A biotin hatása a szépségre

A színtelen, vízben oldódó, tűszerű kristályokból álló, kéntartalmú biotin neve D-biotinként, B7, vagy H-vitaminként is ismerős lehet sokak számára.

Elsősorban az ápolt, erős körmökre, csillogó, dús hajra és hibátlan, tündöklő bőrre vágyók körében népszerű. Kevesen tudják róla, hogy az emberi szervezetben leginkább a sejtek növekedésében és az anyagcserében részt vevő, különböző enzimek alkotórészeként jut szerephez. Bár a bélflóra termeli, gyorsan kiürül a szervezetből, ezért rendszeres, tudatos táplálkozással vagy táplálékkiegészítőkkel történő pótlása erősen ajánlott.

Biotin vitaminra az anyagcsere folyamatokban részt vevő enzimek működtetéséhez van nagy szüksége a szervezetnek. Ezek például a glükóz és a zsírsavak működtetésében részt vevő enzimek, amelyek elősegítik szervezetünk energiatermelését, hozzájárulva ezzel a sejtek megújulásához és regenerálódásához.

Nélkülözhetetlen a normális szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcseréhez, a bőr egészséges állapotának fenntartásához, szerepe lehet a kopaszodás és az őszülés lassításában, enyhítheti az izomfájdalmakat, és az idegrendszer kiegyensúlyozott állapotához is hozzájárul.

A biotin a körmök és a bőr állapotát is befolyásolhatja. Népszerűségét a fenti pozitív tulajdonságok mellett azonban egyértelműen a bőrre, hajra és körömre gyakorolt hatásának köszönheti!

A biotin bevitel javasolt mértéke a felnőtt szervezetben átlagosan napi 130 mikrogramm. Nincsenek bizonyított mellékhatásai, ugyanakkor multivitamin formájában, más vitaminokkal és nyomelemekkel együtt szedve – nagy dózisban és erős gyakorisággal – hatással lehet néhány laboratóriumi vizsgálati eredményre. Ezek közé tartoznak a hormonális vagy pajzsmirigy betegséggel, szív-és érrendszerrel, daganatos betegségekkel, vérszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok. Túl nagy dózisban szedve a vércukorra és az emésztésre is negatív hatást gyakorolhat.

Vannak olyan természetes élelmiszer csoportok, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak biotint. Ilyenek a máj, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol, a magnéziumban is gazdag dió- és mogyorófélék. A gabonafélék – főleg a búza – kötött formában tartalmazzák, ami így nem szívódik fel a szervezetből. Kiemelten magas a biotin tartalma a zöld leveles zöldségeknek – mint a brokkoli, sóska, spenót, saláta, kelkáposzta, karfiol, az édesburgonyának, a hagymaféléknek, a csicseriborsónak és a zöldborsónak. Ezekből egy maréknyi, vagy csészényi adag is fedezheti a napi bevitel felét. A halfélék, például a lazac, valamint az avokádó és a gomba is magas biotin tartalmú.