A túlsúly lelki hatásai
- Dátum: 2020.02.11., 04:56
- Udvari Fanni
- elhízás, ember, energia, érzelem, ételek, kövérség, túlevés, túlsúly
A túlsúly ma már jól tudjuk, hogy nem csak esztétikai kérdés! Sajnos ma már elmondható, hogy hazánkban is követjük a „trendet” és egyre több az elhízott gyermek, fiatal nálunk. Ez a jelentős lelki teher mellett később súlyos betegségeket okozhat. Ilyen például a mára már népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség. Sajnos elmondható, hogy ezek a betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek.
A túlevés stresszt vált ki a sejtek energiaközpontjában, a mitokondriumban, így az egy idő után veszít hatékonyságából és fokozatosan károsodik is. A stressz egyik következménye egy alacsony fokú krónikus gyulladás, mely évek alatt alakul ki, nehéz diagnosztizálni, és ez idő alatt folyamatosan roncsolja a szerveinket.

Okok: Egyénen belüli tényezők
Érzelemkifejezés zavara/agresszív éhség – az evéssel és elhízással gyakran dühöt kommunikálnak.
Fokozott konfliktuskerülés – a problémák nyílt kifejezése gátolt
Nagymértékű megfelelésvágy
Megküzdési készségek hiánya – stresszhelyzetre gyakran reagálnak evéssel, ami nyugtató hatású
Fekete-fehér gondolkodás – végletekben gondolkodnak, mely akadályozza a fogyást, amikor a diéta során elkövetett botlást kijavíthatatlan hibának veszik és erre túlevéssel reagálnak
Önértékelési zavarok – főképp azoknál, akik már gyermekként is túlsúllyal küzdöttek
Szexuális zavarok – nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is akadály lehet az elhízás
A fogyást elsőként fejben kezdjük!
Testsúlycsökkentés előnyben részesítése – a munkánál és a magánéletnél is fontosabb legyen
Régi dolgok elengedése, újak befogadása, önmagunk újra megismerése
A súlycsökkentésre kihívásként kell gondolni
Fokozatos életmódváltoztatás - életmódváltás - attitűdváltozás
Harmónia önmagával és a világgal
Béke és egység megteremtése önmagában

Az az igazság, hogy az ősi ösztöneink az evéssel kapcsolatban pontosan ugyanúgy hatnak, ahogy évezredekkel ezelőtt is, a helyzetben „csak” annyi változott, hogy a világ szerencsésebb felén a modern fogyasztói társadalomban szinte kifogyhatatlan mennyiségű étel áll rendelkezésünkre. Ezek nagyon nagy százaléka pedig egészségtelen, alacsony tápanyagtartalmú szemét, ami tovább rontja a helyzetet és szaporítja rajtunk a kilókat.
Az életritmus az egészség ellen dolgozik
A rohanás, hajszoltság, a túlterheltség, az atomizálódó társadalmakban a nőkre háruló egyre nagyobb terhek a családban, a folyamatos kimerültség, energiahiány (amit javarészt az egészségtelen ételek is okoznak), az ülő- és mozgásszegény életmód, a szabadidő hiánya pedig még azt a csöppnyi lehetőséget is elveszi tőlünk, amit mozgással töltenénk. Kijelenthetjük, hogy a legtöbb embernek a háta közepére sem hiányzik a sport és a rendszeres testmozgás, hiszen úgy érzik, hogy élni sincs energiájuk. Az is biztos, hogy amikor a mozgásról valami robotszerűre, monotonra, unalmasra és kínszenvedésre asszociálnak emberek, akkor érthető, hogy eszük ágában sincs sportolni. Ördögi kör ez, hiszen erőt és kedvet pont a mozgásból nyernének, de mivel jottányi sem marad egyikből sem, sokan képtelenek átlépni a küszöböt. Marad minden a régiben, a kilók pedig lassan, de biztosan kúsznak fel az évek során.
Szerző: Udvari Fanni
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?