Az élet túl rövid ahhoz, hogy…
- Dátum: 2020.01.07., 17:17
- Martinka Dia
- aggodalom, befolyásol, bűnbak, bűntudat, elenged, elengedés, élet, elfelejt, elme, elvárás, félelem, gondolat, görcsös ragaszkodás, harag, haragtartó, lélek, lelki béke, megszabadul., negatív, önbizalom, önkritika, önmarcangolás, pesszimista, pozitív gondolkodás, ragaszkodás, rossz emlék, rövid, sérelem, siker, szívbetegség
Hogyan folytatnád? Mi az, amihez az élet túl rövid? Mit engedjünk el 2020-ban?
Amit már 2019-ben is el kellett volna engedni. Azokat a negatív dolgokat, amelyek miatt egy nehéz hátizsákot cipelünk tele félelmekkel, aggódással, sérelmekkel, elvárásokkal. Ideje letenni. Amire nincs szükség többé: például a görcsös ragaszkodás.

Hány olyan példát ismersz, ahol a ragaszkodás, vagy görcsös irányítás elengedésével kinyíltak a vágyott kapuk, megkaptuk az áhított állást, sikerült a vizsgánk, visszatért a kedvesünk, vagy végre sikerült és megfogant a baba. A görcsös kapaszkodás elengedésével nem a vágyainkról mondtunk le, csak a görcsös ragaszkodást engedjük el és az azzal együtt járó félelmet, hogy „mi van, ha nem sikerül”. A veszteségtől való aggodalmat és félelmet engedjük el.
A görcsös akaráson kívül akad még jócskán, amihez ragaszkodunk, pedig nélküle könnyebb volna a lélek.
Engedjük el a haragot és a bűntudatot. Semmi értelme sincs, csak kínoz és gyötör. Kutatások kimutatták a szívbetegség és harag közötti kapcsolatot. Ne legyünk haragtartóak, ahogy az egyik kedvenc idézetem is mondja: „Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.”
Engedjük el a negatívizmust. A pesszimizmust. A „nekem úgyse sikerül” hozzáállást. Az univerzum értékeli a pozitív gondolkodást, de a negatív gondolatoknak is teremtő erejük van. A gondolataink befolyásolják a körülöttünk lévő világot, szóval pont az fog történni, amit gondolunk és amit hiszünk. Gondoljunk innentől kezdve a pozitívra!
Mondjunk búcsút a lustaságnak.

Ahogy az elmének és a léleknek, a testnek is szüksége van a törődésre, azt a rég halogatott diétát és mozgást szépen lassan vezessük be az életünkbe! Ideje van.
Elköszönhetünk a folyamatos önkritizálástól, önmarcangolástól. A legtöbbször mi magunk okozzuk magunknak a legtöbb fájdalmat és szenvedést, aggodalmat. Találjuk meg a módját a saját önbizalmunk erősítésének, lelki békénk helyreállításának.
Ahogy az önbizalmunk helyreáll, rögtön el tudunk fogadni másokat is feltétel nélkül és ezzel párhuzamosan elengedjük a megfelelési kényszert is, a „vajon ki mit gondol rólam” aggodalmakat is. Eme aggodalmak és negatív érzések miatt nem tudunk értelmes kapcsolatba lépni másokkal.
Engedjük el a jövőtől való félelmeinket és aggodalmainkat. Nem történik baj, de mi mégis erre gondolunk és ettől tartunk, ezáltal mi hozzuk létre ezeket a negatív gondolatokat. De miért is?

Engedjük el a múltat. Elengedni valakit a múltból, aki fájdalma okozott, bizony hosszú éveket vesz igénybe, ha szükséges kérhetjük szakember segítségét hozzá, de már az is elég, ha a gondolkodásunkon változtatunk és nem bűnbakot keresünk, nem önmarcangolást végzünk, hanem megértjük, elfogadjuk és elengedjük, ahelyett, hogy újra és újra felidézzük magunkban a rossz emlékeket, görgetve magunk előtt. Takarítani tudni kell az emberi kapcsolataink között is. Van, akit el kell felejteni.
Az elengedéssel megszabadulhatunk azoktól a negatív viselkedésmintáktól, érzelmektől, aggodalmaktól és félelmektől, amelyek sokszor akár meg is betegíthetnek minket, és nem engedik, hogy boldogan élhessünk.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.