Menü

Tulajdonságok, amelyek vonzzák a nárcisztikus személyeket

A nárcisztikusokat magabiztosságuknak, lehengerlő személyiségüknek köszönhetően sokan vonzónak találják, ők azonban nagyon is megválogatják azt, hogy kivel alakítanak ki párkapcsolatot.

Felelősségérzet mások iránt
Vonzódnak azokhoz, akik képesek mások iránt, illetve néha mások helyett felelősséget vállalni, a mítosz ellenére ugyanis bár magabiztosnak, rettenthetetlennek mutatják magukat, valójában igencsak törékeny az egójuk. Igyekeznek elrejteni törékenységüket, és gyakran társukra támaszkodnak. Elvárják, hogy azt éreztessék velük, hogy fontosak, különlegesek, értékesek, és azt is, hogy támogassák, segítség őket, néha felelősséget vállaljanak helyettük. Olyan embert keresnek, akik tolerálják a viselkedésüket, és az átlagnál sokkal jobban törődnek másokkal.

Képes elnyomni a saját érzelmeit, igényeit
Szintén lényeges számukra, hogy az illető képes legyen elnyomni saját érzelmeit, igényeit, és ezek helyett a partnerére összpontosítson. A nárcisztikusoknak hatalmas figyelemre van szükségük, társaik gyakran elveszítik önmagukat a kapcsolatban, ez pedig borzasztóan egészségtelen. Az ilyen viszonyokban nincs jelen a kölcsönösség, szinte mindig csak a személyiségzavarral küzdő fél érdekei érvényesülnek.

Bűntudatra való hajlam
A bűntudatra való hajlam döntő fontosságú számukra a párkeresésben, ugyanis az ilyen társat könnyebben tudják manipulálni, irányítani, és nehezebben is döntenek a szakítás mellett. Érzelmileg érzékenyebbek, hajlamosabbak kételkedni önmagukban, így sokkal befolyásolhatóbbak az átlagnál.

Erős empátiakészség

Ők sokkal jobban törődnek mások érzéseivel, a környezetükben élők pedig sokkal értékesebbnek, különlegesebbnek érezhetik magukat pontosan emiatt. Erre pedig óriási szüksége van a nárcisztikusoknak: az ilyen partnerek elismerik, megbecsülik, és olyan bánásmódban részesítik őket, amilyenre leginkább vágynak

Bűntudatra való hajlam
A bűntudatra való hajlam döntő fontosságú számukra a párkeresésben, ugyanis az ilyen társat könnyebben tudják manipulálni, irányítani, és nehezebben is döntenek a szakítás mellett. Érzelmileg érzékenyebbek, hajlamosabbak kételkedni önmagukban, így sokkal befolyásolhatóbbak az átlagnál.

A nárcisztikusok személyisége és viselkedése sok szempontból eltér másokétól. Ők ugyanis erőteljesen énközpontúak, a legtöbbször csak magukra, csak a saját helyzetükre koncentrálnak, és az sem ritka, hogy lekezelően bánnak a partnerekkel, esetleg beléjük fojtják a mondanivalójukat. Éppen ezért jó tudni azt is, hogy hogyan lehet velük igazán hatékonyan kommunikálni.

A nárcisztikus személyiségzavaros férfiakra és nőkre egyaránt igaz lehet, hogy vonzóak, karizmatikusak, el tudják bűvölni a környezetüket. Jó érzés lehet elsőre olyasvalakivel randizni, aki maga a megtestesült álom. Azonban igen hamar kiderülhet, hogy az ilyen ember rendkívül érzéketlen, az empátiát nem ismeri, és saját magán kívül vagy éppen az elérendő célon kívül másra nem igazán tud figyelni.

Kizárólag önmagával foglalkozik, ez megnyilvánulhat abban is, ahogyan viselkedik: például ha be szeretnénk mutatni a barátainknak, csak arra figyel, hogyan néz majd ki a barátok előtt, mit fognak róla gondolni. Ezek a jelenetek idővel egyre súlyosabbak lehetnek, attól függően, mennyire lépi át azokat a határokat, amikor már klinikai szintű nárcisztikusságról van szó.

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.