Menü

A szerelem öt szakasza

Aki már volt szerelmes, tudja, milyen bonyolult utólag megítélni e csodálatos érzés kezdetét. Mi több, még a szerelmesek sem mindig egységesen ítélik meg a helyzetet.

A titok abban áll, hogy meg kell birkózni a „szerelem 5 szakaszával”.

1. Egymásba szeretés

2. Egy párrá válás

3. Kiábrándulás

4. Valódi és tartós szerelem kiépítése

5. Ketten együtt képesek megváltoztatni a világot

Első szakasz: Egymásba szeretés
Ez a szakasz csodálatos, magyarázza a pszichoterapeuta, ugyanis csordultig vagyunk olyan hormonokkal, mint a dopamin, az oxitocin, a szerotonin, a tesztoszteron vagy az ösztrogén. Ekkor vetítjük ki minden reményünket és álmunkat a másik félre. Azt gondoljuk, hogy végre beteljesül minden olyan várakozásunk, melyeket előző kapcsolataink nem tudtak megadni.

Második szakasz: Egy párrá válás
Úgyhogy jöhet a következő szakasz, ahol elmélyül a szerelem, és ketten egy pár lesznek. Egy otthonuk lesz, ami az egység és az öröm ideje. Megtanuljuk, mi tetszik a másiknak, és kibővítjük saját életünket, hogy kialakíthassuk ‘kettőnk közös’ életét. Úgy érezzük, erősebb a kötelék köztünk és a szeretett személy között, biztonságban érezzük magunkat, és vigyáznak ránk. Sokszor úgy gondoljuk, ez a szerelem legmagasabb foka, és azt reméljük, hogy örökké így marad. De beköszönt a harmadik szakasz.

Harmadik szakasz: Kiábrándulás
Ezen a szakaszon áll vagy bukik a kapcsolat. Itt kezdenek el zavarni a kis dolgok. Úgy érezzük, kevésbé szeret, kevésbé figyel ránk a párunk. Sőt, sokszor úgy érezzük, rabok, sebzettek vagyunk, és ingerlékenyebbé válunk. Lefoglalhat minket a munka vagy a család, de elégedetlenségünk csak nő. Ekkor kérdőjelezzük meg az érzéseinket, és kapcsolatunk gyengülni kezd: hol van ő és a szerelem, amit egyszer éreztem iránta? Elgondolkodunk azon is, hogy ’kettőnk közös életéből’ kilépjünk. Feladod vagy felvállalod?

Negyedik szakasz: Valódi és tartós szerelem kiépítése

„A harmadik. szakasz boldogtalanságával való szembesülés egyik ajándéka, hogy felfedezhetjük a fájdalmaink és a köztünk lévő konfliktus gyökerét.” A próbatételen túljutva mindketten megtanulnak szövetségesekként viselkedni, így segítenek megérteni és begyógyítani egymás sebeit. Ne ábrándulj ki, a párod nem az, akiről mindig is álmodtál, de igenis olyan valaki, aki képes téged úgy szeretni, ahogy vagy.

Ez mindkét fél számára egy nagy lehetőség, hogy a ’kettejükben rejlő erő’ egy közös életcélban összpontosuljon. Ha minden szakasszal megküzdenek, közös életük szilárd alapokra kerül.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.