Menü

D-vitamin pótlása télen

A tél végére a magyarok 95%-a általában D-vitamin-hiányban szenved. Hiába esik szó a különböző fórumokon a D-vitamin pótlásának fontosságáról, arról, hogy kiknek és milyen D-vitamint célszerű szedni, mennyi egység az ajánlott, erről nem sokat, vagy nem egyformán írnak. Hogyan pótolhatjuk télen ezt a zsírban oldódó, hormonhatású vitamint?

Vitathatatlan, hogy a D-vitamin pozitív hatása szinte mindenre pozitív hatással van: szükséges a csontok, az immunrendszer, a szív működéséhez, sőt talán kevesen tudják, de a D-vitamin tumorellenes hatású is!

A D-vitamin-hiány növeli a halálozást, a vastagbél- és emlőrák, a szív- érrendszeri betegségek esélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet, a várandósság alatt pedig növeli a cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakoriságát.

Vitatéma manapság, hogy a szolárium megoldja-e a D vitamin hiányt, a válasz azonban több szakértő véleménye szerint is az, hogy a szoláriumok egyáltalán nem termelnek D-vitamint, vagy elenyésző mennyiségben, s ráadásul táplálékkal sem lehet bevinni kellő mértékben.

A szoláriumok döntően UV-A sugárzást bocsátanak ki UV-B helyett, ezért hiába barnul a bőr, D-vitamin a szolárium használata során nem keletkezik, hiába hallottam már ennek ellenkezőjére felépített jólhangzó marketingszöveget a rádiókban.

A D-vitamin az étrendben is csak minimális mennyiségben van jelen, hiába eszünk tojást, D-vitaminban gazdag ételeket, naponta kb. 30 darab tojást kellene megennünk a megfelelő D-vitamin-szinthez. Az anyatej szintén kevés D-vitamint tartalmaz, így azt szükséges pótolni a csecsemő számára.

Mennyi D vitamin bevitele javasolt?

Az őszi és téli időszakban, felnőtteknek napi 1500-2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin ajánlott táplálék-kiegészítő formájában.

Mi is ez az NE? Az NE a nemzetközi egység, mértékegység a farmakológiában. Anyagmennyiséget mér, biológiailag aktív anyagok biológiai hatása alapján. Főleg vitaminok, hormonok, vakcinák, vérkészítmények esetében használják.

Mi történik, ha valaki túladagolja a D-vitamint?

A vitaminokkal, ásványi anyagokkal kapcsolatban két dolog árthat: ha nincs elég, és ha túl sok van belőle a szervezetünkben.

Ha gyógyszerrel visszük be a D-vitamint, akkor túl lehet adagolni. Ehhez azonban a napi beviteli értékek sokszorosát kellene bevinni hosszabb időn keresztül. Hónapokon át napi 10.000 NE felett kellene D3-vitaminból fogyasztani ahhoz, hogy túladagolásról beszéljünk. Ha betartjuk a maximális adagolási értékeket, amely felnőtt embereknél napi maximum 4000 NE, akkor elkerüljük a túladagolás problémáját.

A D-vitamin hiány világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi probléma, azonban könnyen lehet orvosolni: meg kell előzni a hiányállapot kialakulását.

Martinka Dia

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.