Menü

A szénsav hatása az egészségre

A buborékos ásványvíz két fő összetevője a víz és a szénsav. Utóbbi azonban idővel gyengítheti a fogzománcot. Szerencsére a szénsav egy viszonylag gyenge sav, és a károsító hatása nagyon lassan bontakozik ki. Más a helyzet azonban, ha ízesített változatot vagy cukrozott üdítőt fogyasztunk.

A szódavíz népszerűségét csak a 2000-es években tudta megtörni a palackozott, szénsavval dúsított ásványvizek fogyasztása. A szódavíz sokféle koktélnak alapanyaga, ráadásul a laza palacsintatészta eléréséhez is nélkülözhetetlen.

Egy átlagos szénsavas üdítőital 9 teáskanál cukrot és 150 kalóriát tartalmaz. A cukros üdítőket, kólákat felelőssé tették az elhízás, a szívbetegségek, a májzsírosodás, a vesekő kialakulásáért. Azok, akik naponta isznak szénsavas üdítőket minden bizonnyal tényleg szembe nézhetnek ezekkel a veszélyekkel.

A szénsavas ásványvíz még a fogzománc-károsító hatását figyelembe véve is jobb választás, mintha cukros üdítőt innánk, hiszen az azok által okozott károk sokkal nagyobbak: rendszeres fogyasztásuk az elhízás és a cukorbetegség kockázatát is nagyban növelik.

Miközben az az érzésünk, hogy a szénsavas ital oltja a szomjúságunkat, az igazság az, hogy csak ennek ellenkezőjét érjük el, vagyis a dehidratáltságot. A legtöbb szénsavas ital koffeint tartalmaz, ami vízhajtó. Tehát ihatunk belőle akár 3 litert is, ettől nem leszünk megfelelően hidratáltak.

Több tanulmányt is végeztek, amelyekben megállapították, hogy az enyhe emésztési zavarokban szenvedő betegeknek kifejezetten jót tesz a szénsavas víz fogyasztása.

Sportolás után nem javasolt a fogyasztása, mert teltségérzetet okoz a gyomorban, ezáltal sokkal kevesebb folyadékot veszünk magunkhoz, mint kéne.

A különféle ízesített vizek fogyasztását például nem javasolják a szakemberek, hiszen a vízhez hozzáadott aromák és ízesítőanyagok rejtett veszélyeket hordozhatnak. Ahelyett, hogy ilyen termékeket fogyasztanánk, ízesítsük mi magunk a vizünket pár darab belevágott gyümölccsel. Az egészségtelen adalékokon kívül az előre palackozott szénsavas vizek vásárlása a környezetnek sem tesz jót, ezért is érdemes visszafogni fogyasztásunkat.

Összességében elmondhatjuk, hogy önmagában, mértékkel fogyasztva, a szénsavas víznek nincsenek igazán káros hatásai. Ez persze már nem igaz a szénsavas, cukros üdítőkre, de szerencsére egyre többektől hallani, hogy szívesebben isznak tiszta vizet, mint cukros italokat.

Szerző: Udvari Fanni

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.