Stressz vezetés közben: így csökkenthetjük a feszültséget
- Dátum: 2022.06.29., 11:34
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- félelem, koncentráció, közlekedés, stressz, szorongás, utazás, vezetés
Manapság alig akad olyan ember, aki rövidebb vagy hosszabb ideig ne érezné magát stresszesnek. A stressz a 21. század egyik népbetegsége, amely nemcsak az egészségünkre, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással.
Ne akarjuk megbosszulni a szabálytalanságokat!
Bizonyos forgalmi szituációkban, például ha sokáig kell araszolnunk a dugóban, vagy ha váratlanul bevág elénk valaki, könnyen „felmehet a pumpa” bennünk. Az ilyen stresszes és feszült helyzetekben nem egyszer születnek rossz döntések, amelyek akár balesethez is vezethetnek. A stressz immár a modern társadalomban élők sajátja, és nemcsak az egészségünket rombolja, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással. Ahogyan az életünkből sem tudjuk teljes mértékben kizárni a stresszt, úgy vezetés közben is mindig lesznek feszültséggel járó pillanatok. Ám ezeket megtanulhatjuk kezelni, illetve bizonyos technikákkal csökkenthetjük is a bennünk kialakuló stresszt. Fontos, hogy tudjunk uralkodni magunkon, és ha velünk szemben szabálytalankodna valaki, ne akarjuk mindenáron „megbosszulni” azt!
Stresszkezelő tippek vezetéshez
Mielőtt elindulunk otthonról, zárjuk ki azokat a tényezőket, amelyek felesleges feszültséget okozhatnak. Ellenőrizzük le az olajszintet, legyen megfelelő mennyiségű benzin az autóban, nézzük meg a gumik állapotát. Ha az autónk megfelelő műszaki állapotban van, máris stresszmentesebben kezdhetjük a vezetést.
Vigyünk magunkkal folyadékot és rágcsálnivalót az útra, ami egyrészt biztonságérzetet ad, másrészt egy reggeli kávézás a dugóban akár fel is dobhatja a napunkat.
Ha idegesen ülnénk a volán mögé, akkor hallgassunk például zenét vagy olyan podcastot ami leköt, és eltereli a figyelmünket a bosszantó dolgainkról.
Az egyik legnehezebb szituáció talán az, amikor dugóba kerülünk. A hosszas egyhelyben ülés és a kilátástalanság érzése különösen feszültté tehet minket. Ezzel együtt próbáljunk meg uralkodni magunkon, mert attól, hogy káromkodunk és dudálunk, biztosan nem fog gyorsabban haladni a kocsisor. Inkább végezzünk légzőgyakorlatokat, és próbáljunk meg ellazulni. A karunkat és a vállunkat meg is mozgathatjuk.
Ha továbbra sem tudunk megnyugodni, kihangosítóval felhívhatunk valakit, akivel szívesen beszélgetnénk, és máskor amúgy sem lenne rá időnk.
A közlekedési dugókat a modern technika segítségével el is lehet kerülni: a különböző applikációk segítenek olyan útvonalakat találni, ahol esetleg gyorsabban tudunk haladni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.