Menü

Szívelégtelenség kisokos - sajtóközlemény

A szív- és érrendszeri betegségek Európában és globálisan egyaránt vezetik a halálozási listákat, évente mintegy 3,9 millióan veszítik életüket ezek következtében.[i]

A szívelégtelenség globális pandémiává nőtte ki magát, a legfrissebb becslések szerint mára már mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.[ii]

A szívelégtelenség, mint kifejezés bizonyára mindenki számára ismerősen hangzik, elvégre, sajnos elég gyakran találkozhatunk vele a mindennapok során. De vajon tudjuk is mi rejlik valójában a tragikus halált, vagy legalábbis halálos betegséget sejtető elnevezés mögött, vagy csak valami ingatag elképzelésünk van a rettegett kórról? Egyáltalán mik a tünetei? Ha enyhén szúró érzést érzünk a mellkasunkban, rögtön a sürgősségire kellene rohannunk? Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

Mi is az a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség legtöbb esetben egy valamilyen korábbi egészségügyi probléma, például koszorúér-betegség, vagy magas vérnyomás következtében lassan kialakuló működési zavar.[iii] Olyan krónikus, progresszív állapot, (hosszan elhúzódó, súlyosbodó) amelyben a szívizom nem képes elegendő vért pumpálni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet vér- és oxigénszükségletét. Alapvetően a szív nem tud lépést tartani a munkaterhelésével, így a mindennapi tevékenységek, például a séta, vagy a lépcsőzés is nagyon nehézkessé válnak, általános fáradtság, légszomj, néha köhögés jelentkezik.[iv]

A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság 10%-át érinti, kialakulhat akut módon, például egy szívinfarktus után, vagy más szív- és érrendszeri betegség következményeként fokozatosan is. Hajlamosító tényezők lehetnek továbbá a huzamosabb ideig tartó túlzott alkoholfogyasztás, és a genetika.

Honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A szívelégtelenségnek nincsenek nagyon könnyen meghatározható tünetei, sőt, kezdetben kifejezetten könnyen összetéveszthetőek az általános öregedés jeleivel. Mivel a szív már nem tud megfelelő hatékonysággal pumpálni, a vér nem ürül ki belőle elég gyorsan, majd a szervezetből a szívbe való visszaáramlása is nehezebbé válik. Ezáltal a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben panghat a vér, ami légszomjhoz, étvágytalansághoz, a lábfej és a bokák, valamint a has duzzanatához és a végtagok hidegségéhez vezethet.[v]

Ha az alábbi tünetek valamelyikét észleljük magunkon, mindenképp javasolt rövid időn belül orvoshoz fordulni:

csökkent fizikai aktivitás,
kisebb terhelésre is fáradtság érzése,
étvágytalanság,
hirtelen hízás,
szabálytalan szívverés,
ödéma,
folyamatos köhögés.

Megelőzés, kezelés

A szívelégtelenség kezelése egyszerre nagyon komplex. A már kialakult betegség esetén összehangoltan van szükség életmódváltásra és az erre épülő gyógyszeres terápiára. Kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal, változatos étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással sokat tehet a beteg a meglőzésért. Életmódváltás nélkül a gyógyulás esélyei kérdésessé válhatnak! Fontos tehát, hogy lehetőleg minél gyakrabban végezzünk legalább közepes intenzitású kardio mozgást némi izomerő növelő edzéssel kiegészítve. Étkezés tekintetében válasszuk az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztásán alapuló mediterrán diétát, melynek segítségével egyszerre csökkenthetjük a telített zsírok, és növelhetjük az omega-3 zsírsavak fogyasztását.iii

Ha azonban a betegség kialakulása már nem elkerülhető, akkor sem kell kétségbeesni, rendszeres orvosi felügyelettel, számos korszerű terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek is segíthetik a betegség kezelését.

[i] Heart Failure and Cardiovascular Diseases – A European Heart Network Paper April 2019

[ii] https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ejhf.1858

[iii] https://www.kardiokozpont.hu/korkep/szivelegtelenseg

[iv] https://www.heart.org/en/health-topics/heart-failure/what-is-heart-failure

[v] https://hfsa.org/patient-hub/heart-failure-facts-information

Forrás: a wwww.well.hu sajtóközleménye

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.