Menü

Itt az idő – csíráztassunk!

Mi is jobb annál, ha a saját magunk által termelt zöldséget, gyümölcsöt vagy más terményt fogyaszthatunk? Hiszen mi nevelgetjük, tudjuk, hogy nem kerül bele káros anyag. Az igaz, hogy az igazi termesztési időszak még odébb van, de csíráztatni bármikor lehet!

A csíráztatáshoz nem kell se föld, se sok hely, csak egy befőttesüveg vagy műanyag doboz. Aki már kicsit profibb a csíráztatásban, az már csíráztató edényt is találhat a boltok polcain. De nem is kell túlbonyolítani az egészet! Kelleni fog egy doboz, csíráztatni való mag és víz.

Mit csíráztathatunk? Ha van otthon csicseriborsó, lencse, szezám vagy lenmag vagy chiamag, akkor ezekkel lehet bátran kísérletezni. Bioboltokban kapható búza, vöröskáposzta, mungóbab, retekmag és egyéb gabonaféle is. Én az első alkalommal csináltam egy próba csíráztatást, ehhez én 2 evőkanál retekmagot használtam. Doboznak egy kínai leves poharát használtam, amely egészen hasznos a nagyobb magokhoz, hiszen a teteje alapból lyukas, így egyszerű a vizet kiönteni.

Első lépés minden magnál: be kell őket áztatni. A kicsi magokat 2 óráig kell (ilyen a chiamag). A vöröskáposzta, retek vagy mustármag áztatása nagyjából 4 órát vesz igénybe. Az ezeknél is nagyobb magok (lencsefélék) 12 óra áztatást igényelnek. A kemény héjú, olajos magvakat (csicseriborsó, mungóbab stb.) pedig ajánlatosak akár 24 óráig vízben áztatni.

Miután letelt az áztatási idő, utána átmossuk és leöblítjük kétszer-háromszor a magvainkat. Ezek után a kijelölt edénybe helyezzük őket. Fedővel és fedő nélkül is használhatjuk a dobozokat. Fontos, hogy ne álljon rajtuk a víz, hiszen nagyon könnyen berohadhatnak. Érdemes naponta egyszer-kétszer átöblíteni a magokat, reggel és este nagyjából ugyanabban az időpontban. Ekkor ne használjunk hideg vizet, hiszen „megfázhat” a csíra és nem fejlődik tovább. Inkább kellemes, langyos vizet használjunk. Ezek után én zsebkendővel felitatom a felesleges vizet a berohadás elkerülése miatt. Tárolni szobahőmérsékleten érdemes, egy kicsit sötétebb helyen. Radiátor környékén ne tároljuk mert előléphet a magas páratartalom miatt a penészedés, berohadás. A retekmag csíráztatásánál egy bizonyos időszakban megjelennek a gyökérszőrök, ezeket sokan összetévesztik a penésszel. A rutinos csíráztatók tudják, hogy fehérpenész ritkán jelenik meg a csírákon, inkább a zöld és fekete jellemzőbb.

Semmilyen plusz tápanyag vagy földet nem igényel a csíra, hiszen maga a mag minden szükséges tápelemet tartalmaz a megfelelő növekedéshez. A csíra egy nagyon életerős kis teremtény, legjobban van benne jelen az élet. A magok koncentráltan tartalmazzák az ásványianyagokat, enzimeket, ezért nem kell se tápoldat, se föld.

A leöblítést naponta kétszer alkalmazva 3-5 nap elteltével fogyasztásra kész a csíránk. Ha kicsit tovább folytatjuk a csíráztatást, akkor mikrozöldséget is termeszthetünk, azonban fejlődésükhöz már több feltételnek kell teljesülnie és földbe is kell őket tenni.

Ha kész a csíránk, akkor fogyasszuk szendvicseken, salátákban! Jó étvágyat!

Nagypál Anna

A sikeres vállalkozás titkai

A legjobbnak vélt ötlet a zsebünkben, elegendő forrás a számlánkon, lelkesedésünk töretlen, belevágunk egy saját vállalkozásba.

Méregtelenítés. Valóban szükséges?

Nagy divat a méregtelenítés, a lúgosítás, a tisztítókúrák virágkorát éljük, de vajon tényleg szükséges méregteleníteni a szervezetünket? Valóban ilyen módon kell megszabadulnunk a felhalmozódott salakanyagoktól?

Amit jó, ha tudsz a fényvédelemről

Mindenki szereti a napfényt, csupa pozitívumot ad, jó kedvre derít, D vitamin nyerünk belőle, jobb lesz a hangulatunk, szebb a bőrünk, kellemesebb a közérzetünk. A napfény jó tulajdonságait nem is kell bemutatni, azonban a napozásnak vannak veszélyei is.

Y és a Z generáció a munkaerőpiacon

A vállalatok folyamatosan keresik az ideális megoldást a fiatal tehetségek kiválasztására és megtartására. Az igazi kihívás a cégek számára – még úgy is, hogy az Y és Z generációs munkavállalók egyre többen vannak a munkaerőpiacon – a tehetségek megszólítása és érdeklődésének felkeltése a szervezet és a munka világa iránt.

A transzgenerációs hatások nyomában

A transzgenerációs hatások, vagyis azok a szemléletek, viselkedésminták, gondolkodási formák, melyeket felmenőink hagytak ránk örökül, a pszichológiai kutatások fontos részterülete.