéta betartása, automatikusan elítéljük magunkat ezért és bűnösnek érezzük magunkat, bűntudatunk nem hagy nyugodni. A probléma nem a motivációnkkal van, hisz továbbra is követjük a siker felé vezető tervet, amelyben igazán hiszünk, azon túl, hogy alávettük magunkat egy futó kísértésnek.
Kis önkontrolltréning
1. Meditálj!
Próbáld meg lecsendesíteni az elmédet, figyelmedet a külső történésekről befelé fordítani.
2. Mozogj!
Már tízpercnyi testmozgással is olyan neurotranszmitterek (idegi ingerület átvivő anyagok) szabadulnak fel az agyadban, amelyek segítenek kontrollálni a késztetéseidet.
3. Aludj!
Az alváshiány egyértelműen csökkenti az önkontrollt.
4. Számolj el tízig!
Aki időt nyer, önkontrollt nyer! Első körben olyan helyzetekben gyakorold a késleltetést, amelyek kevésbé megterhelők számodra. Később, amikor már profi vagy, jöhetnek a rázós szituk is!
Az önkontroll jutalma
Mischel kísérlete igazolta a mondást, miszerint a türelem rózsát terem. Azok a gyerekek, akik képesek voltak ellenállni, a csábításnak, később jobb tanulmányi eredményeket értek el, egyetemi felvételi pontszámaik pedig átlagosan 25 százalékkal magasabbak voltak. A tanulmányi sikerek mellett társas kapcsolataik is pozitívabban alakultak, és mind tanáraik, mind társaik körében nagyobb népszerűségnek örvendtek.
A kérdés már csak az, fejleszthető-e az önkontroll? A kutatások szerint egyértelműen igen. Az akaraterő olyan, mint az izom, vagyis eredményesen lehet edzeni, sőt kell is!
Szerző: Udvari Fanni
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?