Mi lehet az oka, ha mindig fázol?
- Dátum: 2021.03.22., 00:12
- Martinka Dia
- alulműködés, alvás, betegség, dehidratáltság, didereg, érszűkület, fáradtság, fázik, fogyás, hízás, hőmérséklet, hőség, kivizsgálás, környezet, orvos., pajzsmirigy, rendellenesség, szervezet, szomjúságérzet, tünet, vacog, vashiány, véráramlás, vérszegénység, víz, vörösvértest, zsibbad, zsír
A folytonos didergés okainak egyike lehet a pajzsmirigy betegség, azon belül is az alulműködés. A pajzsmirigy alulműködése lassíthatja az anyagcserét, ami miatt gyakran fázhatunk. Emellé társul a száraz bőr, a gyakori fáradtságérzet, a hízás, a székrekedés.
Vérszegénység miatt is fázhatunk, mely akkor fordul elő, ha a szervezetben nincs elegendő vörösvérsejt. A szervezetben lévő túl kevés vörösvértest csökkenti a végtagokban a vérkeringést, így kialakul a hidegérzet. A vérszegénység legfőbb oka a vashiány, ezt lenne fontos pótolni.
Fokozhatja a hidegre való érzékenységet az úgynevezett „Raynaud-kór”. Ez a rendellenesség gátolja a lábujjakban és az ujjakban a normális vérkeringést. Hideg, akár el is fehéredő, zsibbadó ujjak jellemzik ezt a betegséget. Ez a betegség elsősorban nőknél fordul elő, egy alapos kivizsgálást megér, ha az említett tüneteket tapasztaljuk.
A dehidratáltság is okozhatja a hideg hőérzetet. A felnőtt emberi test akár 60 százaléknyi vizet is tartalmazhat, a víz pedig segít a testhőmérséklet szabályozásában. Kevesebb víztartalom mellett a szervezet sokkal érzékenyebb a szélsőséges hőmérsékletekre. Napi nyolc pohár vizet ajánlatos meginni.
Érszűkületre is gondolhatunk, ha gyakran fázunk. Az életkor előrehaladtával az erek falában zsíros lerakódások keletkeznek, melyek gátolják a véráramlást. Az elégtelen véráramlás pedig vacogáshoz, fázóssághoz vezethet.
Észrevettem magamon, hogy ha keveset alszom, szintén fázósabbnak érzem magam. Az alváshiány miatt fokozottan hidegnek érzékelhetjük környezetünk hőmérsékletét. Amint kipihenjük magunkat, ez helyreáll.
A fogyás egyik mellékhatása is lehet, ha valaki folyton fázik. A zsír szigetel, a zsírszövet elvesztésével azonban fázósabbá válhatunk.
A diabétesz keringési és vesebetegségeket is okozhat, amelyek miatt folyton fázhatunk. A cukorbetegség egyéb tünetei lehetnek a gyakori vizelés, fáradtság, a homályos látás és a túlzott szomjúságérzet.
Aki sokat didereg, gondoljon esetlegesen a B12-vitamin hiányára, mely vérszegénységhez vezethet.
A fenti tünetek bármelyike esetén érdemes kivizsgáltatni magunkat és a megfelelő kezeléssel, táplálkozással orvosolni a problémát.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.