Menü

Ráérős főzés

Az ételek elkészítése és elfogyasztása olykor olyan, mint egy terápia, máskor olyan, mint egy rituálé. Az, hogy a konyhai tevékenységekben hogyan veszünk részt, nagyban függ attól, ahogy a testünkre és az ételünkre tekintünk. Valóban csak azért eszünk, hogy ne haljunk éhen, és ezáltal mindegy, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe, vagy szeretjük az ízeket, és szeretjük megélni mind a főzést, mind az étkezést? Nos, ha még eddig nem tettük, akkor mostantól kezdjük el megbecsülni azokat a lehetőségeket, amelyeket a gasztronómia végeláthatatlan tárháza juttat számunkra! Minden egyes íz, minden egyes falat egy értelmezése annak, ahogyan a világ létezik. Amilyen sokszínű és változatos maga a világ, annyiféle lehetőséget is kínál számunkra az a tevékenység, amit mi főzésnek hívunk. Lehet erre művészetként is tekinteni.

De hogyan is tegyük meg ezt? Először is, válogassuk szét az eszközeinket! Mit mire használunk? Esetleg el tudjuk-e képzelni, hogy más funkciót töltsön be egyik-másik konyhai eszköz? Hogyan tudnánk szortírozni őket? Van-e olyan eszközünk, amelyet kizárólag egy célra szeretnénk használni? Mi az, ami még hiányzik, aminek esetleg még hasznát vennénk konyhai tevékenységünk során? Amíg ezeken gondolkodunk, és számba vesszük a lehetőségeket, képzeletben szinte meg is alkotjuk az ételeket a meglévő eszközeinkkel. Fontos a kreativitás, hiszen ezernyi új ötletet meríthetünk abból, ha végiggondoljuk, mi mindenre alkalmas a mi konyhánk felszereltsége. Rájöhetünk, hogy nem is olyan nehezen megvalósíthatóak még a bonyolultabb ételek sem.

Második lépésként tegyünk rendet a fejünkben. Olvassunk át szakácskönyveket, régi recepteket, nézegessünk filmeket és gondolkodjunk! Valószínűleg eddig nagyon szűk körből válogattuk az alapanyagainkat is, de ezen is ideje változtatni. Melyek azok a zöldségek, amelyeket eddig nem használtuk fel az ételeinkben? Mit lehetne belőlük alkotni? Hogyan csempészhetnénk bele őket előételekbe, főételekbe, desszertekbe? Van-e olyan hús, amelynek a bonyolult elkészítése miatt eddig nem is próbálkoztunk vele? Vajon tudnánk belőle egy időigényesebb, de finom vacsorát készíteni? Hogyan tudnánk az ételeken keresztül érzelmeket kifejezni? Ha mindezt végiggondoltuk, keressünk recepteket témák szerint is, így biztosan később is lesz jó pár a tarsolyunkban.

A harmadik lépés az ízek megismerése: milyen fűszereink vannak otthon? Milyen fűszereket ismerünk ezeken kívül? Csináljunk egy listát az ismert és megismerendő fűszerekről, szerezzünk be jó párat, és próbáljuk ki! Bontsuk ki, szemléljük egy ideig, szagoljuk meg, ízleljük meg. Mit juttat eszünkbe? Milyen, számunkra már ismert ételben tudnánk elképzelni? Milyen jó ételt készíthetnénk belőle? Hogyan tudnánk a saját ízlésünket bemutatni, meghatározni a fűszerek segítségével? Mindez nagyon fontos ahhoz, hogy újfajta étkezéseket tapasztalhassunk meg.

Tegyünk rendet tehát a környezetünkben, a fejünkben, ismerkedjünk az alapanyagokkal, fűszerekkel, hogy általuk új ételeket is megismerhessünk. Kísérletezzünk bátran, szánjunk rá időt és erőfeszítést, és teljesen új tapasztalatban lehet részünk. Sokan nem gondolják, de a főzés segít a helyes önismeretben és a helyes önkép kialakításában is. Segíti az önkifejezést, fejleszti a művészi érzéket, a kézügyességet, a koncentrációt, oldja a stresszt, tehát számos pozitív hatása van. Csak adjuk meg neki az esélyt és az időt, és rengeteg pozitív tapasztalattal gazdagodhatunk!

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.