A túlsúly lelki hatásai
- Dátum: 2020.02.11., 04:56
- Udvari Fanni
- elhízás, ember, energia, érzelem, ételek, kövérség, túlevés, túlsúly
A túlsúly ma már jól tudjuk, hogy nem csak esztétikai kérdés! Sajnos ma már elmondható, hogy hazánkban is követjük a „trendet” és egyre több az elhízott gyermek, fiatal nálunk. Ez a jelentős lelki teher mellett később súlyos betegségeket okozhat. Ilyen például a mára már népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség. Sajnos elmondható, hogy ezek a betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek.
A túlevés stresszt vált ki a sejtek energiaközpontjában, a mitokondriumban, így az egy idő után veszít hatékonyságából és fokozatosan károsodik is. A stressz egyik következménye egy alacsony fokú krónikus gyulladás, mely évek alatt alakul ki, nehéz diagnosztizálni, és ez idő alatt folyamatosan roncsolja a szerveinket.
Okok: Egyénen belüli tényezők
Érzelemkifejezés zavara/agresszív éhség – az evéssel és elhízással gyakran dühöt kommunikálnak.
Fokozott konfliktuskerülés – a problémák nyílt kifejezése gátolt
Nagymértékű megfelelésvágy
Megküzdési készségek hiánya – stresszhelyzetre gyakran reagálnak evéssel, ami nyugtató hatású
Fekete-fehér gondolkodás – végletekben gondolkodnak, mely akadályozza a fogyást, amikor a diéta során elkövetett botlást kijavíthatatlan hibának veszik és erre túlevéssel reagálnak
Önértékelési zavarok – főképp azoknál, akik már gyermekként is túlsúllyal küzdöttek
Szexuális zavarok – nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is akadály lehet az elhízás
A fogyást elsőként fejben kezdjük!
Testsúlycsökkentés előnyben részesítése – a munkánál és a magánéletnél is fontosabb legyen
Régi dolgok elengedése, újak befogadása, önmagunk újra megismerése
A súlycsökkentésre kihívásként kell gondolni
Fokozatos életmódváltoztatás - életmódváltás - attitűdváltozás
Harmónia önmagával és a világgal
Béke és egység megteremtése önmagában
Az az igazság, hogy az ősi ösztöneink az evéssel kapcsolatban pontosan ugyanúgy hatnak, ahogy évezredekkel ezelőtt is, a helyzetben „csak” annyi változott, hogy a világ szerencsésebb felén a modern fogyasztói társadalomban szinte kifogyhatatlan mennyiségű étel áll rendelkezésünkre. Ezek nagyon nagy százaléka pedig egészségtelen, alacsony tápanyagtartalmú szemét, ami tovább rontja a helyzetet és szaporítja rajtunk a kilókat.
Az életritmus az egészség ellen dolgozik
A rohanás, hajszoltság, a túlterheltség, az atomizálódó társadalmakban a nőkre háruló egyre nagyobb terhek a családban, a folyamatos kimerültség, energiahiány (amit javarészt az egészségtelen ételek is okoznak), az ülő- és mozgásszegény életmód, a szabadidő hiánya pedig még azt a csöppnyi lehetőséget is elveszi tőlünk, amit mozgással töltenénk. Kijelenthetjük, hogy a legtöbb embernek a háta közepére sem hiányzik a sport és a rendszeres testmozgás, hiszen úgy érzik, hogy élni sincs energiájuk. Az is biztos, hogy amikor a mozgásról valami robotszerűre, monotonra, unalmasra és kínszenvedésre asszociálnak emberek, akkor érthető, hogy eszük ágában sincs sportolni. Ördögi kör ez, hiszen erőt és kedvet pont a mozgásból nyernének, de mivel jottányi sem marad egyikből sem, sokan képtelenek átlépni a küszöböt. Marad minden a régiben, a kilók pedig lassan, de biztosan kúsznak fel az évek során.
Szerző: Udvari Fanni
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.