Mit üzen a testbeszéd?
- Dátum: 2022.08.05., 15:05
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- gesztikuláció, gesztus, információ, kapcsolatteremtés, kifejezőeszköz, kommunikáció, kommunikációelmélet, közvetett, közvetlen, mimika, non-verbális, öltözködés, összhang., testbeszéd, testtartás, verbális
Nem szeretnék kommunikációelmélet órát tartani a kedves olvasóinknak (bár történetesen azt is tanítom) mégis azt gondolom érdekes téma a testbeszédünk, a kommunikációnk, s az, amit a testbeszédből kiolvashatunk.
Mi is az a testbeszéd? Ha röviden szeretném megfogalmazni, akkor a testbeszéd egy közvetítő tényező az emberi kommunikációban. Nem verbális kommunikáció, mely természetes kísérője a verbális kommunikációnknak, az emberek közötti kapcsolatteremtés egyik formája.
Közvetve (levél, telefon, chat, email), vagy közvetlenül (pl. személyesen), de mindig kommunikálunk. Születésünk óta. Érzéseinket, gondolatainkat, szándékainkat kommunikációval fejezzük ki, minden közlésünk egyfajta kommunikáció, még a hallgatásunk is az.

A verbális kommunikáció a beszédet, írást jelenti, míg a non-verbális kommunikáció elemei közé tartozik a mimika, a mozgás, a testtartás, a gesztusok, az öltözködés.
A mimika az arcizmaink mozgásával jön létre, mely árulkodik hangulatunkról. A tekintet sokmindent elárul. Nem hiába a mondás: a szem a lélek tükre, nézésünkben szinte minden benne van. A tekintetünkkel sok érzelmet ki tudunk kifejezni.
A gesztikuláció is a testbeszéd egyik kifejezőeszköze, lehet akaratlagos és tudatos, illetve akaratlan.
Nem-verbális kommunikációs elem a testtartás, mely sokkal többet elárul rólunk, mint hinnénk, hiszen jelentősége van két ember elhelyezkedésének, a köztük lévő távolságnak, a háttérnek.
Az öltözködés is kapcsolódik a témához, hiszen a megjelenésünk mindig kommunikál rólunk, jelez, közöl valamit a személyiségünkről. Az öltözék, a hajviselet, a kiegészítők, jelvények vagy egy egyenruha egyértelmű információt közöl.

A kommunikációelméletet kutatók szerint a kommunikáció verbális része a közlések 35 %-át, míg a non-verbális a 65 %-át teszi ki.
A szavaink az információt adják át, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig érzelmeket fejeznek ki, s sok mindent elárulnak az emberről, gyakran többet, mint amennyit szeretnénk megmutatni magunkból. Sokatmondó egy hamis mosoly, egy felemelt vagy összehúzott szemöldök, egy gúnyos hanglejtés, egy testtartás vagy karba tett kéz.
A non-verbális kommunikáció eszközei megerősítik vagy megváltoztatják a verbális kommunikációt, nyomatékot adnak a szavainknak, vagy azokat. A kommunikációnk akkor hiteles, ha a verbális és a nem-verbális kommunikációnk harmóniában van egymással, mindkettő ugyanazt közli.
Amikor az otthonod is „beszél” hozzád
Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.
A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt
Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.
Miként alakult az anyák napja világszerte
Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?
Egyensúly a víz alatt
Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.