Menü

Mi lehet az oka, ha mindig fázol?

A folytonos didergés okainak egyike lehet a pajzsmirigy betegség, azon belül is az alulműködés. A pajzsmirigy alulműködése lassíthatja az anyagcserét, ami miatt gyakran fázhatunk. Emellé társul a száraz bőr, a gyakori fáradtságérzet, a hízás, a székrekedés.

Vérszegénység miatt is fázhatunk, mely akkor fordul elő, ha a szervezetben nincs elegendő vörösvérsejt. A szervezetben lévő túl kevés vörösvértest csökkenti a végtagokban a vérkeringést, így kialakul a hidegérzet. A vérszegénység legfőbb oka a vashiány, ezt lenne fontos pótolni.

Fokozhatja a hidegre való érzékenységet az úgynevezett „Raynaud-kór”. Ez a rendellenesség gátolja a lábujjakban és az ujjakban a normális vérkeringést. Hideg, akár el is fehéredő, zsibbadó ujjak jellemzik ezt a betegséget. Ez a betegség elsősorban nőknél fordul elő, egy alapos kivizsgálást megér, ha az említett tüneteket tapasztaljuk.

A dehidratáltság is okozhatja a hideg hőérzetet. A felnőtt emberi test akár 60 százaléknyi vizet is tartalmazhat, a víz pedig segít a testhőmérséklet szabályozásában. Kevesebb víztartalom mellett a szervezet sokkal érzékenyebb a szélsőséges hőmérsékletekre. Napi nyolc pohár vizet ajánlatos meginni.

Érszűkületre is gondolhatunk, ha gyakran fázunk. Az életkor előrehaladtával az erek falában zsíros lerakódások keletkeznek, melyek gátolják a véráramlást. Az elégtelen véráramlás pedig vacogáshoz, fázóssághoz vezethet.

Észrevettem magamon, hogy ha keveset alszom, szintén fázósabbnak érzem magam. Az alváshiány miatt fokozottan hidegnek érzékelhetjük környezetünk hőmérsékletét. Amint kipihenjük magunkat, ez helyreáll.

A fogyás egyik mellékhatása is lehet, ha valaki folyton fázik. A zsír szigetel, a zsírszövet elvesztésével azonban fázósabbá válhatunk.

A diabétesz keringési és vesebetegségeket is okozhat, amelyek miatt folyton fázhatunk. A cukorbetegség egyéb tünetei lehetnek a gyakori vizelés, fáradtság, a homályos látás és a túlzott szomjúságérzet.

Aki sokat didereg, gondoljon esetlegesen a B12-vitamin hiányára, mely vérszegénységhez vezethet.

A fenti tünetek bármelyike esetén érdemes kivizsgáltatni magunkat és a megfelelő kezeléssel, táplálkozással orvosolni a problémát.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.