Menü

Szívelégtelenség kisokos - sajtóközlemény

A szív- és érrendszeri betegségek Európában és globálisan egyaránt vezetik a halálozási listákat, évente mintegy 3,9 millióan veszítik életüket ezek következtében.[i]

A szívelégtelenség globális pandémiává nőtte ki magát, a legfrissebb becslések szerint mára már mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.[ii]

A szívelégtelenség, mint kifejezés bizonyára mindenki számára ismerősen hangzik, elvégre, sajnos elég gyakran találkozhatunk vele a mindennapok során. De vajon tudjuk is mi rejlik valójában a tragikus halált, vagy legalábbis halálos betegséget sejtető elnevezés mögött, vagy csak valami ingatag elképzelésünk van a rettegett kórról? Egyáltalán mik a tünetei? Ha enyhén szúró érzést érzünk a mellkasunkban, rögtön a sürgősségire kellene rohannunk? Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

Mi is az a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség legtöbb esetben egy valamilyen korábbi egészségügyi probléma, például koszorúér-betegség, vagy magas vérnyomás következtében lassan kialakuló működési zavar.[iii] Olyan krónikus, progresszív állapot, (hosszan elhúzódó, súlyosbodó) amelyben a szívizom nem képes elegendő vért pumpálni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet vér- és oxigénszükségletét. Alapvetően a szív nem tud lépést tartani a munkaterhelésével, így a mindennapi tevékenységek, például a séta, vagy a lépcsőzés is nagyon nehézkessé válnak, általános fáradtság, légszomj, néha köhögés jelentkezik.[iv]

A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság 10%-át érinti, kialakulhat akut módon, például egy szívinfarktus után, vagy más szív- és érrendszeri betegség következményeként fokozatosan is. Hajlamosító tényezők lehetnek továbbá a huzamosabb ideig tartó túlzott alkoholfogyasztás, és a genetika.

Honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A szívelégtelenségnek nincsenek nagyon könnyen meghatározható tünetei, sőt, kezdetben kifejezetten könnyen összetéveszthetőek az általános öregedés jeleivel. Mivel a szív már nem tud megfelelő hatékonysággal pumpálni, a vér nem ürül ki belőle elég gyorsan, majd a szervezetből a szívbe való visszaáramlása is nehezebbé válik. Ezáltal a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben panghat a vér, ami légszomjhoz, étvágytalansághoz, a lábfej és a bokák, valamint a has duzzanatához és a végtagok hidegségéhez vezethet.[v]

Ha az alábbi tünetek valamelyikét észleljük magunkon, mindenképp javasolt rövid időn belül orvoshoz fordulni:

csökkent fizikai aktivitás,
kisebb terhelésre is fáradtság érzése,
étvágytalanság,
hirtelen hízás,
szabálytalan szívverés,
ödéma,
folyamatos köhögés.

Megelőzés, kezelés

A szívelégtelenség kezelése egyszerre nagyon komplex. A már kialakult betegség esetén összehangoltan van szükség életmódváltásra és az erre épülő gyógyszeres terápiára. Kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal, változatos étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással sokat tehet a beteg a meglőzésért. Életmódváltás nélkül a gyógyulás esélyei kérdésessé válhatnak! Fontos tehát, hogy lehetőleg minél gyakrabban végezzünk legalább közepes intenzitású kardio mozgást némi izomerő növelő edzéssel kiegészítve. Étkezés tekintetében válasszuk az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztásán alapuló mediterrán diétát, melynek segítségével egyszerre csökkenthetjük a telített zsírok, és növelhetjük az omega-3 zsírsavak fogyasztását.iii

Ha azonban a betegség kialakulása már nem elkerülhető, akkor sem kell kétségbeesni, rendszeres orvosi felügyelettel, számos korszerű terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek is segíthetik a betegség kezelését.

[i] Heart Failure and Cardiovascular Diseases – A European Heart Network Paper April 2019

[ii] https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ejhf.1858

[iii] https://www.kardiokozpont.hu/korkep/szivelegtelenseg

[iv] https://www.heart.org/en/health-topics/heart-failure/what-is-heart-failure

[v] https://hfsa.org/patient-hub/heart-failure-facts-information

Forrás: a wwww.well.hu sajtóközleménye

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.