Miért nem emlékszünk az álmainkra?
- Dátum: 2022.02.28., 03:06
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- álmodik, álom, álomfejtés, álomnapló, alszik, ébredés, élelmiszer, emlékszik, felébred, feljegyez, háziállat., hormon, hosszútávú, magyarázat, memória, noradrenalin, összefüggés, pihen, pihentető, praktika, REM fázis, rémálom, rövidtávú, szint, tanulmányok, valóságos
A jobbik eset, ha a napjainkból 6-7-8 órát (kinek mennyi az ideális) alvással tölthetünk.
Jó, most nem a háromgyerekes anyuka énem fog beszélni a 8 órás alvásokról, de tegyük fel, hogy alszunk. Eleget. Pihentetőt. Normál esetben az életünk körülbelül egyharmadát töltjük alvással. Gyakran álmodunk is, még ha nem is mindig emlékszünk rá. Vajon miért van az, hogy nem emlékszünk az álmainkra?
Előfordul persze, hogy mikor felébredünk, emlékszünk az álmainkra, nagyon valóságosnak tűnnek, de az is lehet, hogy azonnal elfelejtjük őket, Ennek a jelenségnek nagyrészt hormonális okai vannak.
Mitől függ, hogy emlékszünk-e az álmainkra?
Talán hallottuk már a REM-fázis kifejezést, ez angolul így hangzik: „rapid eye movement”, vagyis gyors szemmozgásos fázis. Ekkor a legaktívabb az agyunk, ekkor jelennek meg az álmok.
Szakemberek szerint az álmaink először a rövid távú memóriába kerülnek, majd innen juthatnak el a hosszú távú memóriáig egy bizonyos hormon segítségével, ez azonban már az álmok kisebb hányadával történik meg.
Az álmok a hosszú távú memóriába egy noradrenalin nevű hormon segítségével jutnak át, s általában alvás közben a szintje alacsony marad. Ha valamiért mégis megemelkedik e hormon mennyisége, azzal magyarázható, hogy erős az álom érzelmi hatása, olykor fel is riadunk erre, ekkor mondjuk, hogy rémálmot láttunk.
Akik az álmukra emlékeznek, magasabb a noradrenalin hormon szinttel bírnak, mely átviszi álmuk képeit a hosszútávú memóriába.
Általában közvetlenül ébredés után a legnagyobb az esélye annak, hogy emlékezzünk az álmainkra, ilyenkor érdemes lejegyezni őket, hogy később egy álomfejtés során megkereshessük az okokat, magyarázatokat, összefüggéseket.
Megemlítendő, hogy gyakran az is okoz rémálmot, hogy lefekvés előtt olyat ettünk, ami megzavarja az alvásunk nyugalmát, vagy túl sok ételt/italt vettünk magunkhoz, ebben az esetben érdemes tanulmányozni a lefekvés előtt ajánlott, vagy éppenséggel kerülendő élelmiszerek listáját.
Ha valakinek fontos, hogy vissza tudjon emlékezni arra, amit álmodott, érdemes megfogadni a következő praktikákat.
A legjobb, ha közvetlenül ébredés után megpróbáljuk feljegyezni, amit álmunkban láttunk, akkor nem veszik el, nem felejtődik el. Érdemes álomnaplót vezetni, megfejtésüket eltehetjük későbbre. S végezetül egy érdekesség: megfigyelték, hogy azok az emberek, akik a háziállatukkal együtt pihennek, általában sokkal pihentetőbben és nyugodtabban alszanak.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.