Menü

A ketogén diéta nyomában

Ki ne álmodna olyan diétáról, ahol a puffasztott rizskorong típusú száraz fájdalmak helyett az asztalra kerülhet egy kis tepertő, kolbász és a kedvenc sajtunkról sem kell lemondanunk?

Mi a Ketogén diéta lényege?

A ketogén diéta egy nagyon alacsony szénhidrátbevitelen (low-carb) alapuló étrend, ahol a zsírok fogyasztása nagy mennyiségben engedélyezett. "Jó zsírokkal", azaz többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavakkal harcol a "rossz zsírok", azaz a telített zsírok ellen.

Mi a Ketózis?

A Ketózis a szervezetben akkor alakul ki, amikor a szénhidrátbevitel drasztikusan lecsökken, a szervezet szénhidrát raktárai kiürülnek (néhány óra), és már nincs elég a megfelelő vércukorszint fenntartásához. Ahogy fogy a cukor, a cukor szállításáért felelős inzulin (zsírraktározó hormon) helyett glukagon nevű "zsírbontó" hormon választódik ki. A zsír a májban ketontestekké alakul és máris nagyobb fordulatszámra kapcsoltunk. Egy olyan tápláló energiaforrást kapunk, amelyet testünk szinte valamennyi sejtje képes hasznosítani és a szénhidráthoz képest több mint kétszer annyi energiát szabadít fel. (~9 kcal/g a ~4 kcal/g helyett)

Kedvező élettani hatások

Látványos fogyás

Annak, hogy testünk egy hatékony zsírégető gépezetté alakul, nyilvánvaló velejárója a zsírpárnák csökkenése. A ketózis egy olyan ideális környezetet biztosít, ahol a felfokozott zsírégetés éhségérzet nélkül olvasztja le rólunk a kilókat, míg a zsírraktározó hormon, az inzulin szintje csökken szervezetünkben.

Kontrollált éhségérzet

A Ketogén diétában nem kell folyvást megküzdenünk a hírtelen ránk törő éhségérzettel. Amikor a testünk napi 24 órában égeti a zsírt, állandó hozzáférése van a hónapok, évek alatt elraktározott zsírkészlethez. Ezáltal nem jelentkezik hirtelen fellépő tápanyaghiány és indokolatlanul nem villog testünk vészjelzése. Így könnyebb megállni a nassolást is az étel ellenségből baráttá, szükséges üzemanyaggá válhat.

Folyamatos energiaellátás és egyenletes szellemi teljesítmény

A közhiedelemmel ellentétben az agyunk nem csak a szénhidrátot tudja energiaforrásként hasznosítani. Szakértők szerint az agyunk energiaszükségletét 70%-ban képesek biztosítani a ketonok, a maradék 30%-t a májban glukoneogenesis által keletkező glükóz biztosítja. Így agyunk teljes ellátottsága alacsony szénhidrátbevitel mellett is biztosított.

Erről bővebben itt olvasható.

Sőt, a ketózis állandó és egyenletes tápanyagáramlást biztosít agyunk felé, mely nincs kitéve a vércukorszint ingadozásából adódó teljesítményromlásnak. Könnyebben fókuszálunk és szellemi teljesítőképességünk is megnő.

Elfelejthetjük a hektikusan ingadozó vércukorszintet.

A ketogén diéta az alacsony szénhidrát bevitellel és az alternatív energiaforrás biztosításával kézben tartja a szervezet vércukorszintjét is. Ezzel nem csak a fentebb tárgyalt falórohamok kivédése és fokozott, egyenletesebb teljesítőképesség érhető el, de szerepet játszik 2 típusú cukorbetegség elleni harcban is. (1) (ncbi.nlm.nih.gov)

Javuló élettani mutatók

A low-carb diéták, mint a ketogén étrend- megváltoztatják szervezetünkben a jó és rossz zsírok arányát míg maga a koleszterinszint minimális mértékben változik. Csökken ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. (2) (ahajournals.org)

A titok abban rejlik, hogy az úgynevezett védő koleszterin a HDL koleszterin kerül túlsúlyba, míg a káros triglicerinek aránya csökken. (3) (nhs.uk)

Egyenletesebb fizikai teljesítőképesség

Nem csak az agy teljesítőképességére van kedvező hatással a ketózis folyamata. A test szénhidrát-tartalékai hamar, pár óra alatt kimerülnek aktív testmozgás során, míg zsírtartalékaink hetekig, akár hónapokig is kitartanak. Később jelentkezik a fáradtságérzet és nem tör ránk szédülés, ha nem volt időnk bekapni pár falatot edzés előtt.

Érdemes azonban számolni azzal, hogy a fenti kedvező hatás nem azonnal érezhető. A Ketogén diéta kezdetén, amíg be nem áll az egyensúly, levertebbnek érezhetjük magunkat. Érdemes ebben az időszakban csökkenteni az edzés intenzitását. És soha ne feledkezzünk meg a víz és só megfelelő pótlásáról.

Szerző: Udvari Fanni

Mik a teendők kullancscsípés esetén?

A kullancsszezon minden év egyik kellemetlen, senki számára sem vágyott időszaka, amely jellemzően a tavaszi időjárás közepétől egészen ősz végéig tart, ez az időszak pedig a klímaváltozásnak köszönhetően egyre hosszabb. Az atkafélék rendjébe tartozó kullancsok számos betegséget terjeszthetnek, ezek közül a legismertebb és legveszélyesebb a Lyme-kór, amelyről ebben az írásban írok részletesebben, valamint írok annak megelőzéséről, felismeréséről, tüneteiről és a kullancseltávolítás helyes technikájáról is

Mi az a rosacea?

Sokan azt hiszik, csak érzékeny a bőrük vagy egyszerűen nem bírja a kozmetikumokat, pedig lehet, hogy épp a Rosacea okozza.

A-vitamin vagy béta-karotin

Nem csak az A-vitamin legfontosabb forrása, de sok betegség is megelőzhető a béta-karotinnal.

Alvásproblémákat is gyógyít a levendula

Bár hazánkban a levendulát többnyire csak dísznövényként tartjuk, esetleg süteményekhez használjuk, nem feledkezhetünk meg gyógyító hatásairól sem. A valódi vagy más néven keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) több ezer éve ismert és alkalmazott gyógynövény

Készítsd el a saját házi pestodat!

Ha te is odavagy a bolti verzióért, de szeretnéd kipróbálni, vajon mennyire bonyolult otthon elkészíteni, vagy egyszerűen csak biztosra akarsz menni, milyen összetevőkkel dolgozol, és tudni, hogy amit elfogyasztasz, valóban mit tartalmaz, kattints!