Shinrin-yoku, azaz erdőfürdőzés
- Dátum: 2021.05.18., 03:51
- Balogh Emese
- képek:pixabay.com
- erdő, erdőfürdőzés, fizikális, foglalkozás, hangulat, jóga, koncentráció, kortizolszint, légzés, légzésgyakorlat, levegő, meditáció, mentális, motiváció, nyugalom, pihenés, séta, shinrin-yoku, sinrin-joku, természet
A shinrin-yoku (néhány helyen sinrin-joku) vagy más néven erdőfürdőzés eredetileg Japánban terjedt el, még az 1980-as években. Röviden a természet terápiaszerű élvezetét jelenti és a japánon kívül számos más kultúrában megtalálható. Eredetileg azért kezdték el alkalmazni, mert az ipari és technikai robbanás okozta kiégés és hétköznapi mókuskerék által okozott mentális és fizikai problémákra úgy gondolták, az nyújtja a legjobb megoldást, ha visszatérünk a természetbe. Bár fürdőzésnek hívják, nem úszásról van szó, inkább az erdők különleges és megnyugtató légkörében mártózunk egyet.

Mielőtt bárki boszorkányságnak kiáltaná ki, semmi ilyesmiről szó sincs, még csak nem is egy újabb módszer, hogy pénzt sajtoljanak ki a pihenni vágyókból. Egyedül is elmehetünk erdőfürdőzni, egy egyszerű sétából is állhat maga a gyakorlat, persze, aki szeretne, szervezett foglalkozásokra is elmehet. Bár nem egy szigorú edzéstervre kell gondolni, azért van itt is néhány alapvető szabály. Az egyik a zavaró tényezők kizárása, mint például a mobilok és a hangos beszélgetés mellőzése. Ezen kívül különböző légzésgyakorlatokat végeznek az ilyen foglalkozásokon, sétálnak és megpróbálnak minél inkább jelen lenni az adott pillanatban, figyelni a körülöttük lévő világra, érzetekre.
Egyszerűnek tűnhet, azonban a résztvevők rengeteg pozitív hatásról számoltak be egy-egy ilyen erdőfürdőzés után. Kutatók tanulmányt is végeztek alig 2 éve, 2019-ben arról, milyen hatásai vannak a szervezetre ennek a kikapcsolódási formának. Azt találták, hogy nem csak mentálisan figyelhetjük meg előnyös hatásait a természetben töltött időnek, de biológiai szinten is kimutathatók változások. A kortizolszint például kivétel nélkül csökkent a résztvevők szervezetében. A kortizol egy stresszhormon, ami többek között befolyásolja a hangulatot, a motivációt és a félelmet is, valamint közvetetten részt vesz a vérnyomás és az alvás-ébrenlét ciklikus szabályozásában. Érdekesség, hogy azoknál is kimutatták a kortizolszint csökkenését, akiknek csak képeket mutattak különböző erdőkről.

Egyesek szakértők szerint, bár még nem túl felkapott tevékenység, de a jövőben akár olyan népszerű is lehet, mint a jóga vagy a meditációs foglalkozások. A mai rohanó, stresszes világban talán nem is ártana mindenkinek receptre írni heti legalább egyszer azt, hogy töltsön időt a természetben. Emellett a városi szmog után jól fog esni a friss, tiszta, erdei levegő, illetve maga a séta is tökéletes mozgásforma kezdőknek, vagy éppen sportolni vágyóknak. Itthon is akad lehetőségünk kipróbálni ezt a furcsa módszert, akár egyedül, akár szervezett, vezetett foglalkozások keretében.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.