Spiritualitás és józan ész kettőssége
- Dátum: 2021.11.27., 06:07
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- ember, Isten, sors, spiritualitás, vallás, vélemény
Mi a spiritualitás?
A latin “spiritus” szó egyszerre jelenti a levegőt és a lélegzetet, valamint a lélek és a szellem szót is. Ahogy látszik, a magyar kifejezések is nagyon hasonlítanak egymásra. A spiritualitás tehát valamiképpen a lélekkel, a lélegzetvétellel, az élet megmagyarázhatatlan és természetes velejáróival foglalkozik.

A spiritualitás egyértelműen egy kapcsolatot jelöl. Viszont, hogy kivel, nos…ez az igazi kérdés. Ez a kapcsolat nagyban függhet önmagunk tapasztalataitól és környezetétől is. Van, aki a valláshoz köti, és egy magasabb létezővel való kapcsolatot lát benne, amíg mások a paranormalitást, megmagyarázhatatlant tulajdonítják ennek. Míg mások a halál utáni élet, vagy az önmagunkhoz való erőteljesebb kapcsolódás lehetőségét keresik a spirituális kapcsolatokban.
Miért foglalkozunk ezzel a területtel?
Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor azért mert ez egy ismeretlen, és úgymond a maga tényleges valójában megismerhetetlen terület. Az ismeretlennel pedig mindig izgalmas foglalkozni. De vajon miért alakulhatott ki egyáltalán a spirituális gondolkodásunk? Erre talán a legkézenfekvőbb válasz az, hogy az ember egy ponton felismerte önmaga mulandóságát, tehát belátta, hogy az elmúlás úgymond elkerülhetetlen. Ez a fajta transzcendens és ismeretlen világ, pedig valamilyen formában megszólít mindenkit, és fontosságának alapja, hogy a kérdések létezésünk velejáróira vonatkoznak, de ezekre a kérdésekre 100 százalékban egzakt választ nem tudunk adni. Ilyenek például, hogy: mi az életünk értelme? Létezik-e Isten? A Sors? Az Univerzum? Lehetséges-e, hogy nem csak az az egyetlen valóság létezik, amiben mi létezünk? Van-e lelkünk? Mi történik velünk a halál után?

A spiritualitásunkat pedig napjainkban szinte bármilyen formában megélhetjük. Majdnem minden nap feltehetjük a kérdést, hogy mit lehetett volna máshogy, ha ezt tettem volna, akkor jobb lett volna? De gondolkodhatunk arról is, hogy mi fog történni velünk a halál után, vajon fogunk-e haldokolni, vagy csak “egyszerűen vége lesz”. Ezekre a kérdésekre pedig jelen tudásunk szerint nem létezik válasz. Az pedig, hogy ezekkel a gondolatokkal mennyire foglalkozunk leginkább rajtunk múlik. Itt is igaz, hogy ezen gondolatok elfojtása egyáltalán nem jó, de túlságosan a hatásuk alá kerülni szintén rossz lehet.
Megfogható-e a spiritualitás?
A mai gondolkodás szerint talán az a legelfogadottabb, hogy az agyunk csak reagál és befogadja az egyfajta metafizikai létezés ingereit. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ezek az élmények csupán az agyunk működésének melléktermékei. Arra a kérdésre, hogy az agyunk képes-e felfogni a létező spirituális élményeket, vagy éppen ellenkezőleg, sajnos nincs válasz.
Akárhogyan is legyen, annyi biztos, hogy a spirituális megélésnek vannak testi “tünetei” is. Vagyis, ha hiszünk valamiben, vagy megengedjük magunknak a spirituális élményeket, az megjelenik a lelki jólétünkön kívül az agyunk és a testünk egyéb területeinek működésében is.

Hinni vagy nem hinni?
A spirituális odafordulás rengeteg kérdést vet fel jelenlegi állapotában. Talán azt lehet kijelenteni, hogy hinni jó, higgyünk bármiben is, ami közel áll hozzánk. A spiritualitás másrészt nagyon személyes magánügyünk, amelybe, hogyha bárki kívülről akar beférkőzni, akkor legtöbbször válaszok nélkül marad. Azonban ahhoz, hogy a spiritualitás életünkre való hatásáról pontosabb képet kapjunk, még rengeteg felfedezést kell tennünk, mind önmagunkkal kapcsolatban, mind pedig a tudományok területén.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.