Elhíznak a gyerekek az online világban?
- Dátum: 2021.04.14., 21:36
- Martinka Dia
- édesség, életmód, elhízás, evés, gyerekek, hiánybetegség, home, járvány, járványhelyzet., kamaszok, karantén, laptop, mozgás, nassol, odafigyel, office, online, otthon, pluszkiló, számítógép, szoba, szülők, tápanyaghiány, televízió, túlsúly, túlsúlyos, vitaminhiány
Az otthoni tanulás, home office, online lét bizony kedvez a túlsúly megjelenésének. Kevesebbet mozgunk mi is és a gyerekek is, a testnevelés órák hiányoznak, gép előtt ülünk, a kamaszok nagy többsége egész nap a szobájában kuksol. Valóban sokat híznak a járvány idején a gyerekek? Erről kerestünk némi információt.

Magyarországon a lakosság egyharmada túlsúlyos, és ez a probléma sajnos sok esetben már gyermekkorban elkezdődik, a felnőttkorban pedig számtalan szövődményt okoz. A jelenlegi járványhelyzetben nem könnyű mozgásra, sportolásra bírni egy gyereket, hiszen gyakorlatilag egész nap a gép előtt ülnek, online járnak iskolába, online csevegnek, barátkoznak, az egész életük online történik. El se mozdulnak a gép elől, ki sem jönnek a szobájukból. A gép előtt ülve esznek, nem is nézve talán, hogy mennyit és mit, így kúsznak fel alattomosan a pluszkilók a zacskó chipszek, kóla, energiaital, édességek, csokik, kekszek, cukorkák, cukros üdítők elfogyasztásával. Ha a laptop előtt végeznek és mégis elmozdulnak mellőle, maximum a televízióig sétálnak el, hogy ott nassolhassanak tovább, filmet, tévéműsort nézve. Talán még a tíz kilós súlygyarapodást sem túlzás állítani.
A növekedésben lévő gyerekeknél a szülőnek kellene arra odafigyelnie, hogy a gyermek milyen életmódot folytat, mit, mikor és mennyit eszik, mennyit mozog.
A sok fiatalnál nemcsak a túlsúly és az elhízás a probléma, hanem a sokszor teljesen egyoldalú táplálkozás is, a D vitamin hiánya, a kevés tápanyagbevitel, ami pedig hiánybetegségek kialakulásához vezethet.

A világjárvány hatásai túlmutatnak a vírusfertőzésen. Elmarad a gyerekek napi rutinja, lustábbakká válnak, többet nassolnak. A fizikai aktivitás csökken, az elfogyasztott ételek mennyisége nő. Ez egyenesen arányos az elhízással, a pluszkilók megjelenésével.
Ha sokat van otthon az ember, kevésbé lesz aktív az élete. Több feldolgozott élelmiszer fogy, az evés néha jutalommá, megnyugtató dologgá válik.
Rengetegen táraztak be lisztből, cukorból, hónapokig sültek a kelt tészták, kenyerek, ha pedig stresszes az online lét, az evéssel próbáljuk kompenzálni. ez így nagyon helytelen és rossz útra vezet.
Szükséges lenne a szülőknek, családoknak figyelni az egészséges életmód kialakítására és fenntartására karantén, illetve járványhelyzet idején, talán még jobban is, mint bármikor máskor.
Martinka Dia
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Mi az asztigmatizmus? – Amit a szemhibáról tudni érdemes
Sajnos többféle szemet érintő betegséget ismerünk, ilyen az asztigmatizmus is, mely kellemetlen tüneteivel akár a mindennapokat is tönkre teheti.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.