Menü

Vegyük le a cipőnket, ha belépünk a lakásba!

Amit én egyébként a gyerekeimtől mindig el is vártam, nem pusztán azért, mert így illik, hanem mert rengeteg szennyeződést és kórokozót távol tarthatunk az otthonunktól.

Talán eddig bele sem gondoltunk, hogy sok kórokozó úgy kerül lakásunkba, hogy nem váltunk cipőt és behordjuk a piszkot. A jólneveltség alapja szerintem, hogy akár otthonunkba, akár vendégségbe érkezünk, levesszük a cipőnket az előszobában, vagy a bejáratnál, különösen akkor, ha kisgyerekes családhoz érkezünk látogatóba, hiszen köztudott, hogy a kis kúszó-mászó, izgő-mozgó, totyogó gyerekek végig törlik magukkal a padlót, vagy a kedvenc macijukkal, „nyunyókájukkal” (=alvókendő), amit aztán a szájukba is vesznek.

Háromgyerekes anyukaként nekem két nagyon fontos, alapvető elvárásom van a hozzánk érkezőkkel szemben (beleértve természetesen a saját családomat is) ezek pedig a következők:

alapos kézmosás, bárhonnan jött, bármikor is mosott kezet előtte, bármennyire is (őszerinte) tiszta.
a kinti cipő levétele a bejáratnál, ami azt jelenti, hogy zokniban lépünk be vagy valamilyen beltéri lábbeliben, papucsban közlekedünk.

Ezt a magatartást a gyerekeimtől vendégségben is elvárom és ezt a fajta magatartást a hozzánk érkezőktől is megköszönöm.

Na de hagyjuk az illemet és közelítsük meg más oldalról a cipőlevétel kérdését!

Az illendőség mellett az egészségünk megőrzése miatt is létfontosságú, hogy a kinti cipőről ne szórjuk szét a lakásban a kórokozókat. Egy tanulmány szerint a szennyeződések harmada így érkezik a lakásunkba.

Éppen ezért a hazaérkezéskor nagyon fontos lecserélni a kinti, esetleg rosszul szellőző lábbelit egy kényelmes benti papucsra, és figyeljünk arra is, hogy mindenkinek külön papucsa legyen. A vírusok, baktériumok és gombák szabad szemmel nem láthatóak, de ettől még léteznek.

A szennyeződések nagyjából harmada a külvilágból kerül be, ruházatról, cipőről, a kezünkről.

Az University of Arizona mikrobiológusai egy vizsgálatban ugyanazt a cipőt figyelték meg két héten keresztül és döbbenetes eredményre jutottak! Gondolták volna a kedves olvasók, hogy a cipők külső részén átlagosan 421 ezer egységnyi baktérium is lehet?

Mindezek otthonunkba kerülését könnyen meggátolhatjuk azzal az egyszerű mozdulattal, hogy a cipőinkkel csak az előszobáig megyünk, azt a sávot pedig gyakrabban takarítjuk, fertőtlenítjük. Ideális megoldás, ha a munkahelyünkön is van váltócipőnk.

Ezeket az ételeket soha ne adja a kutyájának!

Sokan úgy tekintenek kutyájukra, mint a család teljes jogú tagjára, ezért természetesnek tűnik, hogy néha megosztják velük az asztalról maradt falatokat. Egy kedves pillantás, egy csóváló farok, és máris a kedvenc négylábú kap egy kis jutalmat. Azonban nem minden emberi fogyasztásra alkalmas étel biztonságos a kutyák számára.

Japán gyaloglás: az egyszerű séta, ami meglepően hatékonyabb lehet a napi 10 000 lépésnél

A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a rendszeres mozgás fontos, de a mindennapokban mégis nehéz következetesen időt szakítani rá. Van, aki a lépésszámlálót figyeli és a napi 10 000 lépést próbálja teljesíteni, másoknak viszont már egy hosszabb séta is komoly kihívást jelent a rohanó hétköznapokban. Erre a problémára kínál egy egyszerű, mégis hatékony alternatívát a japán gyaloglás módszere.

Szabadság útközben – a lakókocsis élet előnyei és kihívásai

A lakókocsis élet sokak számára egyet jelent a teljes szabadsággal. Reggel a Hungary Balaton partján ébredni, másnap már az horvát tengerpartján vacsorázni, miközben az otthonunk mindig velünk van – ez valóban különleges életforma. De vajon tényleg olyan idilli ez az életforma, mint amilyennek a közösségi médiában látszik?

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.