Menü

Milyen az arcmemóriád?

Bárkivel megtörténhet, hogy az utcán nem ismeri fel ismerőseit, akik ezen megsértődnek, pedig nem is biztos, hogy ennek az az oka, hogy valakit el akarunk kerülni, csak szimplán nem vettük észre. Ennen oka lehet az arcvakság.

Nagyon sok embert érint az a probléma, amikor nem emlékszünk valakinek az arcára, nem ismerjük fel, pedig már találkoztunk, ez bizony kellemetlen helyzethez vezet, mert újra bemutatkozunk, vagy a másik fél esetleg sértődötten sarkon fordul és nem gondol éppen jókat rólunk. Az arcvakságban szenvedőknél megfigyelték, hogy alapvetően sincs minden rendben a memóriájukkal, és az sem kizárt, hogy valamilyen betegség áll a háttérben, mint például az Alzheimer-kór.

Az is előfordulhat, hogy a probléma örökletes, ilyenkor viszont nem jellemző, hogy memóriagond lépne fel, de egy agyi sérülés is okozhatja, amit szerzett arcvakságnak hívunk. Ilyenkor meg kell újra tanulnia az emberi megjelenés egyéb részleteinek megfigyelését, nem csak az arcra fókuszálva. A felimerésnek több fokozatát is elkülöníthetjük, mivel a rossz arcmemória nem jelenti azonnal azt, hogy valaki arcvakságban szenved. Az arcfelismerés képességének is különböző szintjei vannak, lehet egy kisebb memóriazavar, rossz arcmemória és végül beszélhetünk arcvakságról. Mindegyik vállfaja kellemetlen helyzeteket is tud szülni, de nem kell azonnal megijedni, nem biztos, hogy tényleges vaksáról beszélünk.

A szélsőséges esetekben az egyének nem csak azokat nem ismerik meg, akikkel ritkán találkoznak, hanem sajnos előfordul, hogy saját szülei, gyerekei, legrosszabb esetben saját arcvonásait sem ismeri meg. Amikor erről a nagyon extrém problémáról van szó, akkor ebben a mai orvostudomány sem lesz segítségünkre. Ebben az esetben más dolgok megfigyelése a cél, lehet ez hang, illat, öltözködés, egyéb külső megjelenési formák, mint magasság, anyajegyek, bármi, ami egy embert felismerhetővé tesz. A férfiak és nők esetében egészen máshogy alakul ez a dolog, mivel az erősebbik nem képviselői kevésbé figyelnek egy arc részleteire, mint a nők.

Ebből következik, hogy a nők a hasonló arcvonásokat könnyebben összekeverik, viszont sokkal jobban figyelnek az egyéb kiegészítőkre vagy hajviseletre. Amikor valaki ezeken változtat, nehezíti saját maga felismerhetőségét.

Az arcvakság okának hátterében egy agyi funkció helytelen működése áll. Az agy képtelen összeilleszteni az arc részleteit, nem raktározza el a látottakat, így nem képes az illető felidézni, mit is látott valójában. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek kevésbé okosak lennének.

Sokan félnek attól, hogy ez állandó jelenség lehet az életükben, pedig komolyan befolyásolja a fáradtság, a dekoncentráltság, vagy az alváshiány. Amikor valami eltereli a figyelmünket, nem jegyezünk meg mindent, amit látunk, vagyis csak figyelmetlenségről beszélünk.

Érdemes odafigyelni a másik ember küllemére, öltözködésére, hajának színére, hangjának csengésére, így megkönnyíthetjük dolgunkat, ha arcmemóriánk nem működik éppen a legjobban.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.