Menü

Hajápolás természetesen

Nem véletlen hívják hajunkat sokszor hajkoronának, hiszen ez egy ’velünk született’ ékszer. Azonban, hogy valóban szép is maradjon, ápolnunk kell, hiszen napi szinten érik különböző behatások. Legyen ez por, füst, pára vagy éppen hajfesték, esetleg valamilyen kemikália, minden esetben fontos, hogy megfelelően regenerálódhasson a fejbőr és a hajhagymák.

Manapság már szinte megszámlálhatatlan hajápolási termék áll rendelkezésünkre, éppen ezért a bőség zavara miatt nehéz a választás. Mi a helyzet azonban a régi idők kozmetikumaival? Hiszen ezek is rendkívül hatásosak, ráadásul természetes anyagokat tartalmaznak, amik nem roncsolják tovább hajunkat.

A növényi olajok régóta képezik szerves részét a hajápolásnak. Ma is találunk ilyen alapanyagok felhasználásával készült termékeket, azonban régen egyszerűen maguk a növényi olajok voltak a kozmetikumok, melyekkel szebbé varázsolták tincseiket az emberek.

Persze a hajunk állapota sem csak külső tényezőktől függ, fontos a táplálkozás is, hiszen belülről jutnak tápanyagokhoz a hajhagymák. Ha kívülről is szeretnénk támogatni a hajnövekedést, az egyik legjobb választás a kókuszolaj. Rengeteg E-vitamin és antioxidáns található benne, ezért nem csak a hajnövekedést, de a fejbőr egészségét is támogatja. Másik előnye, hogy minden hajtípusra alkalmazható, nem nehezíti el a tincseket.

Egy másik rendkívül hatékony növényi olaj a mandulaolaj. A mandulából készült kivonatok nagyon gazdagok E-vitaminban és magnéziumban, melyeknek köszönhetően elősegítik a hajnövekedést.

A következő növényi olaj talán még az előző kettőt is felülmúlja E-vitamin tartalmában, valamint antioxidánsokban is gazdag. Az argánolaj számos sampon és hajbalzsam címkéjén feltűnik, azonban önmagában használva a leghatékonyabb. Általában száraz vagy göndör hajra ajánlják, mivel tápanyagban gazdag, így fényesebbé és puhábbá teszi a hajat.

A ricinusolaj már eddig is megtalálható volt egyes gyógyszertári samponokban, azonban önmagában és nyugodtan használhatjuk. A benne található ricinolsav serkenti a fejbőr vérkeringését, ezáltal elősegítve a hajnövekedést. Rengeteg antioxidáns található meg benne, így a hajhagymák egészségét is támogatja.

Végül pedig egy nem csak aromája miatt kedvelt klasszikus, a levendulaolaj. Számos jótékony egészségügyi hatása ismert. Többek között bőrápolóként is alkalmazzák, kisebb égési sérülésre, rovarcsípésre kiváló, valamint párologtatva nyugtató hatású. Ha ez mind nem lenne elég, a levendulaolaj hatására nő a szőrtüszők száma, ami azt jelenti, hogy nem csak hosszában támogatja a hajnövekedést, de dúsabb, sűrűbb hajkoronát is elérhetünk rendszeres használatával.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.