Menü

Itt az idő – csíráztassunk!

Mi is jobb annál, ha a saját magunk által termelt zöldséget, gyümölcsöt vagy más terményt fogyaszthatunk? Hiszen mi nevelgetjük, tudjuk, hogy nem kerül bele káros anyag. Az igaz, hogy az igazi termesztési időszak még odébb van, de csíráztatni bármikor lehet!

A csíráztatáshoz nem kell se föld, se sok hely, csak egy befőttesüveg vagy műanyag doboz. Aki már kicsit profibb a csíráztatásban, az már csíráztató edényt is találhat a boltok polcain. De nem is kell túlbonyolítani az egészet! Kelleni fog egy doboz, csíráztatni való mag és víz.

Mit csíráztathatunk? Ha van otthon csicseriborsó, lencse, szezám vagy lenmag vagy chiamag, akkor ezekkel lehet bátran kísérletezni. Bioboltokban kapható búza, vöröskáposzta, mungóbab, retekmag és egyéb gabonaféle is. Én az első alkalommal csináltam egy próba csíráztatást, ehhez én 2 evőkanál retekmagot használtam. Doboznak egy kínai leves poharát használtam, amely egészen hasznos a nagyobb magokhoz, hiszen a teteje alapból lyukas, így egyszerű a vizet kiönteni.

Első lépés minden magnál: be kell őket áztatni. A kicsi magokat 2 óráig kell (ilyen a chiamag). A vöröskáposzta, retek vagy mustármag áztatása nagyjából 4 órát vesz igénybe. Az ezeknél is nagyobb magok (lencsefélék) 12 óra áztatást igényelnek. A kemény héjú, olajos magvakat (csicseriborsó, mungóbab stb.) pedig ajánlatosak akár 24 óráig vízben áztatni.

Miután letelt az áztatási idő, utána átmossuk és leöblítjük kétszer-háromszor a magvainkat. Ezek után a kijelölt edénybe helyezzük őket. Fedővel és fedő nélkül is használhatjuk a dobozokat. Fontos, hogy ne álljon rajtuk a víz, hiszen nagyon könnyen berohadhatnak. Érdemes naponta egyszer-kétszer átöblíteni a magokat, reggel és este nagyjából ugyanabban az időpontban. Ekkor ne használjunk hideg vizet, hiszen „megfázhat” a csíra és nem fejlődik tovább. Inkább kellemes, langyos vizet használjunk. Ezek után én zsebkendővel felitatom a felesleges vizet a berohadás elkerülése miatt. Tárolni szobahőmérsékleten érdemes, egy kicsit sötétebb helyen. Radiátor környékén ne tároljuk mert előléphet a magas páratartalom miatt a penészedés, berohadás. A retekmag csíráztatásánál egy bizonyos időszakban megjelennek a gyökérszőrök, ezeket sokan összetévesztik a penésszel. A rutinos csíráztatók tudják, hogy fehérpenész ritkán jelenik meg a csírákon, inkább a zöld és fekete jellemzőbb.

Semmilyen plusz tápanyag vagy földet nem igényel a csíra, hiszen maga a mag minden szükséges tápelemet tartalmaz a megfelelő növekedéshez. A csíra egy nagyon életerős kis teremtény, legjobban van benne jelen az élet. A magok koncentráltan tartalmazzák az ásványianyagokat, enzimeket, ezért nem kell se tápoldat, se föld.

A leöblítést naponta kétszer alkalmazva 3-5 nap elteltével fogyasztásra kész a csíránk. Ha kicsit tovább folytatjuk a csíráztatást, akkor mikrozöldséget is termeszthetünk, azonban fejlődésükhöz már több feltételnek kell teljesülnie és földbe is kell őket tenni.

Ha kész a csíránk, akkor fogyasszuk szendvicseken, salátákban! Jó étvágyat!

Nagypál Anna

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.