Milyen az arcmemóriád?
- Dátum: 2023.01.28., 16:55
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- Alzheimer-kór, arcmemória, arcvakság, fáradtság, felismerés, megfigyelés, megjelenés, memóriazavar
Bárkivel megtörténhet, hogy az utcán nem ismeri fel ismerőseit, akik ezen megsértődnek, pedig nem is biztos, hogy ennek az az oka, hogy valakit el akarunk kerülni, csak szimplán nem vettük észre. Ennen oka lehet az arcvakság.
Nagyon sok embert érint az a probléma, amikor nem emlékszünk valakinek az arcára, nem ismerjük fel, pedig már találkoztunk, ez bizony kellemetlen helyzethez vezet, mert újra bemutatkozunk, vagy a másik fél esetleg sértődötten sarkon fordul és nem gondol éppen jókat rólunk. Az arcvakságban szenvedőknél megfigyelték, hogy alapvetően sincs minden rendben a memóriájukkal, és az sem kizárt, hogy valamilyen betegség áll a háttérben, mint például az Alzheimer-kór.

Az is előfordulhat, hogy a probléma örökletes, ilyenkor viszont nem jellemző, hogy memóriagond lépne fel, de egy agyi sérülés is okozhatja, amit szerzett arcvakságnak hívunk. Ilyenkor meg kell újra tanulnia az emberi megjelenés egyéb részleteinek megfigyelését, nem csak az arcra fókuszálva. A felimerésnek több fokozatát is elkülöníthetjük, mivel a rossz arcmemória nem jelenti azonnal azt, hogy valaki arcvakságban szenved. Az arcfelismerés képességének is különböző szintjei vannak, lehet egy kisebb memóriazavar, rossz arcmemória és végül beszélhetünk arcvakságról. Mindegyik vállfaja kellemetlen helyzeteket is tud szülni, de nem kell azonnal megijedni, nem biztos, hogy tényleges vaksáról beszélünk.
A szélsőséges esetekben az egyének nem csak azokat nem ismerik meg, akikkel ritkán találkoznak, hanem sajnos előfordul, hogy saját szülei, gyerekei, legrosszabb esetben saját arcvonásait sem ismeri meg. Amikor erről a nagyon extrém problémáról van szó, akkor ebben a mai orvostudomány sem lesz segítségünkre. Ebben az esetben más dolgok megfigyelése a cél, lehet ez hang, illat, öltözködés, egyéb külső megjelenési formák, mint magasság, anyajegyek, bármi, ami egy embert felismerhetővé tesz. A férfiak és nők esetében egészen máshogy alakul ez a dolog, mivel az erősebbik nem képviselői kevésbé figyelnek egy arc részleteire, mint a nők.
Ebből következik, hogy a nők a hasonló arcvonásokat könnyebben összekeverik, viszont sokkal jobban figyelnek az egyéb kiegészítőkre vagy hajviseletre. Amikor valaki ezeken változtat, nehezíti saját maga felismerhetőségét.

Az arcvakság okának hátterében egy agyi funkció helytelen működése áll. Az agy képtelen összeilleszteni az arc részleteit, nem raktározza el a látottakat, így nem képes az illető felidézni, mit is látott valójában. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek kevésbé okosak lennének.
Sokan félnek attól, hogy ez állandó jelenség lehet az életükben, pedig komolyan befolyásolja a fáradtság, a dekoncentráltság, vagy az alváshiány. Amikor valami eltereli a figyelmünket, nem jegyezünk meg mindent, amit látunk, vagyis csak figyelmetlenségről beszélünk.
Érdemes odafigyelni a másik ember küllemére, öltözködésére, hajának színére, hangjának csengésére, így megkönnyíthetjük dolgunkat, ha arcmemóriánk nem működik éppen a legjobban.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.