Menü

Tulajdonságok, amelyek vonzzák a nárcisztikus személyeket

A nárcisztikusokat magabiztosságuknak, lehengerlő személyiségüknek köszönhetően sokan vonzónak találják, ők azonban nagyon is megválogatják azt, hogy kivel alakítanak ki párkapcsolatot.

Felelősségérzet mások iránt
Vonzódnak azokhoz, akik képesek mások iránt, illetve néha mások helyett felelősséget vállalni, a mítosz ellenére ugyanis bár magabiztosnak, rettenthetetlennek mutatják magukat, valójában igencsak törékeny az egójuk. Igyekeznek elrejteni törékenységüket, és gyakran társukra támaszkodnak. Elvárják, hogy azt éreztessék velük, hogy fontosak, különlegesek, értékesek, és azt is, hogy támogassák, segítség őket, néha felelősséget vállaljanak helyettük. Olyan embert keresnek, akik tolerálják a viselkedésüket, és az átlagnál sokkal jobban törődnek másokkal.

Képes elnyomni a saját érzelmeit, igényeit
Szintén lényeges számukra, hogy az illető képes legyen elnyomni saját érzelmeit, igényeit, és ezek helyett a partnerére összpontosítson. A nárcisztikusoknak hatalmas figyelemre van szükségük, társaik gyakran elveszítik önmagukat a kapcsolatban, ez pedig borzasztóan egészségtelen. Az ilyen viszonyokban nincs jelen a kölcsönösség, szinte mindig csak a személyiségzavarral küzdő fél érdekei érvényesülnek.

Bűntudatra való hajlam
A bűntudatra való hajlam döntő fontosságú számukra a párkeresésben, ugyanis az ilyen társat könnyebben tudják manipulálni, irányítani, és nehezebben is döntenek a szakítás mellett. Érzelmileg érzékenyebbek, hajlamosabbak kételkedni önmagukban, így sokkal befolyásolhatóbbak az átlagnál.

Erős empátiakészség

Ők sokkal jobban törődnek mások érzéseivel, a környezetükben élők pedig sokkal értékesebbnek, különlegesebbnek érezhetik magukat pontosan emiatt. Erre pedig óriási szüksége van a nárcisztikusoknak: az ilyen partnerek elismerik, megbecsülik, és olyan bánásmódban részesítik őket, amilyenre leginkább vágynak

Bűntudatra való hajlam
A bűntudatra való hajlam döntő fontosságú számukra a párkeresésben, ugyanis az ilyen társat könnyebben tudják manipulálni, irányítani, és nehezebben is döntenek a szakítás mellett. Érzelmileg érzékenyebbek, hajlamosabbak kételkedni önmagukban, így sokkal befolyásolhatóbbak az átlagnál.

A nárcisztikusok személyisége és viselkedése sok szempontból eltér másokétól. Ők ugyanis erőteljesen énközpontúak, a legtöbbször csak magukra, csak a saját helyzetükre koncentrálnak, és az sem ritka, hogy lekezelően bánnak a partnerekkel, esetleg beléjük fojtják a mondanivalójukat. Éppen ezért jó tudni azt is, hogy hogyan lehet velük igazán hatékonyan kommunikálni.

A nárcisztikus személyiségzavaros férfiakra és nőkre egyaránt igaz lehet, hogy vonzóak, karizmatikusak, el tudják bűvölni a környezetüket. Jó érzés lehet elsőre olyasvalakivel randizni, aki maga a megtestesült álom. Azonban igen hamar kiderülhet, hogy az ilyen ember rendkívül érzéketlen, az empátiát nem ismeri, és saját magán kívül vagy éppen az elérendő célon kívül másra nem igazán tud figyelni.

Kizárólag önmagával foglalkozik, ez megnyilvánulhat abban is, ahogyan viselkedik: például ha be szeretnénk mutatni a barátainknak, csak arra figyel, hogyan néz majd ki a barátok előtt, mit fognak róla gondolni. Ezek a jelenetek idővel egyre súlyosabbak lehetnek, attól függően, mennyire lépi át azokat a határokat, amikor már klinikai szintű nárcisztikusságról van szó.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.