Menü

A szelénhiány leggyakoribb tünetei

A fáradtság, a kimerültség, az izomfájdalom, vagy a hajhullás tipikusan olyan tünet, melynek hátterében számos kiváltó ok, vagy akár betegség is állhat. Elsőre nem gondolnánk, de mindegyik utalhat szelénhiányra is.

Immunrendszerünk és szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez sok vitamin és nyomelem szükséges. Utóbbiak közé tartozik a szelén is, amit nem önmagában, hanem szelenoproteinek formájában hasznosít szervezetünk. Rendkívül kis mennyiség elegendő belőle, eleve csak 10-15 mg raktározódik a testünkben: nagyrészt a májban, a hasnyálmirigyben, a pajzsmirigyben, a körömben, illetve a fogzománcban. Féléves korig az ajánlott napi bevitel körülbelül 10 mikrogramm, 4-6 éves korban 50 mikrogramm, felnőtt nők esetében 60, férfiaknál pedig legfeljebb 75 mikrogramm körül alakul. Még akkor sincs szükségünk ennél jóval nagyobb mennyiségre, ha bizonyos életmódbeli tényezők vagy egészségi állapot - például intenzív fizikai munka, stressz, esetleg várandósság - miatt szervezetünk és immunrendszerünk fokozottabb igénybevételnek van kitéve.

Pontosan mire és miért jó a szelén?
Különösen az őszi-téli időszakban jelent nagy támogatást immunrendszerünknek, amikor fogékonyabbak vagyunk a különféle légzőszervi megbetegedésekre, fertőzésekre, illetve a tavaszi fáradság idején. Ekkor hormonháztartásunk ugyan igyekszik alkalmazkodni az új évszakhoz, de szervezetünk nem tud azonnal átállni, sem feltöltődni. A szelén számos enzim alkotórésze, ezért fontos szerepe van a sejtmembránok és szövetek épségének megőrzésében, és létfontosságú a máj, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, - férfiaknál a herék - és az izomzat normális működéséhez.

Milyen tüneteket okozhat a szelénhiány?
Ha szervezetünk nem jut elegendő szelénhez, és ez az állapot állandósul, számos szimptóma jelentkezhet. Például egész testre kiterjedő ízületi- és izomfájdalom, általános gyengeség. Ahogy az a National Center for Biotechnology Information oldalán közzétett összefoglalóból kiderül, súlyos esetben a szelénhiány Kashin-Beck-kórt okozhat, ami a csontok, a porcok és az ízületek deformitásával jár, és akár mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. (Főleg Kína egyes tartományaiban okoz gondot a nem megfelelő minőségű gabona, ivóvíz és ásványi anyagokban szegény táplálkozás miatt.)

Gyakori és jellemző szelénhiányra utaló tünet az általános fáradtság, fáradékonyság, álmosság, kimerültség, melyek hátterében gyakran pajzsmirigy-alulműködés áll. A pajzsmirigyhormon termelődésének csökkenését a jódhiány mellett ugyanis a szelénhiány is okozhatja. A pajzsmirigy kiegyensúlyozott működéséhez a hormonok alakításához nélkülözhetetlenek a szeléntartalmú enzimek.

Pajzsmirigy problémára, ezzel együtt szelénhiányra utalhat az ingerültség, a bőrszárazság, az állandó feszültségérzés, a hízás, a hajhullás és a hidegre való érzékenység is.

Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.

Novemberi nyalánkságok, amiket érdemes kipróbálni

A sajttorta, a mogyorós kenyérpuding és a diós-meggyes sütemény csak néhány azokból a finomságokból, amelyek feldobhatják a hűvösebb napokat. Összegyűjtöttünk néhány egyszerű és finom receptet, amelyek jól illenek a novemberi délutánokhoz.

Miért fontos a kismedencei terület egészsége?

A medencefenék izomzata láthatatlanul dolgozik a háttérben, mégis alapvetően meghatározza a mindennapi magabiztosságot és a szexuális élet minőségét. Ideje félretenni a tabukat, megérteni ennek a zónának a valódi működését, és elsajátítani azokat a mindennapi szokásokat, amelyekkel hosszú távon is megőrizhető az intim egészség.

Savanyúságok a magyar konyhában

A magyar konyha elengedhetetlen része a savanyúság, de nem csak isteni finom, hanem kimondottan egészségesek is.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.