Menü

Csokolizmus, vagyis csokifüggőség

Rengeteg ember szereti az édességet, ezen belül pedig a csokoládét, megannyi formájában, de kevesen tudnak róla, hogy a csoki is tud függőséget okozni.

A csokoládé és az alkoholizmus szavak összefonódásából alakult ki a csokolizmus (angolul chocoholic), ami a csokifüggőséget jelent más szóval. Régóta kutatják, hogy a csoki tartalmaz e olyan kémiai vegyületeket, amik olyan hatást gyakorolnak az agyra, hogy függőséget alakítanak ki, de olyan kicsi mennyiség található ezekből ebben az édességben, hogy hatalmas mennyiséget kéne elfogyasztani ahhoz, hogy kellő hatással legyen.

A csokoládé esetében a függőséget nem maga a csokoládé alakítja ki, hanem inkább emocionális, lelki okok állhatnak a háttérben, de van olyan este is, amikor egy egészségtelen táplálkozás okozta krómhiány a felelős. Amikor a krómhiány okozza ezt a gondot, akkor azt kellő mennyiségű és minőségű hús, gabona és tejtermék fogyasztásával orvosolhatjuk. Az orvosok szerint, aki minden nap megiszik egy pohár bort, már alkoholistának tekinthető, szóval valami ilyesmi a helyzet a csokival is.

Egy-két kocka még nem súlyos, de aki igazán a rabja, akár komplett tábla csokoládét is képes megenni naponta, egyáltalán nem törődve azzal, hogy ennek milyen káros hatásai lehetnek egészségükre nézve. Egy biztos, csoki fogyasztásánál endorfin szabadul fel. Az endorfint szoktuk köznyelven boldogsághormonnak nevezni. Mint minden függőségnél, így itt is az a titok, hogy az adott tevékenység valamilyen módon boldogságot okozzon nekünk. A szervezet szépen lassan hozzászokik ahhoz, hogy ezek a hormonok „jót tesznek” neki, és ha kiürülnek a szervezetből, akkor azonnal sóvárogni fog a következő adagért.

A csokolizmus tünetei lehetnek például, amikor elengedhetetlen vágyat érzünk, hogy csak egy kis kockát együnk, vagy szorongás, szomorúság lép fel, ha nem jutunk hozzá a finom falathoz. Ezekhez társulhat idegesség, ingerlékenység, ami az éhezés, jelen esetben a csokoládéra való éhezés egyik legfőbb jele. Ilyenkor arra gondolunk, „ugyan már, ez csak csoki”, pedig a probléma ennél sokkal mélyebb is lehet.

Orvosoljuk a gondot!

A függőségek leküzdésének egyik legjobb módszere, hogy agyban eldöntjük, hogy elköszönünk attól, ami addiktívan hat ránk. Ez drasztikus, de nagyon hatásos. Próbálhatjuk azt is, hogy attól szabadulunk meg, ami kiváltja a reakciót, azaz megpróbálunk megküzdeni a lelki gondjainkkal. Ki is válthatjuk valamilyen, sokkal inkább egészségesebb dologgal, például rágcsálhatunk mogyorót, de ezzel óvatosan bánjunk, nehogy átlendüljünk valamilyen kényszeres evés zavarba. Végül pedig kezdjünk el rendszeresen sportolni, hiszen a mozgás is termeli ezeket a hormonokat és közben pedig ledolgozzuk a csoki okozta úszógumikat is. Legyünk elszántak akkor is, ha előjönnek a kellemetlen elvonási tünetek, a test „cukortalanítása” kemény dió.

A csokolizmus egy ismert függőség, amiz legtöbbször valamilyen negatív érzelem átélése és annak elnyomása vált ki, de megszabadulhatunk tőle, ha szembenézünk a problémával, így egészségesebb életet élhetünk. Sok sikert kíván egy csokifüggő.

A megcsalás lehetséges jelei nőknél – viselkedési, érzelmi és kapcsolati mintázatok

A párkapcsolati hűtlenség érzékeny és összetett jelenség, amelyet ritkán lehet egyetlen biztos jel alapján felismerni. A megcsalás többnyire nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat eredménye, amely során a viselkedés, az érzelmi kötődés és a mindennapi szokások is megváltozhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem bizonyítékok, hanem olyan mintázatok, amelyek együttes megjelenése gyanút kelthet.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Mit árul el valakiről, ha beszélgetés közben a haját csavarja?

A haj tekergetése sokak számára apró, automatikus mozdulatnak tűnik, amit szinte észre sem veszünk. Pedig a testbeszéd szakértők szerint ez a gesztus többet mondhat a személy belső állapotáról, mint elsőre gondolnánk.