Menü

Szója és pajzsmirigy

Az élelmiszeripar fokozatosan ébredt rá a szójafehérjében rejlő profitlehetőségre, s az ötvenes-hatvanas évektől kezdett fellendülni a szójával foglalkozó ipar, különösen az egyre népszerűbbé váló a vegetarianizmus/veganizmus terjedésével. Ma már több ételben szerepel rejtett formában dúsító, sűrítő adalékanyagként.

Mi a baj a mértéktelen szójafogyasztással? Vajon a szója hozzájárul a TSH-szint emelkedéséhez? Fogyasztása súlyosbíthatja a pajzsmirigy-alulműködést? Befolyásolhatja a szója a gyógyszerek, vitaminok felszívódását?

A pajzsmirigy alulműködését vagy túlműködését elsősorban egy laborvizsgálattal állapítják meg, a TSH szintjének mérésével. A normál tartomány 0-4 között van, azonban az ideális érték inkább 1-2 között található. Ha a TSH érték túl magas, akkor alulműködésről, ha alacsony, túlműködésről beszélünk.

Egy amerikai kutató intézet tanulmányai szerint naponta maximum három adag szója elfogyasztása még biztonságosnak tekinthető. Ha azonban a szójatermékeket igen nagy mértékben fogyasztjuk (pl. tejtermékek helyett), fennáll annak a veszélye, hogy a szervezet nem jut elegendő mennyiségű jódhoz. A jód pedig a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen. A probléma tehát nem közvetlenül a szója miatt van, hanem a jódhiányból fakad.

Azonban tudni kell arról is, hogy a szójabab nagyon sok fitátot tartalmaz, amely meggátolja a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását, azonban a szójával mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb probléma az, hogy aggodalomra ad okot a szója goitrogén, azaz pajzsmirigyműködésgátló hatása, amiért a fitoösztrogének lehetnek a felelősek.

Ilyen élelmiszer egyébként még a szója mellett többek között a földimogyoró, a brokkoli, a karfiol, a káposzta, a köles.

Sajnos manapság a lakosság egyre nagyobb része szenved pajzsmirigy betegségekben, általában alulműködésben, így szakemberek megállapították, hogy a szója fogyasztása nem tűnik előnyösnek. Japánban, ahol a szójafogyasztás rendkívül magas, a pajzsmirigy betegségek előfordulása is igen gyakori. Hogy a szója befolyásolhatja-e a gyógyszerek felszívódását, nos igen, de ez elkerülhető, ha a levotiroxin beszedése után következő 4 órában nem fogyasztunk szóját tartalmazó ételeket.

Azonban azt is tudni kell, hogy a szóján kívül más élelmiszerek is gátolhatják a gyógyszer felszívódását (pl. kávé).

Levotiroxin tartalmú gyógyszer szedése esetén mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvosunkkal.

Régóta folyik a vita arról, hogy van -e kapcsolat a szójafogyasztás és a pajzsmirigy rendellenes működése, illetve a pajzsmirigybetegségek között, ennek eldöntése nehéz, mert ez a vita még számos tanulmányt szül valószínűleg a jövőben. Én magam pajzsmirigybetegként épp ezért úgy gondolkozom, hogy mérséklem a szója bevitelét, mert ezzel bizony ártani nem ártok, ám a mértéktelen fogyasztásával lehetséges, hogy kárt okozok a pajzsmirigyem működésében. Mindig jobb a mértékletesség és az óvatosság.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai

A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.

Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?

A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?