A dependens személyiségzavar jellemzői
- Dátum: 2021.12.12., 06:42
- Udvari Fanni
- dependens, életmód, kapcsolat, kötődés, lélek, önbecsülés, psziché, stressz, személyiség, tanácsadás
A dependens személyiségzavar (dependent personality disorder, DSD) a szorongásos személyiségzavarok csoportjába sorolható személyiségzavar. A DSM-IV meghatározása szerint a DSD legfőbb jellemzője a pervazív és túlzott gondoskodásra való igény, ami behódoló és függő viselkedéshez, valamint az elválástól való félelemhez vezet. A dependens személyiségzavar jellemzően kora felnőttkorban jelentkezik, megjelenésének kontextusa változatos lehet.
Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek. Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.
Személyiségünk optimális esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.
A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó tartós és rugalmatlan mintázata, mely jelentősen eltér a kultúra, a környezet elvárásaitól. Ez a rugalmatlanság gyakran pszichés sérüléseket, interperszonális vagy munkahelyi konfliktusokban megjelenő szenvedést, problémákat, nehézségeket okoz.
A dependens (függő) személyiségzavar jellemzői
A dependens személyiségzavarban szenvedő embert a más személyektől való átható, passzív függőség jellemzi. A függőség kiterjed kisebb és nagyobb élethelyzeti döntésekre egyaránt. Félelem mások támogatásának elvesztésétől. Reménytelenség és inkompetencia érzése. Mások kívánságának passzív elfogadása. Az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz. Hajlam a felelősség, másokra való áthárítására.
További jellemzők
Általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék
Önmagát kapaszkodó a magatartás és a szeparációtól (elhagyatástól) való félelme irányítja
Mások messzemenő tanácsa és bíztatása nélkül nehézségei vannak a mindennapi döntéshozatalban
Másokra van szüksége ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az élete legtöbb területén
Nehezen fejezi ki másokkal szemben a véleményét, mert attól fél, hogy elveszíti támogatásukat
Képtelen önállóan bármit kezdeményezni, vagy egyedül elvégezni, mert nincs önbizalma, és az energiahiány jellemzi
Mások támogatásának túlzott mértékű megnyerése érdekében odáig jut, hogy önként jelentkezik számára kellemetlen feladatok elvégzésére
Kényelmetlenül, gyámoltalanul érzi magát egyedül, mert felfokozottan fél attól, hogy nem képes megvédeni önmagát
Ha egy szoros kapcsolata megszakad, sürgősen új kapcsolatot kell keresnie, hogy a védelem és a támogatás meg ne szakadjon
Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem
Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.