Hogyan altassuk a babát
- Dátum: 2021.02.08., 15:02
- Balogh Emese
- altatás, alvás, baba, éhes, hasfájás, hason alvás, kezdő szülők, kiságy, légzésfigyelő, szomjas, szoptatás, szülők, újszülött
Eleinte természetes, hogy a babának segítségre van szüksége az elalváshoz. A legtöbb baba nem alszik el magától, nagyon ritka az, ha minden gond nélkül egyedül álomra szenderül. Ilyenkor bevált módszerekhez nyúlunk, például sétálgatás fel-alá, babakocsival való tologatás, rázogatás. Ezek segítenek általában, azonban oda kell figyelnünk arra is, hogy ha később azt akarjuk, önállóan aludjon el, nem szabad rászoktatni arra, hogy mindig segítséget kap. Természetesen nem tanácsoljuk senkinek sem, hogy hagyja sírni a kicsit, de érdemes átgondoltan cselekedni.
Az esetek többségében a biztonságérzet hiánya okozza azt, ha nehezen alszik el az újszülött. Nem arról van szó, hogy valóban veszélyben érezné magát, inkább a korábbi állapothoz (az anyaméhben töltött 9 hónap) képest sokkal több zavaró tényezővel kell szembe néznie. Például zajok, élesebb fények, túl meleg vagy hideg hőmérséklet. Ezeken segíthetünk azzal, ha félhomályt, viszonylagos csendet és szűk fekvőhelyet biztosítunk a babának, valamint ne öltöztessük túl elfekvésnél. A fekvőhelyet akár párnákkal is kuckósabbá tehetjük, hogy legyen, ami megtámasztja a kicsit.

Sok helyen olvashatunk arról, hogy a hason alvás is segít az elalvásban, azonban érdemes ezzel óvatosan kísérletezni. Azoknál a babáknál, akiknél felléphet légzéskimaradás, vagy veszélyeztetettek, jobban tesszük, ha háton, esetleg oldalt, párnákkal kitámasztva altatjuk. A hason alvásnál nagyobb a bölcsőhalál esélye, mivel ilyenkor nyomás alá kerül a mellkas. Hasfájós babáknál ezzel ellenkezőleg, jót tesz az, ha hason alszik, mivel ez is segít a fájdalom csökkentésében és hamarabb megnyugszanak.
Lehet potenciális ok az is, hogy a kicsi éhes vagy szomjas. 3-4 hetes, 6 hetes és 3 hónapos kor körül egy ugrás figyelhető meg a bevitt táplálék mennyiségében. Ez természetes, ne lepődjünk meg, hogy hirtelen többet kér enni, figyeljünk oda, hogy megfelelő mennyiségűt egyen a kicsi.
Szintén 3-4 hetes kor körül megfigyelhető egy másik változás. Ilyenkor csökkenni kezd az alvás mennyisége és gyakorisága. Eleinte általában a délutáni pihenő lerövidülése, illetve később az elmaradása figyelhető meg, valamint reggel is korábban fog felébredni a baba. Ha addig etetés után 20-30 perccel lefeküdt aludni, most lehet, hogy nem fog, vagy gyorsan felébred és nem akar majd visszaaludni.

Természetesen érdemes mindig orvossal konzultálni, ha a szokásostól eltérő dolgot észlelünk, valamint az légzésfigyelő készülékek is hasznosak lehetnek, ezen kívül pedig mi is megnyugszunk, ha tudjuk, minden rendben van a babával.
Balogh Emese
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.