Menü

Kicsoda az, aki „workaholic”?

A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.

Amikor függőségekről beszélünk, akkor általában olyan szenvedélybetegségekre gondolunk, amikor valaki egy kémiai anyagtól függ, például cigarettától, alkoholtól vagy kábítószertől. Az ilyen jellegű függőséget szerfüggőségnek nevezik. Amikor valaki egy viselkedési mintát annyira elsajátít, hogy már a saját szükségleteit is háttérbe szorítja, az valamiféle viselkedési függőségben szenved. Ilyen a játékfüggőség, edzéstől való függés, és bizonyára valakinek a szakmája, munkája is képes szenvedéllyé (jobb esetben) majd függőséggé válni.

A workaholic több időt tölt a munkahelyén az optimálisnál, van, hogy 10-12 órát dolgozik. Még ha pihenője van akkor is dolgozik, ha ezt nem teheti meg, akkor rendkívül ideges. Az első helyen számára a munka és a karrier áll, a család és az egészség csak hátrébb helyezkedhet el. Azt gondolhatnánk, hogy rendes munkával nem árthat magának az ember, azonban ez nem így van. Ugyanazokat a viselkedési mintákat produkálja egy munkamániás, mint egy másik szenvedélybeteg.

A függőség visszavezethető megfelelési kényszerhez, hiszen az ilyen ember életéből hiányzik a megbecsülés, vagy esetleg a munkahelyén nem elég jó a fizetés. Bele kerül egy ördögi körbe: minél többet vállal, annál jobb, és ha minél kevesebb hely van a határidőnaplóban, annál elfoglaltabb és fontosabbnak érezheti magát az illető. Ebből már nehéz kilépni, a workaholic folyton magára vállal mindent, sőt később automatikusan megkapja a feladatokat. Állandó teljesítménykényszer alá kerül, ami folytonos szorongást jelent számára. Túlterheli a szervezetét, elhanyagolja a családját, később fizikai tünetek jelentkeznek. Kutatások alapján a munkamániás embereknél nagyobb a szívinfarktus kockázata is.

Köthető a flow-jelenségéhez is: a flow egy olyan érzés, tudatállapot, amikor sikeresnek, kreatívnak, racionálisnak érzed magad. Amikor valaki a munkája során érzi, hogy remekül teljesít, imádja csinálni a szakmáját, akkor számára a karrierépítés egy élmény és nem kényszer. Úgy válhat valaki addiktívvé, hogy munkája során jelentkezik a flow-érzés, ezt pedig egy pozitív élmény, minél többször tapasztalni akarja. Innen pedig egyenes a lefele vezető út.

Nagyon fontos minden függőség felismerésénél szakember segítségét hívni. A munkamániás embernek meg kell tanulnia nemet mondani, egyre kevesebb feladatot vállalni. Terápiák segítségével felismerhető, kezelhető és tudatosítható a függőség. Akár házasságokat, kapcsolatokat is megmenthet, ha időben észreveszik a tüneteket.

Nagypál Anna

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.

Az önreflexió irányított útja: Miért érdemes coach-hoz járni?

A rohanó modern világban az egyénre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. A karrierépítés, a magánéleti egyensúly fenntartása és a személyes hatékonyság növelése olyan komplex elváráshalmazt teremt, amelyben könnyű elveszni. Ebben a környezetben vált a coaching az önfejlesztés egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközévé. De miért dönt egyre több ember amellett, hogy szakemberhez fordul, és miben rejlik a folyamat valódi ereje?