Menü
  • Elme és lélek
  • A szerelem öt szakasza

A szerelem öt szakasza

Aki már volt szerelmes, tudja, milyen bonyolult utólag megítélni e csodálatos érzés kezdetét. Mi több, még a szerelmesek sem mindig egységesen ítélik meg a helyzetet.

A titok abban áll, hogy meg kell birkózni a „szerelem 5 szakaszával”.

1. Egymásba szeretés

2. Egy párrá válás

3. Kiábrándulás

4. Valódi és tartós szerelem kiépítése

5. Ketten együtt képesek megváltoztatni a világot

Első szakasz: Egymásba szeretés
Ez a szakasz csodálatos, magyarázza a pszichoterapeuta, ugyanis csordultig vagyunk olyan hormonokkal, mint a dopamin, az oxitocin, a szerotonin, a tesztoszteron vagy az ösztrogén. Ekkor vetítjük ki minden reményünket és álmunkat a másik félre. Azt gondoljuk, hogy végre beteljesül minden olyan várakozásunk, melyeket előző kapcsolataink nem tudtak megadni.

Második szakasz: Egy párrá válás
Úgyhogy jöhet a következő szakasz, ahol elmélyül a szerelem, és ketten egy pár lesznek. Egy otthonuk lesz, ami az egység és az öröm ideje. Megtanuljuk, mi tetszik a másiknak, és kibővítjük saját életünket, hogy kialakíthassuk ‘kettőnk közös’ életét. Úgy érezzük, erősebb a kötelék köztünk és a szeretett személy között, biztonságban érezzük magunkat, és vigyáznak ránk. Sokszor úgy gondoljuk, ez a szerelem legmagasabb foka, és azt reméljük, hogy örökké így marad. De beköszönt a harmadik szakasz.

Harmadik szakasz: Kiábrándulás
Ezen a szakaszon áll vagy bukik a kapcsolat. Itt kezdenek el zavarni a kis dolgok. Úgy érezzük, kevésbé szeret, kevésbé figyel ránk a párunk. Sőt, sokszor úgy érezzük, rabok, sebzettek vagyunk, és ingerlékenyebbé válunk. Lefoglalhat minket a munka vagy a család, de elégedetlenségünk csak nő. Ekkor kérdőjelezzük meg az érzéseinket, és kapcsolatunk gyengülni kezd: hol van ő és a szerelem, amit egyszer éreztem iránta? Elgondolkodunk azon is, hogy ’kettőnk közös életéből’ kilépjünk. Feladod vagy felvállalod?

Negyedik szakasz: Valódi és tartós szerelem kiépítése

„A harmadik. szakasz boldogtalanságával való szembesülés egyik ajándéka, hogy felfedezhetjük a fájdalmaink és a köztünk lévő konfliktus gyökerét.” A próbatételen túljutva mindketten megtanulnak szövetségesekként viselkedni, így segítenek megérteni és begyógyítani egymás sebeit. Ne ábrándulj ki, a párod nem az, akiről mindig is álmodtál, de igenis olyan valaki, aki képes téged úgy szeretni, ahogy vagy.

Ez mindkét fél számára egy nagy lehetőség, hogy a ’kettejükben rejlő erő’ egy közös életcélban összpontosuljon. Ha minden szakasszal megküzdenek, közös életük szilárd alapokra kerül.

  • A rovat további cikkei

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?