Menü

Mi lehet az oka, ha mindig fázol?

A folytonos didergés okainak egyike lehet a pajzsmirigy betegség, azon belül is az alulműködés. A pajzsmirigy alulműködése lassíthatja az anyagcserét, ami miatt gyakran fázhatunk. Emellé társul a száraz bőr, a gyakori fáradtságérzet, a hízás, a székrekedés.

Vérszegénység miatt is fázhatunk, mely akkor fordul elő, ha a szervezetben nincs elegendő vörösvérsejt. A szervezetben lévő túl kevés vörösvértest csökkenti a végtagokban a vérkeringést, így kialakul a hidegérzet. A vérszegénység legfőbb oka a vashiány, ezt lenne fontos pótolni.

Fokozhatja a hidegre való érzékenységet az úgynevezett „Raynaud-kór”. Ez a rendellenesség gátolja a lábujjakban és az ujjakban a normális vérkeringést. Hideg, akár el is fehéredő, zsibbadó ujjak jellemzik ezt a betegséget. Ez a betegség elsősorban nőknél fordul elő, egy alapos kivizsgálást megér, ha az említett tüneteket tapasztaljuk.

A dehidratáltság is okozhatja a hideg hőérzetet. A felnőtt emberi test akár 60 százaléknyi vizet is tartalmazhat, a víz pedig segít a testhőmérséklet szabályozásában. Kevesebb víztartalom mellett a szervezet sokkal érzékenyebb a szélsőséges hőmérsékletekre. Napi nyolc pohár vizet ajánlatos meginni.

Érszűkületre is gondolhatunk, ha gyakran fázunk. Az életkor előrehaladtával az erek falában zsíros lerakódások keletkeznek, melyek gátolják a véráramlást. Az elégtelen véráramlás pedig vacogáshoz, fázóssághoz vezethet.

Észrevettem magamon, hogy ha keveset alszom, szintén fázósabbnak érzem magam. Az alváshiány miatt fokozottan hidegnek érzékelhetjük környezetünk hőmérsékletét. Amint kipihenjük magunkat, ez helyreáll.

A fogyás egyik mellékhatása is lehet, ha valaki folyton fázik. A zsír szigetel, a zsírszövet elvesztésével azonban fázósabbá válhatunk.

A diabétesz keringési és vesebetegségeket is okozhat, amelyek miatt folyton fázhatunk. A cukorbetegség egyéb tünetei lehetnek a gyakori vizelés, fáradtság, a homályos látás és a túlzott szomjúságérzet.

Aki sokat didereg, gondoljon esetlegesen a B12-vitamin hiányára, mely vérszegénységhez vezethet.

A fenti tünetek bármelyike esetén érdemes kivizsgáltatni magunkat és a megfelelő kezeléssel, táplálkozással orvosolni a problémát.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.