Menü

Milyen az arcmemóriád?

Bárkivel megtörténhet, hogy az utcán nem ismeri fel ismerőseit, akik ezen megsértődnek, pedig nem is biztos, hogy ennek az az oka, hogy valakit el akarunk kerülni, csak szimplán nem vettük észre. Ennen oka lehet az arcvakság.

Nagyon sok embert érint az a probléma, amikor nem emlékszünk valakinek az arcára, nem ismerjük fel, pedig már találkoztunk, ez bizony kellemetlen helyzethez vezet, mert újra bemutatkozunk, vagy a másik fél esetleg sértődötten sarkon fordul és nem gondol éppen jókat rólunk. Az arcvakságban szenvedőknél megfigyelték, hogy alapvetően sincs minden rendben a memóriájukkal, és az sem kizárt, hogy valamilyen betegség áll a háttérben, mint például az Alzheimer-kór.

Az is előfordulhat, hogy a probléma örökletes, ilyenkor viszont nem jellemző, hogy memóriagond lépne fel, de egy agyi sérülés is okozhatja, amit szerzett arcvakságnak hívunk. Ilyenkor meg kell újra tanulnia az emberi megjelenés egyéb részleteinek megfigyelését, nem csak az arcra fókuszálva. A felimerésnek több fokozatát is elkülöníthetjük, mivel a rossz arcmemória nem jelenti azonnal azt, hogy valaki arcvakságban szenved. Az arcfelismerés képességének is különböző szintjei vannak, lehet egy kisebb memóriazavar, rossz arcmemória és végül beszélhetünk arcvakságról. Mindegyik vállfaja kellemetlen helyzeteket is tud szülni, de nem kell azonnal megijedni, nem biztos, hogy tényleges vaksáról beszélünk.

A szélsőséges esetekben az egyének nem csak azokat nem ismerik meg, akikkel ritkán találkoznak, hanem sajnos előfordul, hogy saját szülei, gyerekei, legrosszabb esetben saját arcvonásait sem ismeri meg. Amikor erről a nagyon extrém problémáról van szó, akkor ebben a mai orvostudomány sem lesz segítségünkre. Ebben az esetben más dolgok megfigyelése a cél, lehet ez hang, illat, öltözködés, egyéb külső megjelenési formák, mint magasság, anyajegyek, bármi, ami egy embert felismerhetővé tesz. A férfiak és nők esetében egészen máshogy alakul ez a dolog, mivel az erősebbik nem képviselői kevésbé figyelnek egy arc részleteire, mint a nők.

Ebből következik, hogy a nők a hasonló arcvonásokat könnyebben összekeverik, viszont sokkal jobban figyelnek az egyéb kiegészítőkre vagy hajviseletre. Amikor valaki ezeken változtat, nehezíti saját maga felismerhetőségét.

Az arcvakság okának hátterében egy agyi funkció helytelen működése áll. Az agy képtelen összeilleszteni az arc részleteit, nem raktározza el a látottakat, így nem képes az illető felidézni, mit is látott valójában. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek kevésbé okosak lennének.

Sokan félnek attól, hogy ez állandó jelenség lehet az életükben, pedig komolyan befolyásolja a fáradtság, a dekoncentráltság, vagy az alváshiány. Amikor valami eltereli a figyelmünket, nem jegyezünk meg mindent, amit látunk, vagyis csak figyelmetlenségről beszélünk.

Érdemes odafigyelni a másik ember küllemére, öltözködésére, hajának színére, hangjának csengésére, így megkönnyíthetjük dolgunkat, ha arcmemóriánk nem működik éppen a legjobban.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.