Menü

Állandóan bocsánatot kérsz?

Azt mondják, kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeket bocsánatot kérni, hogy tudják, valami olyat tettek, mondtak, ami másnak nem esett jól, ezzel a későbbiekben a társas kapcsolatokat könnyebben és jobban fogja kezelni. A bocsánatkérés a kommunikáció egyik alapköve.

Azt gondolom, hogy aki tud őszintén bocsánatot kérni, olyan igazi, mélyről jövően, annak sokkal magasabb az EQ-ja, vagyis az érzelmi intelligenciája. Ennek viszont van egy másik oldala, biztosan mindenki találkozott már azzal, amikor valaki átesik ama bizonyos ló túloldalára, és túl sokszor ejti ki a száján a bocsánat szót. Sok viselkedéskutató próbálja megfejteni ennek okát, nézzük, mire jutottak.

A sokszori exkuzálásnak több oka is lehet. Egyrészt visszaeredeztethetjük a gyerekkorunk szülői viselkedésformáinak másolására, illetve arra, hogy attól kérünk gyerekként bocsánatot, aki felé mutatni akarjuk alázatunkat. A gyerekkori traumáknak is nagy szerepe lehet ebben, hiszen az a gyerek, akit bántanak, és kvázi bocsánatot kell kérni azért is, hogy él, felnőttként is így fog élni, ezt levetkőzni csak nagyon sok önfejlesztéssel lehet.

Másik oka lehet a konfliktuskerülő életmód. Egyes emberek annyira félnek konfrontálódni, hogy inkább meghúzzák magukat, visszavonulót fújnak, és bocsánatot kérnek azét, amit nem is tettek meg.

Ennek a rossz szokásnak rossz következményei lesznek, mert önbizalom romboló hatással van életünkre, aki nagyon meghunyászkodik, hagyja, hogy uralkodjanak rajta, elnyomják és egy idő után nem veszik komolyan. Ezzel pedig szépen lassan beleeszi elménkbe magát a csúf, gonosz gondolat, hogy semmire sem vagyunk jók és csak hibázni tudunk. Pedig ez nincs így.

Szakemberek, pszichológusok szakvélemény alapján meg tudunk ezzel küzdeni, de erő és kitartás kell hozzá. Mindig emlékeztessük magunkat arra, hogy a gyerekkor elmúlik, szuverén, felnőtt emberré növünk, és magunknak kell megfelelni első sorban, nem a szüleinknek, és ez nem jelenti azt, hogy nem tiszteljük, vagy szeretjük őket. Engedjük el a gyerekkori traumát. Próbáljuk meg a bocsánat szót egyszerűen lecserélni. A magyar nyelv csodálatos, megannyi szó és kifejezés létezik, próbáljuk használni a „köszönöm, hogy megértő vagy”, esetleg az „igyekszem bepótolni az elmaradásom”.

Mennyivel pozitívabb jövőképet mutatunk magunknak és a környezetünknek is ezzel, hiszen ezzel ajtót nyitunk a fejlődésnek. Van olyan, hogy bizonyos emberek, vagy élethelyzetek váltják ki belőlünk a bocsánatkérést. Ez ellen annyit tehetünk, hogy próbálunk arra figyelni, hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen helyzeteket. Sokszor mondják, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akikkel felemelkedhetünk, és ne olyanokkal, akik lehúznak a mélybe.

Próbáljuk meg tisztelni emberi mivoltunkat és ne hagyjuk, hogy a földbe tiporjon bárki, legyen az egy mérgező családi- vagy párkapcsolat, vagy akár saját magunk. Szeressük magunkat, hiszen egyszer élünk (nem?), tegyük ezt jól, hogy a következő életünkbe ezt már ne vigyük magunkkal.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Miért különleges a nyári fesztiválélmény?

A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.