Menü

Praktikák önkontroll fejlesztéséhez

Túlzott önkontroll esete

Egyik legértékesebb tulajdonságunk az önkontroll. Ünnepeljük az elme hatalmát arra, hogy meghozzon nehéz döntéseket. Tiszteljük azokat, akik szabályozni tudják vágyaikat és cselekedeteiket, és próbáljuk ezeket a jellemvonásokat belenevelni gyermekeinkbe. De vajon elképzelhető, hogy az önuralom olykor inkább akadály, semmint a boldogság és a harmónia forrása? A Tufts Egyetem pszichológusai, Evan Apfelbaum és Samuel Sommers érdeklődését felkeltette az, hogy a túlzott önuralomnak hátulütője is létezik, és hogy lemondani egy kevéske kontrollról paradox módon frissítő hatású lehet mind az egyén, mind a társadalom számára.

Szabad tévednünk!

Ha sikerül gyakorlatba ültetnünk olyan dolgokat, amiket előtte elterveztünk, ha sikerül megvalósítani elképzelt dolgokat, normális, ha utána kicsit vállon veregetjük magunkat. A kihívás azonban ott kezdődik, hogy ne engedjük magunkat teljesen megadni a kísértésnek és ne essünk a ló túlsó oldalára. Egy sikeresen teljesített szigorú diéta után ne érezzük bűnösnek magunkat, ha megeszünk egy kalóriadús tortaszeletet. Ez nem kell, hogy megállítson minket a végső cél elérésében, csupán egy kis pihenőt jelent a célhoz vezető utunkon – persze, amennyiben nem a cukrászköltemények teszik ki a táplálékunk 80 %-át. Nem az a művészet, hogy ne igyunk, hanem az, hogy két pohár után megálljunk. Fontos a motiváció és az erkölcs között különbséget tennünk, amit gyakran hajlamosak vagyunk összetéveszteni. Ha jóllaktunk pizzával, holott a nagy cél egy diéta betartása, automatikusan elítéljük magunkat ezért és bűnösnek érezzük magunkat, bűntudatunk nem hagy nyugodni. A probléma nem a motivációnkkal van, hisz továbbra is követjük a siker felé vezető tervet, amelyben igazán hiszünk, azon túl, hogy alávettük magunkat egy futó kísértésnek.

Kis önkontrolltréning

1. Meditálj!

Próbáld meg lecsendesíteni az elmédet, figyelmedet a külső történésekről befelé fordítani.

2. Mozogj!

Már tízpercnyi testmozgással is olyan neurotranszmitterek (idegi ingerület átvivő anyagok) szabadulnak fel az agyadban, amelyek segítenek kontrollálni a késztetéseidet.

3. Aludj!

Az alváshiány egyértelműen csökkenti az önkontrollt.

4. Számolj el tízig!

Aki időt nyer, önkontrollt nyer! Első körben olyan helyzetekben gyakorold a késleltetést, amelyek kevésbé megterhelők számodra. Később, amikor már profi vagy, jöhetnek a rázós szituk is!

Az önkontroll jutalma

Mischel kísérlete igazolta a mondást, miszerint a türelem rózsát terem. Azok a gyerekek, akik képesek voltak ellenállni, a csábításnak, később jobb tanulmányi eredményeket értek el, egyetemi felvételi pontszámaik pedig átlagosan 25 százalékkal magasabbak voltak. A tanulmányi sikerek mellett társas kapcsolataik is pozitívabban alakultak, és mind tanáraik, mind társaik körében nagyobb népszerűségnek örvendtek.

A kérdés már csak az, fejleszthető-e az önkontroll? A kutatások szerint egyértelműen igen. Az akaraterő olyan, mint az izom, vagyis eredményesen lehet edzeni, sőt kell is!

Szerző: Udvari Fanni

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.