Menü

Milyen az arcmemóriád?

Bárkivel megtörténhet, hogy az utcán nem ismeri fel ismerőseit, akik ezen megsértődnek, pedig nem is biztos, hogy ennek az az oka, hogy valakit el akarunk kerülni, csak szimplán nem vettük észre. Ennen oka lehet az arcvakság.

Nagyon sok embert érint az a probléma, amikor nem emlékszünk valakinek az arcára, nem ismerjük fel, pedig már találkoztunk, ez bizony kellemetlen helyzethez vezet, mert újra bemutatkozunk, vagy a másik fél esetleg sértődötten sarkon fordul és nem gondol éppen jókat rólunk. Az arcvakságban szenvedőknél megfigyelték, hogy alapvetően sincs minden rendben a memóriájukkal, és az sem kizárt, hogy valamilyen betegség áll a háttérben, mint például az Alzheimer-kór.

Az is előfordulhat, hogy a probléma örökletes, ilyenkor viszont nem jellemző, hogy memóriagond lépne fel, de egy agyi sérülés is okozhatja, amit szerzett arcvakságnak hívunk. Ilyenkor meg kell újra tanulnia az emberi megjelenés egyéb részleteinek megfigyelését, nem csak az arcra fókuszálva. A felimerésnek több fokozatát is elkülöníthetjük, mivel a rossz arcmemória nem jelenti azonnal azt, hogy valaki arcvakságban szenved. Az arcfelismerés képességének is különböző szintjei vannak, lehet egy kisebb memóriazavar, rossz arcmemória és végül beszélhetünk arcvakságról. Mindegyik vállfaja kellemetlen helyzeteket is tud szülni, de nem kell azonnal megijedni, nem biztos, hogy tényleges vaksáról beszélünk.

A szélsőséges esetekben az egyének nem csak azokat nem ismerik meg, akikkel ritkán találkoznak, hanem sajnos előfordul, hogy saját szülei, gyerekei, legrosszabb esetben saját arcvonásait sem ismeri meg. Amikor erről a nagyon extrém problémáról van szó, akkor ebben a mai orvostudomány sem lesz segítségünkre. Ebben az esetben más dolgok megfigyelése a cél, lehet ez hang, illat, öltözködés, egyéb külső megjelenési formák, mint magasság, anyajegyek, bármi, ami egy embert felismerhetővé tesz. A férfiak és nők esetében egészen máshogy alakul ez a dolog, mivel az erősebbik nem képviselői kevésbé figyelnek egy arc részleteire, mint a nők.

Ebből következik, hogy a nők a hasonló arcvonásokat könnyebben összekeverik, viszont sokkal jobban figyelnek az egyéb kiegészítőkre vagy hajviseletre. Amikor valaki ezeken változtat, nehezíti saját maga felismerhetőségét.

Az arcvakság okának hátterében egy agyi funkció helytelen működése áll. Az agy képtelen összeilleszteni az arc részleteit, nem raktározza el a látottakat, így nem képes az illető felidézni, mit is látott valójában. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek kevésbé okosak lennének.

Sokan félnek attól, hogy ez állandó jelenség lehet az életükben, pedig komolyan befolyásolja a fáradtság, a dekoncentráltság, vagy az alváshiány. Amikor valami eltereli a figyelmünket, nem jegyezünk meg mindent, amit látunk, vagyis csak figyelmetlenségről beszélünk.

Érdemes odafigyelni a másik ember küllemére, öltözködésére, hajának színére, hangjának csengésére, így megkönnyíthetjük dolgunkat, ha arcmemóriánk nem működik éppen a legjobban.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?