A szelénhiány leggyakoribb tünetei
- Dátum: 2022.03.27., 18:01
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- energia, érzékenység, feszültség, gyengeség, hajhullás, hízás, ingerültség, pajzsmirigy, szárazság, szélén
A fáradtság, a kimerültség, az izomfájdalom, vagy a hajhullás tipikusan olyan tünet, melynek hátterében számos kiváltó ok, vagy akár betegség is állhat. Elsőre nem gondolnánk, de mindegyik utalhat szelénhiányra is.

Immunrendszerünk és szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez sok vitamin és nyomelem szükséges. Utóbbiak közé tartozik a szelén is, amit nem önmagában, hanem szelenoproteinek formájában hasznosít szervezetünk. Rendkívül kis mennyiség elegendő belőle, eleve csak 10-15 mg raktározódik a testünkben: nagyrészt a májban, a hasnyálmirigyben, a pajzsmirigyben, a körömben, illetve a fogzománcban. Féléves korig az ajánlott napi bevitel körülbelül 10 mikrogramm, 4-6 éves korban 50 mikrogramm, felnőtt nők esetében 60, férfiaknál pedig legfeljebb 75 mikrogramm körül alakul. Még akkor sincs szükségünk ennél jóval nagyobb mennyiségre, ha bizonyos életmódbeli tényezők vagy egészségi állapot - például intenzív fizikai munka, stressz, esetleg várandósság - miatt szervezetünk és immunrendszerünk fokozottabb igénybevételnek van kitéve.
Pontosan mire és miért jó a szelén?
Különösen az őszi-téli időszakban jelent nagy támogatást immunrendszerünknek, amikor fogékonyabbak vagyunk a különféle légzőszervi megbetegedésekre, fertőzésekre, illetve a tavaszi fáradság idején. Ekkor hormonháztartásunk ugyan igyekszik alkalmazkodni az új évszakhoz, de szervezetünk nem tud azonnal átállni, sem feltöltődni. A szelén számos enzim alkotórésze, ezért fontos szerepe van a sejtmembránok és szövetek épségének megőrzésében, és létfontosságú a máj, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, - férfiaknál a herék - és az izomzat normális működéséhez.

Milyen tüneteket okozhat a szelénhiány?
Ha szervezetünk nem jut elegendő szelénhez, és ez az állapot állandósul, számos szimptóma jelentkezhet. Például egész testre kiterjedő ízületi- és izomfájdalom, általános gyengeség. Ahogy az a National Center for Biotechnology Information oldalán közzétett összefoglalóból kiderül, súlyos esetben a szelénhiány Kashin-Beck-kórt okozhat, ami a csontok, a porcok és az ízületek deformitásával jár, és akár mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. (Főleg Kína egyes tartományaiban okoz gondot a nem megfelelő minőségű gabona, ivóvíz és ásványi anyagokban szegény táplálkozás miatt.)
Gyakori és jellemző szelénhiányra utaló tünet az általános fáradtság, fáradékonyság, álmosság, kimerültség, melyek hátterében gyakran pajzsmirigy-alulműködés áll. A pajzsmirigyhormon termelődésének csökkenését a jódhiány mellett ugyanis a szelénhiány is okozhatja. A pajzsmirigy kiegyensúlyozott működéséhez a hormonok alakításához nélkülözhetetlenek a szeléntartalmú enzimek.
Pajzsmirigy problémára, ezzel együtt szelénhiányra utalhat az ingerültség, a bőrszárazság, az állandó feszültségérzés, a hízás, a hajhullás és a hidegre való érzékenység is.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.