Önmagad ellensége vagy?
- Dátum: 2020.02.20., 19:37
- Udvari Fanni
- boldogság, egyensúly, élet, gondoskodás, önbizalom, önmagam, pozitív, szervezet, természet
Honnan tudhatod, hogy te is ellensége vagy önmagadnak?

irreális önértékelés,
negatív énkép,
önszeretet és az önbizalom hiánya,
alacsony önbecsülés,
önérvényesítő képesség hiánya,
hiányzó ismeretek az önmenedzsment területéről,
korlátozó hibás gondolkodási sémák,
korlátozó hiedelmek,
rossz szokások,
negatív sorsminták,
célok hiánya
Amikor feladjuk a küzdelmet, meggyógyul a test, amit gyógyíthatatlannak nyilvánítottak.
Amikor feladjuk a küzdelmet, megoldódik a reménytelen helyzet.
Amikor feladjuk a küzdelmet, egy pillanat alatt összeáll a kép, és megértésre jut bennünk, amit akartunk érteni, és nem ment sehogyan sem.
Amikor feladjuk a küzdelmet, akkor részesei vagyunk az élet áradásának. Annak az életnek, ami mélyen belül minket is működtet, amitől a szívünk dobog, amitől a fű nő, amitől virágba borulnak a fák, és ami éneklésre készteti a madarakat.

A gondoskodás ellensége a szükségleteink kielégítésének elodázása akkorra, amikor majd „lesz” időnk. Talán észrevehetted már magadon, vagy másokon, hogy szeretünk a nyaralásra és a szabikra időzíteni minden gondoskodást. Csakhogy ilyenkor jó eséllyel a fáradalmak kipihenésére és a feltornyosult feladatok elvégzésre lesz csak energiánk. Nem szolgál minket a testünkkel és az elménk működésével kapcsolatos tudatlanságunk sem: sok idő el tud telni, mire igazán megérezzük a szerveztünkben lévő hiányokat. Ahogyan mindig mondom: a gondoskodás, a lassítás sosem lesz sürgősnek tűnő feladat, tudatosan kell odafigyelnünk arra, hogy valós időben megadjuk magunknak a teret és időt rájuk.
A gondoskodás hiánya a túlhajszoltságból ered.
“Amikor túlhajszoltak vagyunk, nem látjuk el magunkat úgy, ahogyan szükségünk lenne rá, nem foglalkozunk a szükségleteinkkel. Ilyenkor nem jutunk el vásárolni, kifogynak otthon a dolgok, nem főzünk, nem iszunk elég vizet napközben, nem ülünk le az asztalhoz nyugodtan enni, nem tudjuk lerakni a telefonunkat este, amikor pihenni kellene, nem is megyünk időben aludni, elhanyagoljuk a sportot, a családot, elhanyagoljuk a kinézetünket, az egészségünket – az olyan tevékenységeket és pillanatokat, amelyek segítenének a testi-lelki egyensúlyunk visszaállításában, hosszú távon a mindennapi egyensúly megtartásában.”

A gondoskodás magunkról tehát sokféleképpen megtörténhet, és egészen apró dolgok is jelenthetik. A slow tevékenységek tipikusan ebbe a kategóriába esnek, de hogy ne csak mindig a sétával, vagy a természetben való kirándulással jöjjek, lehet ez akár egy masszázs, egy arckezelés, egy jó étterem, egy ruhavásárlás is. A gondoskodás alapszükséglet az életünkben, jó kedvre derít, és segít a lassításban.
Szerző: Udvari Fanni
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?