Menü

Amikor nem vagyunk éhesek, mégis eszünk

Miért eszünk, ha nem vagyunk éhesek? A hirtelen, ok nélkül ránktörő túl nagy étvágy legtöbbször szeretet- és elismerésigényre utal, amit evéssel próbálunk kompenzálni. Ezzel a problémával egy ördögi körbe kerül az ember, s nemcsak a túlsúly nő, de a szeretetéhség is, az önbecsülés hiánya, az elismerésigény. A stresszkezelés pedig evésbe torkollik, pár perces vigasz, gyors segítség.

De mi is az az érzelmi evés? Egy mondatban összefoglalva, amikor érzelmi feszültséget próbálsz csillapítani az evéssel, ami gyakran nassolás, édesség, csoki, sütemények, péksütik, sajnos pont nem brokkoli meg kelbimbó. (de kár). Tehát ilyenkor nem azért eszünk, mert megéheztünk, sokkal inkább azért, mert feszültek, idegesek, stresszesek vagyunk, olyan érzelem ért, amit így tudunk feldolgozni. Lehet szomorúság is az ok, de épp ellenkezőleg nagy öröm és boldogság is.

Az érzelmi evést – mivel érzelmi - bármilyen érzelem kiválthatja. Azt gondolnánk, hogy csak és kizárólag a szomorúsággal függ össze, de nem: éppen úgy reagálhatunk a pozitív történésekre is túlevéssel.

Ezek az evészetek sosem valódi éhségből fakadnak, sokkal inkább pótcselekvések, amelyek után nem kicsi lelkiismeretfurdalást érzünk.

Érzelmi evés minden, amikor stresszhelyzetben csokiért, chipszért kutatsz, sütit falsz. Magányos vagy és szomorú, ilyenkor előkerülnek a bonbonok a tévé előtt, s máris jobban érzed magad. Nem megy a fogyás, elkeseredsz, s bánatodban kieszed a hűtőt. Sokat koplalsz, ez idegessé tesz és éhessé, bánatzabálással végződik.

A stresszevés mögött lehetnek egyszerű napi okok, munkahelyi idegeskedések, de akár mélyebb, mögöttes tartalom is.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című könyv nagyon jó és hasznos „gyógymód” a megoldáshoz vezető úton, a könyv az evészavarok pszichológiai hátterét mutatja be.

A sikeres változtatáshoz és a megoldáshoz nagyon fontos az önismeretet és önmagunk megbecsülése, önbizalmunk helyreállítása, evéssel kapcsolatos szokásaink megváltoztatása. Legalább ennyire fontos, hogy felismerjük a valódi igényeinket, éhségünket, érzéseinket és ha kell, változtassunk a hozzáállásunkon. Ehhez sok idő kell, de megéri végigjárni az utat, saját egészségünk, alakunk és lelki békénk érdekében.

Martinka Dia

Napközbeni szundikálás a munkahelyen

Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.

Karácsony hitelből

Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.

Becézgetések egy munkahelyen

Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Álláskeresés: hogyan kezdjünk neki?

Az álláskeresés nem könnyű feladat és sok esetben hosszas folyamat, amibe legtöbbször sok időt és energiát kell fektetni, de ha felkészülten állunk neki a folyamatnak könnyebben és gyorsabban találjuk meg a megfelelő munkát. Hol érdemes elkezdeni az álláskeresést?