Menü

Stressz vezetés közben: így csökkenthetjük a feszültséget

Manapság alig akad olyan ember, aki rövidebb vagy hosszabb ideig ne érezné magát stresszesnek. A stressz a 21. század egyik népbetegsége, amely nemcsak az egészségünkre, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással.

Ne akarjuk megbosszulni a szabálytalanságokat!

Bizonyos forgalmi szituációkban, például ha sokáig kell araszolnunk a dugóban, vagy ha váratlanul bevág elénk valaki, könnyen „felmehet a pumpa” bennünk. Az ilyen stresszes és feszült helyzetekben nem egyszer születnek rossz döntések, amelyek akár balesethez is vezethetnek. A stressz immár a modern társadalomban élők sajátja, és nemcsak az egészségünket rombolja, hanem az autóvezetésre sincs jó hatással. Ahogyan az életünkből sem tudjuk teljes mértékben kizárni a stresszt, úgy vezetés közben is mindig lesznek feszültséggel járó pillanatok. Ám ezeket megtanulhatjuk kezelni, illetve bizonyos technikákkal csökkenthetjük is a bennünk kialakuló stresszt. Fontos, hogy tudjunk uralkodni magunkon, és ha velünk szemben szabálytalankodna valaki, ne akarjuk mindenáron „megbosszulni” azt!

Stresszkezelő tippek vezetéshez
Mielőtt elindulunk otthonról, zárjuk ki azokat a tényezőket, amelyek felesleges feszültséget okozhatnak. Ellenőrizzük le az olajszintet, legyen megfelelő mennyiségű benzin az autóban, nézzük meg a gumik állapotát. Ha az autónk megfelelő műszaki állapotban van, máris stresszmentesebben kezdhetjük a vezetést.

Vigyünk magunkkal folyadékot és rágcsálnivalót az útra, ami egyrészt biztonságérzetet ad, másrészt egy reggeli kávézás a dugóban akár fel is dobhatja a napunkat.

Ha idegesen ülnénk a volán mögé, akkor hallgassunk például zenét vagy olyan podcastot ami leköt, és eltereli a figyelmünket a bosszantó dolgainkról.

Az egyik legnehezebb szituáció talán az, amikor dugóba kerülünk. A hosszas egyhelyben ülés és a kilátástalanság érzése különösen feszültté tehet minket. Ezzel együtt próbáljunk meg uralkodni magunkon, mert attól, hogy káromkodunk és dudálunk, biztosan nem fog gyorsabban haladni a kocsisor. Inkább végezzünk légzőgyakorlatokat, és próbáljunk meg ellazulni. A karunkat és a vállunkat meg is mozgathatjuk.

Ha továbbra sem tudunk megnyugodni, kihangosítóval felhívhatunk valakit, akivel szívesen beszélgetnénk, és máskor amúgy sem lenne rá időnk.

A közlekedési dugókat a modern technika segítségével el is lehet kerülni: a különböző applikációk segítenek olyan útvonalakat találni, ahol esetleg gyorsabban tudunk haladni.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).