Menü

Miért nem emlékszünk az álmainkra?

A jobbik eset, ha a napjainkból 6-7-8 órát (kinek mennyi az ideális) alvással tölthetünk.

Jó, most nem a háromgyerekes anyuka énem fog beszélni a 8 órás alvásokról, de tegyük fel, hogy alszunk. Eleget. Pihentetőt. Normál esetben az életünk körülbelül egyharmadát töltjük alvással. Gyakran álmodunk is, még ha nem is mindig emlékszünk rá. Vajon miért van az, hogy nem emlékszünk az álmainkra?

Előfordul persze, hogy mikor felébredünk, emlékszünk az álmainkra, nagyon valóságosnak tűnnek, de az is lehet, hogy azonnal elfelejtjük őket, Ennek a jelenségnek nagyrészt hormonális okai vannak.

Mitől függ, hogy emlékszünk-e az álmainkra?

Talán hallottuk már a REM-fázis kifejezést, ez angolul így hangzik: „rapid eye movement”, vagyis gyors szemmozgásos fázis. Ekkor a legaktívabb az agyunk, ekkor jelennek meg az álmok.

Szakemberek szerint az álmaink először a rövid távú memóriába kerülnek, majd innen juthatnak el a hosszú távú memóriáig egy bizonyos hormon segítségével, ez azonban már az álmok kisebb hányadával történik meg.

Az álmok a hosszú távú memóriába egy noradrenalin nevű hormon segítségével jutnak át, s általában alvás közben a szintje alacsony marad. Ha valamiért mégis megemelkedik e hormon mennyisége, azzal magyarázható, hogy erős az álom érzelmi hatása, olykor fel is riadunk erre, ekkor mondjuk, hogy rémálmot láttunk.

Akik az álmukra emlékeznek, magasabb a noradrenalin hormon szinttel bírnak, mely átviszi álmuk képeit a hosszútávú memóriába.

Általában közvetlenül ébredés után a legnagyobb az esélye annak, hogy emlékezzünk az álmainkra, ilyenkor érdemes lejegyezni őket, hogy később egy álomfejtés során megkereshessük az okokat, magyarázatokat, összefüggéseket.

Megemlítendő, hogy gyakran az is okoz rémálmot, hogy lefekvés előtt olyat ettünk, ami megzavarja az alvásunk nyugalmát, vagy túl sok ételt/italt vettünk magunkhoz, ebben az esetben érdemes tanulmányozni a lefekvés előtt ajánlott, vagy éppenséggel kerülendő élelmiszerek listáját.

Ha valakinek fontos, hogy vissza tudjon emlékezni arra, amit álmodott, érdemes megfogadni a következő praktikákat.

A legjobb, ha közvetlenül ébredés után megpróbáljuk feljegyezni, amit álmunkban láttunk, akkor nem veszik el, nem felejtődik el. Érdemes álomnaplót vezetni, megfejtésüket eltehetjük későbbre. S végezetül egy érdekesség: megfigyelték, hogy azok az emberek, akik a háziállatukkal együtt pihennek, általában sokkal pihentetőbben és nyugodtabban alszanak.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.