Menü

Home office – home zabálás?

A „home office”-szal és „home tanulással” kapcsolatban jó lenne, ha szem előtt tartanánk, hogy csak az jut ki a karanténból, aki kifér az ajtón. Vagy, hogy legyél otthon is maszkban, mert akkor kevesebbet eszel. Vicces beszólások, de valójában elég komolyak.

Amióta bezártságban élünk (mert nagyon fontos most az óvatosság) azóta a közösségi oldalakon mást se látok, mint a rengeteg felvásárolt lisztből, cukorból és élesztőből mindenki kalácsot, kenyeret, aranygaluskát, kelt tésztákat, buktát süt. A rengeteg diétás oldal is cukormentes édességekkel van tele, mindenki süt és süt és süt. Ezzel az a gond, hogy egy életmódváltás, vagy fogyókúra nem arról szól, hogy egész nap unalomból tepsiszámra eszem az édesítős – és ettől függetlenül kalóriadús – ételeket, süteményeket, hanem, hogy megpróbálok a karanténhoz igazodva, s a kevesebb mozgással kalkulálva, inkább a kalóriaszegény életmód felé kacsintgatni.

Ez pedig leginkább zöldség és gyümölcsalapú étrend, minimális egészséges zsírokkal, megfelelő szénhidráttal, elegendő fehérjével.

Korábbi cikkemben említettem, hogy a karantén nem ment fel a mozgás alól, mert az otthoni sportot most aztán kimaxolhatjuk, pláne, hogy számos ismert celeb edző most ingyenes online edzéseket tart. De az edzésektől függetlenül a táplálkozás kardinális.

A mozgás 20%, az étrend 80%-ban határozza meg a formánkat.

Nem csak arról van szó, hogy hosszú távon káros következményei lehetnek a túl sok édességnek, hanem, hogy rövidtávon bármilyen betegség leküzdésével szemben is rontja az esélyeket a sok cukor fogyasztása. Persze, tudom, a csokitorta sokkal jobb, mint a répás zöldturmix, vagy a túrós batyu is jobban csúszik vaníliapudinggal, meg a fánk lekvárral, mint a tökfőzelék, vagy a cukkinifasírt. Nyilván.

Azonban a cukor nem kedvez az immunrendszer erősítésének, üres és felesleges kalória, semmi vitamin, vagy ásványi anyag nincs benne, pusztán az élvezet írható a jó oldalára, más nagyon nem. A túl sok cukor köztudottan a fehérvérsejtek működését hátráltatja, amik megküzdenek a szervezetbe kerülő baktériumokkal, s fogyasztása után akár már 30 perccel képes lelassítani az immunrendszer működését, több órára. Nagyon meggondolandó ez túlzott a cukorbevitel.

Ne felejtsük el, hogy a nassolás mindig valamiféle másodtevékenység, nem pedig a valós éhség jele. Ha tudjuk, próbáljuk lekötni a gondolatainkat más egyéb tevékenységekkel, mint a hűtőnyitogatás. Én magam szeretem az otthoni edzéseket, tornákat, vagy a pakolászást, lomtalanítást, szekrények átnézését, terasz rendezését, ebbe igazán bele lehet merülni órákra is, s nem azon jár az agyunk, hogy mit lehetne enni. (megjegyzés: a konyha és a hűtő takarítása ebben az esetben maradjon ebéd utánra, amikor jóllaktunk „valódi étellel”.)

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.