Menü

Shinrin-yoku, azaz erdőfürdőzés

A shinrin-yoku (néhány helyen sinrin-joku) vagy más néven erdőfürdőzés eredetileg Japánban terjedt el, még az 1980-as években. Röviden a természet terápiaszerű élvezetét jelenti és a japánon kívül számos más kultúrában megtalálható. Eredetileg azért kezdték el alkalmazni, mert az ipari és technikai robbanás okozta kiégés és hétköznapi mókuskerék által okozott mentális és fizikai problémákra úgy gondolták, az nyújtja a legjobb megoldást, ha visszatérünk a természetbe. Bár fürdőzésnek hívják, nem úszásról van szó, inkább az erdők különleges és megnyugtató légkörében mártózunk egyet.

Mielőtt bárki boszorkányságnak kiáltaná ki, semmi ilyesmiről szó sincs, még csak nem is egy újabb módszer, hogy pénzt sajtoljanak ki a pihenni vágyókból. Egyedül is elmehetünk erdőfürdőzni, egy egyszerű sétából is állhat maga a gyakorlat, persze, aki szeretne, szervezett foglalkozásokra is elmehet. Bár nem egy szigorú edzéstervre kell gondolni, azért van itt is néhány alapvető szabály. Az egyik a zavaró tényezők kizárása, mint például a mobilok és a hangos beszélgetés mellőzése. Ezen kívül különböző légzésgyakorlatokat végeznek az ilyen foglalkozásokon, sétálnak és megpróbálnak minél inkább jelen lenni az adott pillanatban, figyelni a körülöttük lévő világra, érzetekre.

Egyszerűnek tűnhet, azonban a résztvevők rengeteg pozitív hatásról számoltak be egy-egy ilyen erdőfürdőzés után. Kutatók tanulmányt is végeztek alig 2 éve, 2019-ben arról, milyen hatásai vannak a szervezetre ennek a kikapcsolódási formának. Azt találták, hogy nem csak mentálisan figyelhetjük meg előnyös hatásait a természetben töltött időnek, de biológiai szinten is kimutathatók változások. A kortizolszint például kivétel nélkül csökkent a résztvevők szervezetében. A kortizol egy stresszhormon, ami többek között befolyásolja a hangulatot, a motivációt és a félelmet is, valamint közvetetten részt vesz a vérnyomás és az alvás-ébrenlét ciklikus szabályozásában. Érdekesség, hogy azoknál is kimutatták a kortizolszint csökkenését, akiknek csak képeket mutattak különböző erdőkről.

Egyesek szakértők szerint, bár még nem túl felkapott tevékenység, de a jövőben akár olyan népszerű is lehet, mint a jóga vagy a meditációs foglalkozások. A mai rohanó, stresszes világban talán nem is ártana mindenkinek receptre írni heti legalább egyszer azt, hogy töltsön időt a természetben. Emellett a városi szmog után jól fog esni a friss, tiszta, erdei levegő, illetve maga a séta is tökéletes mozgásforma kezdőknek, vagy éppen sportolni vágyóknak. Itthon is akad lehetőségünk kipróbálni ezt a furcsa módszert, akár egyedül, akár szervezett, vezetett foglalkozások keretében.

A majális története, jelentése

A tavasz egyik legkedveltebb ünnepe a majális, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy honnan is ered ez a szokás, illetve hogy mit jelent a szó. Ebben a cikkben bemutatom az ünnepet, így megtudhatjátok, hogy mit ünneplünk ezen a napon, illetve azt, hogy mikor van, valamint, hogy hogyan forrt egybe a munka ünnepével.

Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció

Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.

Miért fontos a csapatépítés?

A helyi rádióban valamelyik nap a csapat építő tréningek fontossága, haszna volt a téma, így már akkor megfogalmazódott bennem, hogy erről a témáról érdemes írni. Mi a csapatépítés lényege, hogy zajlik, miért van rá szükség és kiknek ajánlott, ezekről szól mai cikkünk.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tavaszi feltöltődés fontossága

Tavasz közeledtével ébredeznünk kellene pont úgy , mint a természetnek, de előfordul, hogy a tavaszi „kikelet” helyett, sokan bágyadtak, aluszékonyak, sőt sokan fejfájásról, szédülésről panaszkodnak.
Mára, már a tudomány is elismeri, „tavaszi fáradtság” létezik.