A túlsúly lelki hatásai
- Dátum: 2020.02.11., 04:56
- Udvari Fanni
- elhízás, ember, energia, érzelem, ételek, kövérség, túlevés, túlsúly
A túlsúly ma már jól tudjuk, hogy nem csak esztétikai kérdés! Sajnos ma már elmondható, hogy hazánkban is követjük a „trendet” és egyre több az elhízott gyermek, fiatal nálunk. Ez a jelentős lelki teher mellett később súlyos betegségeket okozhat. Ilyen például a mára már népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség. Sajnos elmondható, hogy ezek a betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek.
A túlevés stresszt vált ki a sejtek energiaközpontjában, a mitokondriumban, így az egy idő után veszít hatékonyságából és fokozatosan károsodik is. A stressz egyik következménye egy alacsony fokú krónikus gyulladás, mely évek alatt alakul ki, nehéz diagnosztizálni, és ez idő alatt folyamatosan roncsolja a szerveinket.

Okok: Egyénen belüli tényezők
Érzelemkifejezés zavara/agresszív éhség – az evéssel és elhízással gyakran dühöt kommunikálnak.
Fokozott konfliktuskerülés – a problémák nyílt kifejezése gátolt
Nagymértékű megfelelésvágy
Megküzdési készségek hiánya – stresszhelyzetre gyakran reagálnak evéssel, ami nyugtató hatású
Fekete-fehér gondolkodás – végletekben gondolkodnak, mely akadályozza a fogyást, amikor a diéta során elkövetett botlást kijavíthatatlan hibának veszik és erre túlevéssel reagálnak
Önértékelési zavarok – főképp azoknál, akik már gyermekként is túlsúllyal küzdöttek
Szexuális zavarok – nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is akadály lehet az elhízás
A fogyást elsőként fejben kezdjük!
Testsúlycsökkentés előnyben részesítése – a munkánál és a magánéletnél is fontosabb legyen
Régi dolgok elengedése, újak befogadása, önmagunk újra megismerése
A súlycsökkentésre kihívásként kell gondolni
Fokozatos életmódváltoztatás - életmódváltás - attitűdváltozás
Harmónia önmagával és a világgal
Béke és egység megteremtése önmagában

Az az igazság, hogy az ősi ösztöneink az evéssel kapcsolatban pontosan ugyanúgy hatnak, ahogy évezredekkel ezelőtt is, a helyzetben „csak” annyi változott, hogy a világ szerencsésebb felén a modern fogyasztói társadalomban szinte kifogyhatatlan mennyiségű étel áll rendelkezésünkre. Ezek nagyon nagy százaléka pedig egészségtelen, alacsony tápanyagtartalmú szemét, ami tovább rontja a helyzetet és szaporítja rajtunk a kilókat.
Az életritmus az egészség ellen dolgozik
A rohanás, hajszoltság, a túlterheltség, az atomizálódó társadalmakban a nőkre háruló egyre nagyobb terhek a családban, a folyamatos kimerültség, energiahiány (amit javarészt az egészségtelen ételek is okoznak), az ülő- és mozgásszegény életmód, a szabadidő hiánya pedig még azt a csöppnyi lehetőséget is elveszi tőlünk, amit mozgással töltenénk. Kijelenthetjük, hogy a legtöbb embernek a háta közepére sem hiányzik a sport és a rendszeres testmozgás, hiszen úgy érzik, hogy élni sincs energiájuk. Az is biztos, hogy amikor a mozgásról valami robotszerűre, monotonra, unalmasra és kínszenvedésre asszociálnak emberek, akkor érthető, hogy eszük ágában sincs sportolni. Ördögi kör ez, hiszen erőt és kedvet pont a mozgásból nyernének, de mivel jottányi sem marad egyikből sem, sokan képtelenek átlépni a küszöböt. Marad minden a régiben, a kilók pedig lassan, de biztosan kúsznak fel az évek során.
Szerző: Udvari Fanni
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.