Menü

Amikor nem vagyunk éhesek, mégis eszünk

Miért eszünk, ha nem vagyunk éhesek? A hirtelen, ok nélkül ránktörő túl nagy étvágy legtöbbször szeretet- és elismerésigényre utal, amit evéssel próbálunk kompenzálni. Ezzel a problémával egy ördögi körbe kerül az ember, s nemcsak a túlsúly nő, de a szeretetéhség is, az önbecsülés hiánya, az elismerésigény. A stresszkezelés pedig evésbe torkollik, pár perces vigasz, gyors segítség.

De mi is az az érzelmi evés? Egy mondatban összefoglalva, amikor érzelmi feszültséget próbálsz csillapítani az evéssel, ami gyakran nassolás, édesség, csoki, sütemények, péksütik, sajnos pont nem brokkoli meg kelbimbó. (de kár). Tehát ilyenkor nem azért eszünk, mert megéheztünk, sokkal inkább azért, mert feszültek, idegesek, stresszesek vagyunk, olyan érzelem ért, amit így tudunk feldolgozni. Lehet szomorúság is az ok, de épp ellenkezőleg nagy öröm és boldogság is.

Az érzelmi evést – mivel érzelmi - bármilyen érzelem kiválthatja. Azt gondolnánk, hogy csak és kizárólag a szomorúsággal függ össze, de nem: éppen úgy reagálhatunk a pozitív történésekre is túlevéssel.

Ezek az evészetek sosem valódi éhségből fakadnak, sokkal inkább pótcselekvések, amelyek után nem kicsi lelkiismeretfurdalást érzünk.

Érzelmi evés minden, amikor stresszhelyzetben csokiért, chipszért kutatsz, sütit falsz. Magányos vagy és szomorú, ilyenkor előkerülnek a bonbonok a tévé előtt, s máris jobban érzed magad. Nem megy a fogyás, elkeseredsz, s bánatodban kieszed a hűtőt. Sokat koplalsz, ez idegessé tesz és éhessé, bánatzabálással végződik.

A stresszevés mögött lehetnek egyszerű napi okok, munkahelyi idegeskedések, de akár mélyebb, mögöttes tartalom is.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című könyv nagyon jó és hasznos „gyógymód” a megoldáshoz vezető úton, a könyv az evészavarok pszichológiai hátterét mutatja be.

A sikeres változtatáshoz és a megoldáshoz nagyon fontos az önismeretet és önmagunk megbecsülése, önbizalmunk helyreállítása, evéssel kapcsolatos szokásaink megváltoztatása. Legalább ennyire fontos, hogy felismerjük a valódi igényeinket, éhségünket, érzéseinket és ha kell, változtassunk a hozzáállásunkon. Ehhez sok idő kell, de megéri végigjárni az utat, saját egészségünk, alakunk és lelki békénk érdekében.

Martinka Dia

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.