Menü

A szelénhiány leggyakoribb tünetei

A fáradtság, a kimerültség, az izomfájdalom, vagy a hajhullás tipikusan olyan tünet, melynek hátterében számos kiváltó ok, vagy akár betegség is állhat. Elsőre nem gondolnánk, de mindegyik utalhat szelénhiányra is.

Immunrendszerünk és szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez sok vitamin és nyomelem szükséges. Utóbbiak közé tartozik a szelén is, amit nem önmagában, hanem szelenoproteinek formájában hasznosít szervezetünk. Rendkívül kis mennyiség elegendő belőle, eleve csak 10-15 mg raktározódik a testünkben: nagyrészt a májban, a hasnyálmirigyben, a pajzsmirigyben, a körömben, illetve a fogzománcban. Féléves korig az ajánlott napi bevitel körülbelül 10 mikrogramm, 4-6 éves korban 50 mikrogramm, felnőtt nők esetében 60, férfiaknál pedig legfeljebb 75 mikrogramm körül alakul. Még akkor sincs szükségünk ennél jóval nagyobb mennyiségre, ha bizonyos életmódbeli tényezők vagy egészségi állapot - például intenzív fizikai munka, stressz, esetleg várandósság - miatt szervezetünk és immunrendszerünk fokozottabb igénybevételnek van kitéve.

Pontosan mire és miért jó a szelén?
Különösen az őszi-téli időszakban jelent nagy támogatást immunrendszerünknek, amikor fogékonyabbak vagyunk a különféle légzőszervi megbetegedésekre, fertőzésekre, illetve a tavaszi fáradság idején. Ekkor hormonháztartásunk ugyan igyekszik alkalmazkodni az új évszakhoz, de szervezetünk nem tud azonnal átállni, sem feltöltődni. A szelén számos enzim alkotórésze, ezért fontos szerepe van a sejtmembránok és szövetek épségének megőrzésében, és létfontosságú a máj, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, - férfiaknál a herék - és az izomzat normális működéséhez.

Milyen tüneteket okozhat a szelénhiány?
Ha szervezetünk nem jut elegendő szelénhez, és ez az állapot állandósul, számos szimptóma jelentkezhet. Például egész testre kiterjedő ízületi- és izomfájdalom, általános gyengeség. Ahogy az a National Center for Biotechnology Information oldalán közzétett összefoglalóból kiderül, súlyos esetben a szelénhiány Kashin-Beck-kórt okozhat, ami a csontok, a porcok és az ízületek deformitásával jár, és akár mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. (Főleg Kína egyes tartományaiban okoz gondot a nem megfelelő minőségű gabona, ivóvíz és ásványi anyagokban szegény táplálkozás miatt.)

Gyakori és jellemző szelénhiányra utaló tünet az általános fáradtság, fáradékonyság, álmosság, kimerültség, melyek hátterében gyakran pajzsmirigy-alulműködés áll. A pajzsmirigyhormon termelődésének csökkenését a jódhiány mellett ugyanis a szelénhiány is okozhatja. A pajzsmirigy kiegyensúlyozott működéséhez a hormonok alakításához nélkülözhetetlenek a szeléntartalmú enzimek.

Pajzsmirigy problémára, ezzel együtt szelénhiányra utalhat az ingerültség, a bőrszárazság, az állandó feszültségérzés, a hízás, a hajhullás és a hidegre való érzékenység is.

Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek

A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.