Menü

A dependens személyiségzavar jellemzői

A dependens személyiségzavar (dependent personality disorder, DSD) a szorongásos személyiségzavarok csoportjába sorolható személyiségzavar. A DSM-IV meghatározása szerint a DSD legfőbb jellemzője a pervazív és túlzott gondoskodásra való igény, ami behódoló és függő viselkedéshez, valamint az elválástól való félelemhez vezet. A dependens személyiségzavar jellemzően kora felnőttkorban jelentkezik, megjelenésének kontextusa változatos lehet.

Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek. Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.

Személyiségünk optimális esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.

A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó tartós és rugalmatlan mintázata, mely jelentősen eltér a kultúra, a környezet elvárásaitól. Ez a rugalmatlanság gyakran pszichés sérüléseket, interperszonális vagy munkahelyi konfliktusokban megjelenő szenvedést, problémákat, nehézségeket okoz.

A dependens (függő) személyiségzavar jellemzői

A dependens személyiségzavarban szenvedő embert a más személyektől való átható, passzív függőség jellemzi. A függőség kiterjed kisebb és nagyobb élethelyzeti döntésekre egyaránt. Félelem mások támogatásának elvesztésétől. Reménytelenség és inkompetencia érzése. Mások kívánságának passzív elfogadása. Az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz. Hajlam a felelősség, másokra való áthárítására.

További jellemzők

Általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék
Önmagát kapaszkodó a magatartás és a szeparációtól (elhagyatástól) való félelme irányítja
Mások messzemenő tanácsa és bíztatása nélkül nehézségei vannak a mindennapi döntéshozatalban
Másokra van szüksége ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az élete legtöbb területén
Nehezen fejezi ki másokkal szemben a véleményét, mert attól fél, hogy elveszíti támogatásukat
Képtelen önállóan bármit kezdeményezni, vagy egyedül elvégezni, mert nincs önbizalma, és az energiahiány jellemzi
Mások támogatásának túlzott mértékű megnyerése érdekében odáig jut, hogy önként jelentkezik számára kellemetlen feladatok elvégzésére
Kényelmetlenül, gyámoltalanul érzi magát egyedül, mert felfokozottan fél attól, hogy nem képes megvédeni önmagát
Ha egy szoros kapcsolata megszakad, sürgősen új kapcsolatot kell keresnie, hogy a védelem és a támogatás meg ne szakadjon
Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.

Az érzelmi stabilitás nem egy adottság

Csecsemőként kétségbeesetten ordítunk az értetlen felnőttekkel, és – amikor nem kapjuk meg azonnal a magunkét – sokszor felnőttként sem jutunk jobb megoldásra. Vajon miért viselkedünk felnőtt fejjel is gyerekként, amikor nem érjük el a célunkat? Hogyan lehet az, hogy egy nyelvet beszélünk, de hiába, mert mégsem értjük meg egymást? Miért mennek füstbe nagy lánggal indult kapcsolatok, nagy lelkesedéssel indított közös munkák, projektek?

A nyár végi depresszió leküzdése

A nyár végi depresszió egy új keletű, viszont igenis létező probléma. Nyaranta a diákok a nyári szünetüket töltik, sokan nyaralni mennek. Majd ősszel beüt a realista valóság, miszerint kezdődik az iskola, vagy éppen a munka. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy miért alakul ki a nyár végi depresszió, hogyan lehet túllépni rajta, és mit tehetünk ellene.

Mit jelent a szürke kő technika és mikor alkalmazzuk?

Egyszer megkérdezték tőlem, ismerem-e a szürke kavics módszerét, s bevallom nem tudtam miről van szó, most már azt gondolom jó, ha mindenki ismeri és alkalom adtán alkalmazza bizonyos emberekkel szemben ezt a technikát.

A kiégés leggyakoribb jelei

A burnout (kiégés) szindrómát először Freudenberger írta le 1974-ben. Krónikus, emocionális megterhelés és stressz kapcsán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülést értünk alatta. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével; valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével.

Mi az a digitális detox?

A modern világ velejárója a megnövekedett képernyőidő, a több digitális jelenlét, valamint a közösségi média forradalma. Az elektronikus készülékek használata sokszor elkerülhetetlen, például a munka világában is nap mint nap szükséges a számítógépek többórányi igénybevétele. Ám mindez időnként súlyos hatást gyakorol a jólétünkre nézve, és rengeteg negatív következményt idéz elő.