Menü

Nagyanyáink még tudták, hogy mi az a zero waste

A világ egyik részén elképesztő mérteket ölt az élelmiszerpazarlás, míg a másik felén éheznek. Az ökológiai lábnyom jelentős részéért felelős az élelmiszertermelés és -kereskedelem. Sokat és sokszor elismételt mondatok, amit számos beszédes adat támaszt alá. Ha csak hazai viszonylatban nézzük, a 2019-es NÉBIH felmérés szerint egy átlag magyar lakos évente 65 kg élelmiszerhulladékot termel, aminek majdnem a fele indokolatlanul megy a szemétbe. Ez a mennyiség Ázsiában például „csak” 8 kg. Ahogy a tartós eredményt ígérő fogyókúrákat, úgy az élelmiszerpazarlás megállítását is apró, praktikus lépésekkel kell elkezdeni, amelyek aztán az életünk részévé válnak – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Hogy miként jutottunk idáig, nem nehéz belátni, ha belegondolunk, hogyan működött akár csak 30-40 évvel ezelőtt egy háztartás. Nem sok hulladék keletkezett, az biztos. Nem használtak egyszer használatos műanyagokat, elenyésző volt a csomagolóanyag, az is jobbára zsírpapír. A ház körül tartott állatoknak szinte minden részét felhasználták: tejét, zsírját, húsát, máját, tollát. A zöldség, gyümölcs megtermett a kertben vagy a veteményesben, az élelmiszermaradékból új fogások készültek, az emberi fogyasztásra nem alkalmas maradék pedig ment a kutyáknak, vagy a disznók elé kerülő moslékba. Mindenki szépen a saját kosarával vagy vászon cekkerével járt a boltba, az első nejlon reklámszatyrok még évek múlva is státuszszimbólumnak számítottak. Éveken át hordták a rányomtatott reklámlány felismerhetetlenségig lekopott arcával.

Sok szempontból érdemes feleleveníteni a régi gyakorlatot, mert ha egy az egyben nem is, de sok elemét ma is jól lehet alkalmazni a fenntarthatóság jegyében – mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. – Nem volt az olyan régen, amikor az étel kidobása szinte bűnnek számított és a csomagolásba sem fulladtunk bele. Most pedig ott tartunk, hogy az élelmiszerpazarlás fogalmát is definiálni kell. Ez a helyzet sarkalt minket arra, hogy az érvényben lévő táplálkozási ajánlásunkat megújítsuk, és az átdolgozott OKOSTÁNYÉR®-ba sokkal hangsúlyosabban kerüljenek be a táplálkozással kapcsolatos fenntarthatósági szempontok is.”

Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel kerül a szemétbe, aminél elkerülhető lett volna, hogy hulladék legyen belőle. Ilyenek lehetnek a lejárt szavatosságú ételek vagy a kidobott ételmaradékok. Emellett vannak az emberi fogyasztásra nem alkalmas hulladékok is (csontok, héjak, magvak), amelyeknek egy része újrahasznosítható is lehetne.

Zero waste megoldások a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségétől:

a zöldségek, gyümölcsök héjából készítsünk savanyúságot vagy chipset
a gyümölcshéjból (pl. alma, körte) főzhetünk finom teát, de házi potpurri is varázsolható belőle
a zöldséghéjat, szárakat, leveleket semmiképp ne dobjuk ki, főzzünk belőle más fogásokhoz jól használható zöldség alaplevet
a zöldségek leveléből (pl. karalábé, retek) készülhet pesztó, de smoothie-ba is betehető
a zöldségek zsenge leveleit felhasználhatjuk rakott ételekhez
a tojáshéjból forralás után egy egyszerű kávédarálóban készülhet tojáshéj-por, amivel smoothie-kat vagy akár zabkását is dúsíthatunk, alaposan megemeli a kalciumtartalmat
a kávézaccból remek házi bőrradír állítható elő, de rádobhatjuk a szobanövények földjére is
a kezeletlen cirusfélék héja kiváló házi tisztítószer, ragyogóvá varázsolja a mosogatót, mikrót, csaptelepeket
a megszáradt sajtból csináljunk fondüt vagy sajtropogóst, mártást vagy krémlevest
süssük meg a fonnyadt zöldséget, a túlérett gyümölcsökből pedig készüljön smoothie vagy kompót
a száraz kenyeret daráljuk le prézlinek, de süthetünk belőle levesbetétnek, saláták tetejére krutont is
a főtt étel maradékából készítsünk új fogást, pl. krumplipüréből gnocchit, pörköltből töltött palacsintát, rizsköretből sült rizst zöldségekkel, párolt zöldségköretből krémlevest

Folyamatosan nézzük át az otthoni készleteinket, és adjunk még egy esélyt a már kevésbé friss, de még biztonságosan elfogyasztható élelmiszereknek! Érdemes tudni, hogy a minőségmegőrzési idő nem azonos a fogyaszthatósági idővel. Minőségmegőrzési időt az alacsony víz és/vagy fehérjetartalmú termékeken találunk, ezek a jelölt dátum után is biztonságosan elfogyaszthatók. Az élvezeti értékük csökkenhet, de a tápérték változatlan, ezért kár lenne ezeket elpocsékolni!

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetség sajtóközleménye

Mit jelent a liofilizálás?

A liofilizálás, vagy más néven fagyasztva szárítás az egyik legkíméletesebb tartósítási módszer, melynek során a teljes víztartalmat eltávolítják, így a gyümölcs minden értékes összetevője, tápanyaga teljes egészében megmarad.

Vágódeszkák fertőtlenítése

Egy eszköz, amit nap mint nap használunk. Egy eszköz, amely készülhet fából vagy műanyagból. Nyers zöldségeket, gyümölcsöket, halat, húst aprítunk rajta számos lehetőséget adva ezzel a baktériumoknak, hogy megtelepedjenek a felszínen, és szaporodni kezdjenek. Te hogyan fertőtleníted a vágódeszkáidat?

Farsangi hagyományok és népszokások

A farsang a vízkereszttől húshagyókedd éjfélig, és a nagyböjtig tartó 40 napos időszak. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény vallás szempontjából semmilyen hivatalos ünnep nem kötődik hozzá. Alapvetően csak néphagyományokra épül.

Érdekességek és tévhitek a balkezességről

Az emberek zöme jobb- vagy balkezes, de van, akinek mindkét keze ügyes. A balkezességről számos érdekesség elmondható és sok tévhit kering, erről szól mai cikkünk.

Gyermekláncfű házilag felhasználva

A gyermekláncfűben található fitonutrienseknek víz- és hashajtó hatása egyaránt van, így segít megszabadulni a szövetek között felhalmozódó, felesleges folyadéktól.