A szerelem öt szakasza
- Dátum: 2022.04.03., 02:45
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- érzelem, férfi, lélek, nő, párkapcsolat, szerelem, szeretet, szövetség
Aki már volt szerelmes, tudja, milyen bonyolult utólag megítélni e csodálatos érzés kezdetét. Mi több, még a szerelmesek sem mindig egységesen ítélik meg a helyzetet.
A titok abban áll, hogy meg kell birkózni a „szerelem 5 szakaszával”.
1. Egymásba szeretés
2. Egy párrá válás
3. Kiábrándulás
4. Valódi és tartós szerelem kiépítése
5. Ketten együtt képesek megváltoztatni a világot
Első szakasz: Egymásba szeretés
Ez a szakasz csodálatos, magyarázza a pszichoterapeuta, ugyanis csordultig vagyunk olyan hormonokkal, mint a dopamin, az oxitocin, a szerotonin, a tesztoszteron vagy az ösztrogén. Ekkor vetítjük ki minden reményünket és álmunkat a másik félre. Azt gondoljuk, hogy végre beteljesül minden olyan várakozásunk, melyeket előző kapcsolataink nem tudtak megadni.
Második szakasz: Egy párrá válás
Úgyhogy jöhet a következő szakasz, ahol elmélyül a szerelem, és ketten egy pár lesznek. Egy otthonuk lesz, ami az egység és az öröm ideje. Megtanuljuk, mi tetszik a másiknak, és kibővítjük saját életünket, hogy kialakíthassuk ‘kettőnk közös’ életét. Úgy érezzük, erősebb a kötelék köztünk és a szeretett személy között, biztonságban érezzük magunkat, és vigyáznak ránk. Sokszor úgy gondoljuk, ez a szerelem legmagasabb foka, és azt reméljük, hogy örökké így marad. De beköszönt a harmadik szakasz.
Harmadik szakasz: Kiábrándulás
Ezen a szakaszon áll vagy bukik a kapcsolat. Itt kezdenek el zavarni a kis dolgok. Úgy érezzük, kevésbé szeret, kevésbé figyel ránk a párunk. Sőt, sokszor úgy érezzük, rabok, sebzettek vagyunk, és ingerlékenyebbé válunk. Lefoglalhat minket a munka vagy a család, de elégedetlenségünk csak nő. Ekkor kérdőjelezzük meg az érzéseinket, és kapcsolatunk gyengülni kezd: hol van ő és a szerelem, amit egyszer éreztem iránta? Elgondolkodunk azon is, hogy ’kettőnk közös életéből’ kilépjünk. Feladod vagy felvállalod?
Negyedik szakasz: Valódi és tartós szerelem kiépítése
„A harmadik. szakasz boldogtalanságával való szembesülés egyik ajándéka, hogy felfedezhetjük a fájdalmaink és a köztünk lévő konfliktus gyökerét.” A próbatételen túljutva mindketten megtanulnak szövetségesekként viselkedni, így segítenek megérteni és begyógyítani egymás sebeit. Ne ábrándulj ki, a párod nem az, akiről mindig is álmodtál, de igenis olyan valaki, aki képes téged úgy szeretni, ahogy vagy.
Ez mindkét fél számára egy nagy lehetőség, hogy a ’kettejükben rejlő erő’ egy közös életcélban összpontosuljon. Ha minden szakasszal megküzdenek, közös életük szilárd alapokra kerül.
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.