Menü

A szerelem öt szakasza

Aki már volt szerelmes, tudja, milyen bonyolult utólag megítélni e csodálatos érzés kezdetét. Mi több, még a szerelmesek sem mindig egységesen ítélik meg a helyzetet.

A titok abban áll, hogy meg kell birkózni a „szerelem 5 szakaszával”.

1. Egymásba szeretés

2. Egy párrá válás

3. Kiábrándulás

4. Valódi és tartós szerelem kiépítése

5. Ketten együtt képesek megváltoztatni a világot

Első szakasz: Egymásba szeretés
Ez a szakasz csodálatos, magyarázza a pszichoterapeuta, ugyanis csordultig vagyunk olyan hormonokkal, mint a dopamin, az oxitocin, a szerotonin, a tesztoszteron vagy az ösztrogén. Ekkor vetítjük ki minden reményünket és álmunkat a másik félre. Azt gondoljuk, hogy végre beteljesül minden olyan várakozásunk, melyeket előző kapcsolataink nem tudtak megadni.

Második szakasz: Egy párrá válás
Úgyhogy jöhet a következő szakasz, ahol elmélyül a szerelem, és ketten egy pár lesznek. Egy otthonuk lesz, ami az egység és az öröm ideje. Megtanuljuk, mi tetszik a másiknak, és kibővítjük saját életünket, hogy kialakíthassuk ‘kettőnk közös’ életét. Úgy érezzük, erősebb a kötelék köztünk és a szeretett személy között, biztonságban érezzük magunkat, és vigyáznak ránk. Sokszor úgy gondoljuk, ez a szerelem legmagasabb foka, és azt reméljük, hogy örökké így marad. De beköszönt a harmadik szakasz.

Harmadik szakasz: Kiábrándulás
Ezen a szakaszon áll vagy bukik a kapcsolat. Itt kezdenek el zavarni a kis dolgok. Úgy érezzük, kevésbé szeret, kevésbé figyel ránk a párunk. Sőt, sokszor úgy érezzük, rabok, sebzettek vagyunk, és ingerlékenyebbé válunk. Lefoglalhat minket a munka vagy a család, de elégedetlenségünk csak nő. Ekkor kérdőjelezzük meg az érzéseinket, és kapcsolatunk gyengülni kezd: hol van ő és a szerelem, amit egyszer éreztem iránta? Elgondolkodunk azon is, hogy ’kettőnk közös életéből’ kilépjünk. Feladod vagy felvállalod?

Negyedik szakasz: Valódi és tartós szerelem kiépítése

„A harmadik. szakasz boldogtalanságával való szembesülés egyik ajándéka, hogy felfedezhetjük a fájdalmaink és a köztünk lévő konfliktus gyökerét.” A próbatételen túljutva mindketten megtanulnak szövetségesekként viselkedni, így segítenek megérteni és begyógyítani egymás sebeit. Ne ábrándulj ki, a párod nem az, akiről mindig is álmodtál, de igenis olyan valaki, aki képes téged úgy szeretni, ahogy vagy.

Ez mindkét fél számára egy nagy lehetőség, hogy a ’kettejükben rejlő erő’ egy közös életcélban összpontosuljon. Ha minden szakasszal megküzdenek, közös életük szilárd alapokra kerül.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.