Menü

Spiritualitás és józan ész kettőssége

Mi a spiritualitás?

A latin “spiritus” szó egyszerre jelenti a levegőt és a lélegzetet, valamint a lélek és a szellem szót is. Ahogy látszik, a magyar kifejezések is nagyon hasonlítanak egymásra. A spiritualitás tehát valamiképpen a lélekkel, a lélegzetvétellel, az élet megmagyarázhatatlan és természetes velejáróival foglalkozik.

A spiritualitás egyértelműen egy kapcsolatot jelöl. Viszont, hogy kivel, nos…ez az igazi kérdés. Ez a kapcsolat nagyban függhet önmagunk tapasztalataitól és környezetétől is. Van, aki a valláshoz köti, és egy magasabb létezővel való kapcsolatot lát benne, amíg mások a paranormalitást, megmagyarázhatatlant tulajdonítják ennek. Míg mások a halál utáni élet, vagy az önmagunkhoz való erőteljesebb kapcsolódás lehetőségét keresik a spirituális kapcsolatokban.

Miért foglalkozunk ezzel a területtel?

Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor azért mert ez egy ismeretlen, és úgymond a maga tényleges valójában megismerhetetlen terület. Az ismeretlennel pedig mindig izgalmas foglalkozni. De vajon miért alakulhatott ki egyáltalán a spirituális gondolkodásunk? Erre talán a legkézenfekvőbb válasz az, hogy az ember egy ponton felismerte önmaga mulandóságát, tehát belátta, hogy az elmúlás úgymond elkerülhetetlen. Ez a fajta transzcendens és ismeretlen világ, pedig valamilyen formában megszólít mindenkit, és fontosságának alapja, hogy a kérdések létezésünk velejáróira vonatkoznak, de ezekre a kérdésekre 100 százalékban egzakt választ nem tudunk adni. Ilyenek például, hogy: mi az életünk értelme? Létezik-e Isten? A Sors? Az Univerzum? Lehetséges-e, hogy nem csak az az egyetlen valóság létezik, amiben mi létezünk? Van-e lelkünk? Mi történik velünk a halál után?

A spiritualitásunkat pedig napjainkban szinte bármilyen formában megélhetjük. Majdnem minden nap feltehetjük a kérdést, hogy mit lehetett volna máshogy, ha ezt tettem volna, akkor jobb lett volna? De gondolkodhatunk arról is, hogy mi fog történni velünk a halál után, vajon fogunk-e haldokolni, vagy csak “egyszerűen vége lesz”. Ezekre a kérdésekre pedig jelen tudásunk szerint nem létezik válasz. Az pedig, hogy ezekkel a gondolatokkal mennyire foglalkozunk leginkább rajtunk múlik. Itt is igaz, hogy ezen gondolatok elfojtása egyáltalán nem jó, de túlságosan a hatásuk alá kerülni szintén rossz lehet.

Megfogható-e a spiritualitás?

A mai gondolkodás szerint talán az a legelfogadottabb, hogy az agyunk csak reagál és befogadja az egyfajta metafizikai létezés ingereit. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ezek az élmények csupán az agyunk működésének melléktermékei. Arra a kérdésre, hogy az agyunk képes-e felfogni a létező spirituális élményeket, vagy éppen ellenkezőleg, sajnos nincs válasz.

Akárhogyan is legyen, annyi biztos, hogy a spirituális megélésnek vannak testi “tünetei” is. Vagyis, ha hiszünk valamiben, vagy megengedjük magunknak a spirituális élményeket, az megjelenik a lelki jólétünkön kívül az agyunk és a testünk egyéb területeinek működésében is.

Hinni vagy nem hinni?

A spirituális odafordulás rengeteg kérdést vet fel jelenlegi állapotában. Talán azt lehet kijelenteni, hogy hinni jó, higgyünk bármiben is, ami közel áll hozzánk. A spiritualitás másrészt nagyon személyes magánügyünk, amelybe, hogyha bárki kívülről akar beférkőzni, akkor legtöbbször válaszok nélkül marad. Azonban ahhoz, hogy a spiritualitás életünkre való hatásáról pontosabb képet kapjunk, még rengeteg felfedezést kell tennünk, mind önmagunkkal kapcsolatban, mind pedig a tudományok területén.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.