Menü

A túlsúly lelki hatásai

A túlsúly ma már jól tudjuk, hogy nem csak esztétikai kérdés! Sajnos ma már elmondható, hogy hazánkban is követjük a „trendet” és egyre több az elhízott gyermek, fiatal nálunk. Ez a jelentős lelki teher mellett később súlyos betegségeket okozhat. Ilyen például a mára már népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség. Sajnos elmondható, hogy ezek a betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek.

A túlevés stresszt vált ki a sejtek energiaközpontjában, a mitokondriumban, így az egy idő után veszít hatékonyságából és fokozatosan károsodik is. A stressz egyik következménye egy alacsony fokú krónikus gyulladás, mely évek alatt alakul ki, nehéz diagnosztizálni, és ez idő alatt folyamatosan roncsolja a szerveinket.

Okok: Egyénen belüli tényezők

Érzelemkifejezés zavara/agresszív éhség – az evéssel és elhízással gyakran dühöt kommunikálnak.

Fokozott konfliktuskerülés – a problémák nyílt kifejezése gátolt
Nagymértékű megfelelésvágy
Megküzdési készségek hiánya – stresszhelyzetre gyakran reagálnak evéssel, ami nyugtató hatású

Fekete-fehér gondolkodás – végletekben gondolkodnak, mely akadályozza a fogyást, amikor a diéta során elkövetett botlást kijavíthatatlan hibának veszik és erre túlevéssel reagálnak

Önértékelési zavarok – főképp azoknál, akik már gyermekként is túlsúllyal küzdöttek
Szexuális zavarok – nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is akadály lehet az elhízás

A fogyást elsőként fejben kezdjük!

Testsúlycsökkentés előnyben részesítése – a munkánál és a magánéletnél is fontosabb legyen

Régi dolgok elengedése, újak befogadása, önmagunk újra megismerése

A súlycsökkentésre kihívásként kell gondolni

Fokozatos életmódváltoztatás - életmódváltás - attitűdváltozás

Harmónia önmagával és a világgal

Béke és egység megteremtése önmagában

Az az igazság, hogy az ősi ösztöneink az evéssel kapcsolatban pontosan ugyanúgy hatnak, ahogy évezredekkel ezelőtt is, a helyzetben „csak” annyi változott, hogy a világ szerencsésebb felén a modern fogyasztói társadalomban szinte kifogyhatatlan mennyiségű étel áll rendelkezésünkre. Ezek nagyon nagy százaléka pedig egészségtelen, alacsony tápanyagtartalmú szemét, ami tovább rontja a helyzetet és szaporítja rajtunk a kilókat.

Az életritmus az egészség ellen dolgozik

A rohanás, hajszoltság, a túlterheltség, az atomizálódó társadalmakban a nőkre háruló egyre nagyobb terhek a családban, a folyamatos kimerültség, energiahiány (amit javarészt az egészségtelen ételek is okoznak), az ülő- és mozgásszegény életmód, a szabadidő hiánya pedig még azt a csöppnyi lehetőséget is elveszi tőlünk, amit mozgással töltenénk. Kijelenthetjük, hogy a legtöbb embernek a háta közepére sem hiányzik a sport és a rendszeres testmozgás, hiszen úgy érzik, hogy élni sincs energiájuk. Az is biztos, hogy amikor a mozgásról valami robotszerűre, monotonra, unalmasra és kínszenvedésre asszociálnak emberek, akkor érthető, hogy eszük ágában sincs sportolni. Ördögi kör ez, hiszen erőt és kedvet pont a mozgásból nyernének, de mivel jottányi sem marad egyikből sem, sokan képtelenek átlépni a küszöböt. Marad minden a régiben, a kilók pedig lassan, de biztosan kúsznak fel az évek során.

Szerző: Udvari Fanni

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.