Menü

Szója és pajzsmirigy

Az élelmiszeripar fokozatosan ébredt rá a szójafehérjében rejlő profitlehetőségre, s az ötvenes-hatvanas évektől kezdett fellendülni a szójával foglalkozó ipar, különösen az egyre népszerűbbé váló a vegetarianizmus/veganizmus terjedésével. Ma már több ételben szerepel rejtett formában dúsító, sűrítő adalékanyagként.

Mi a baj a mértéktelen szójafogyasztással? Vajon a szója hozzájárul a TSH-szint emelkedéséhez? Fogyasztása súlyosbíthatja a pajzsmirigy-alulműködést? Befolyásolhatja a szója a gyógyszerek, vitaminok felszívódását?

A pajzsmirigy alulműködését vagy túlműködését elsősorban egy laborvizsgálattal állapítják meg, a TSH szintjének mérésével. A normál tartomány 0-4 között van, azonban az ideális érték inkább 1-2 között található. Ha a TSH érték túl magas, akkor alulműködésről, ha alacsony, túlműködésről beszélünk.

Egy amerikai kutató intézet tanulmányai szerint naponta maximum három adag szója elfogyasztása még biztonságosnak tekinthető. Ha azonban a szójatermékeket igen nagy mértékben fogyasztjuk (pl. tejtermékek helyett), fennáll annak a veszélye, hogy a szervezet nem jut elegendő mennyiségű jódhoz. A jód pedig a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen. A probléma tehát nem közvetlenül a szója miatt van, hanem a jódhiányból fakad.

Azonban tudni kell arról is, hogy a szójabab nagyon sok fitátot tartalmaz, amely meggátolja a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását, azonban a szójával mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb probléma az, hogy aggodalomra ad okot a szója goitrogén, azaz pajzsmirigyműködésgátló hatása, amiért a fitoösztrogének lehetnek a felelősek.

Ilyen élelmiszer egyébként még a szója mellett többek között a földimogyoró, a brokkoli, a karfiol, a káposzta, a köles.

Sajnos manapság a lakosság egyre nagyobb része szenved pajzsmirigy betegségekben, általában alulműködésben, így szakemberek megállapították, hogy a szója fogyasztása nem tűnik előnyösnek. Japánban, ahol a szójafogyasztás rendkívül magas, a pajzsmirigy betegségek előfordulása is igen gyakori. Hogy a szója befolyásolhatja-e a gyógyszerek felszívódását, nos igen, de ez elkerülhető, ha a levotiroxin beszedése után következő 4 órában nem fogyasztunk szóját tartalmazó ételeket.

Azonban azt is tudni kell, hogy a szóján kívül más élelmiszerek is gátolhatják a gyógyszer felszívódását (pl. kávé).

Levotiroxin tartalmú gyógyszer szedése esetén mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvosunkkal.

Régóta folyik a vita arról, hogy van -e kapcsolat a szójafogyasztás és a pajzsmirigy rendellenes működése, illetve a pajzsmirigybetegségek között, ennek eldöntése nehéz, mert ez a vita még számos tanulmányt szül valószínűleg a jövőben. Én magam pajzsmirigybetegként épp ezért úgy gondolkozom, hogy mérséklem a szója bevitelét, mert ezzel bizony ártani nem ártok, ám a mértéktelen fogyasztásával lehetséges, hogy kárt okozok a pajzsmirigyem működésében. Mindig jobb a mértékletesség és az óvatosság.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.