Mennyi vízre van szükségünk és milyen forrásokból juthatunk hozzá?

Sok kérdés felmerül a folyadékfogyasztással kapcsolatban, a legfontosabbakat most szeretnénk ebben a cikkben összeszedni.

A legfontosabb kérdések egyike, hogy mit, mikor és mennyit igyunk:

Nyilván a legjobb a víz, már a napot érdemes ezzel kezdeni, s étkezések között is a nap folyamán folyamatosan pótoljuk a folyadékot szervezetünkben, s még este lefekvés előtt is igyunk meg egy pohárral.

A kérdésre, hogy mennyit igyunk, nos a válasz nagyon egyéni.

Egy újszülött vízkészlete 97%, mely idővel egyre fogyatkozik. Időseknél, ha ez az arány 35% alá megy, akkor az már halálos, ez azonban a két szélsőséges példa. A neten találhatóak úgynevezett vízfogyasztási kalkulátorok, ezek segítségével kiszámolhatjuk, hogy mennyi vízre van szüksége a szervezetünknek. Egy felnőtt ember testtömegének körülbelül 60 százaléka víz, mely létfontosságú a sejtjeinknek, ezért kell pótolni rendszeresen ezt a mennyiséget, hiszen már 1-2%-os veszteség fejfájást, fáradtságot, szédülést okozhat.

Minél nagyobb a testtömegünk, annál több folyadékot kell innunk, így a túlsúlyos emberek vízpótlása más, mint a normális testtömegűeké. Megjegyzem a megfelelő folyadékbevitel a súlycsökkentést is segíti, hiszen nagyon sokszor akkor is eszünk, amikor nem is éhesek vagyunk, hanem csak szomjasak.

Mivel pótolhatjuk a folyadékot a víziváson kívül?

Például zöldségekkel, vagy gyümölcsökkel, melyeknek átlagosan 85-90%-a víz. Bár a folyadék pótlásának legideálisabb módja a víz, a változatosság miatt beiktathatunk 100 százalékos gyümölcsleveket, tejet, kakaót, kávét, limonádékat, ízesített vizeket.

Tudni kell, hogy aki sokat kávézik, sok vizet hajt ki a szervezetéből, hiszen a koffein köztudottan vízhajtó hatással bír, ezért egy csésze fekete után is fontos inni egy nagy pohár vizet.

Mennyi vízre van szükségünk naponta?

Naponta kb. 2 és fél liter vizet veszítünk különböző csatornákon keresztül: vizelettel, légzéssel, izzadással, széklettel, ezért ugyanennyit kell pótoljunk is.

Sport, fizikai munka, edzés esetén, illetve kánikulai melegben, hőségben vagy speciális állapotokban – pl. terhesség, szoptatás idején, hasmenéskor, hányás és egyéb betegségek esetén –akár 2-3-szorosára is növekedhet a folyadékszükségletünk, de több folyadék szükséges például az iskolában, tanuláskor, vizsgázás előtt is, ugyanis a mentális teljesítményt erősen befolyásolja hidratáltsági állapotunk.

Edzés alatt sokat romolhat a fizikai teljesítőképességünk, ha nem iszunk eleget, autóvezetés közben pedig segíti az éberséget, ha odafigyelünk a folyadékpótlásra, ezért indulás előtt is készítsünk magunk mellé egy palack vizet még akkor is, ha rövidebb távra indulunk.

Hosszabb ideig tartó, intenzív sportolás alkalmával a víz mellet indokolt lehet még a különféle sportitalok, izotóniás italok fogyasztása, amely biztosítja a víz-, szénhidrát- és ásványianyag-pótlást.

Akiknek vese-, szív- vagy anyagcsere-betegségük van, mindenképp kérjék ki és fogadják meg orvosuk tanácsát a napi folyadékszükséglet tekintetében, ugyanis nekik akár ártalmas is lehet a túl sok folyadék bevitele.

Melyek a jelei annak, ha keveset ittunk?

Amennyiben fejfájást, fáradtságot, fizikai állóképességünk csökkenését tapasztaljuk, akkor dehidratáció áll a tünetek hátterében. Különösen a túlsúlyos gyermekek esetében kell odafigyelni arra, hogy nekik több folyadékra van szükségük, így ők még jobban ki vannak téve a dehidratáció veszélyének. A gyereken kívül az idősek esetében is fontos az odafigyelés, hiszen ők is veszélyeztetettek. Az idősek kevesebbet esznek, isznak, elfelejtkeznek a folyadékpótlásról, ezért őket is folyamatosan figyelmeztetni kell erre, kínáljuk őket rendszeresen vízzel és egyéb italokkal, teákkal.